Európa több országában is rekordmeleget mértek január első napjaiban. A kutatók szerint ez nem különösebben meglepő, inkább csak egy újabb figyelmeztető jel a sok közül.
Elérkezett az új év, de valami nem változott: továbbra is aggasztó jeleket küld számunkra az időjárás, sőt, január elején Európa több országában is olyan rekordmeleget mértek, amely – habár keveseket lep meg, de – jóval intenzívebb változásokra mutat rá, mint azt sokan gondoltuk.
Májusi idő, télen
A Guardianszámolt be róla hétfőn, hogy a mérések szerint több országban is megdőlt a legmelegebb januári nap rekordja. Lengyelországban, egy Korbielów nevű faluban 19 Celsius-fokot mértek, ott leginkább májusban szoktak hozzá ilyen hőmérséklethez – a januári átlag egyébként 1 fok. A csehországi Javorníkban 19,6 Celsius-fokot ért el a hőmérséklet, ott 3 fok a januári átlag.
Ezek mellett Belaruszban, Dániában, Hollandiában, Litvániában és Lettországban is a legmelegebb januári napot mérték a történelem során. Németországban pedig több mint 950 mérőállomáson mutatott helyi rekordot a hőmérő, és hasonló volt a helyzet Észak-Spanyolországban és Franciaország déli részén is. Bilbaóban 24,9 Celsius-fok volt, a legmelegebb januári nap rekordját beállítva.
Maximiliano Herrera klimatológus, aki folyamatosan nyomon követi a feltűnő hőmérsékleti változásokat, a lapnak azt mondta, az eddigi legszélsőségesebb időjárási eseményről beszélhetünk Európában.
Kijelenthetjük, hogy ez az első igazán extrém időjárási esemény Európában a hőmérséklet szempontjából. Ehhez hasonlókat eddig leginkább Észak-Amerikában tapasztaltunk.
– fogalmazott a kutató.
Magyarországon is dőltek a melegrekordok, az év első és második napján is az eddigi legmagasabb hőmérsékletet mérték az ország különböző pontjain.
Nehéz lenne nem a klímaváltozásra fogni
A Guardian Bill McGuire professzort idézi, aki szerint az a legnyomasztóbb ezekben a hőmérsékleti változásokban, hogy már meglepetésként sem érnek minket, mivel a globális felmelegedés sebessége mindenki előtt ismert. „Ez egy betekintés a jövőbe, ahol a tél néhány hónapig tartó, csapadékos és enyhe évszak lesz. A fagy, a jég vagy a hó – ezek mind ritkaságnak fognak számítani.“
Így kellene élnünk, hogy megállítsuk a klímaválságot?
2024.4.7 9:55
Az extrém időjárási esemény ismét felélesztette a klímaváltozással kapcsolatos diskurzust. Arról, hogy mit jelez előre és milyen problémákra vezet vissza a jelenlegi, feltűnően meleg hőmérséklet, leginkább a Twitteren lehet olvasni, ahol több aktivista, illetve meteorológus vagy klímakutató próbálja felhívni a figyelmet a szélsőséges időjárás problémáira.
8 months ago the IPCC released it's most crucial report yet: the AR6. It shows that, assuming economic growth, total global emissions had to peak immediately in 2022 to avoid 2.5°C by 2080- 2100. It looks all but certain total emissions haven't yet peaked.
— Ben See (@ClimateBen) December 29, 2022
Mass media?
Silent.🧵 pic.twitter.com/8GwiBgRroB
A fenti tweet a Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. értékelő jelentésére hivatkozik, amelyet az előző években három körben publikált a testület, és többezer önkéntes szakértő vett részt a megírásában.
Ez a jelentés azt állapította meg, hogy – ha a dolgok a lehető legkedvezőbben alakulnak – a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedést is meghaladhatjuk a következő évtizedben. Abban az esetben, ha nem változnak meg a termelési szokások, és a jelenlegihez hasonló kibocsátási trendek folytatódnak, az évszázad végére 3-5 Celsius-fokkal is melegedhet a hőmérséklet a Földön.
A jelenlegi hőhullámok, illetve a már Magyarországon is tapasztalt aszály pedig egyértelműen ennek a folyamatnak a jelei a résztvevő kutatók szerint. Ennek a visszafordítása kizárólag a kibocsátás drasztikus csökkentésével érhető el, de sokak szerint még 2022-ben sem értük el az éves maximumot, és még azt sem mondhatjuk, hogy egyáltalán csökkenő pályára állt volna az éves kibocsátás.
