Nagyjából akkora szén-dioxid-kibocsátásba kerülne 120 nap alatt okozott károk helyreállítása, ami Svédország éves emissziójával egyenértékű.
Kutatók becslései szerint az izraeli-palesztin háború első négy hónapja során keletkezett károk helyreállítása akár 60 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátást is eredményezhet.
A Lancasteri Egyetem, a londoni Queen Mary Egyetem, a ghánai Energetika és Természeti Erőforrások Egyeteme, a Conflict and Environment Observatory jótékonysági szervezet és a Climate and Community Project nevű agytrösztbázis kutatói a háború szén-dioxid-kibocsátásának becslésére készítették el A Multitemporal Snapshot of Greenhouse Gas Emissions from the Israel-Gaza Conflict (magyarul: Az izraeli-gázai konfliktusból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás többidőbeli pillanatképe) című tanulmányukat.
A kutatók kiszámították, hogy a 60 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás, amit az izraeli erők által a háború első 120 napja alatt okozott károk helyreállítása eredményezne, nagyjából Svédország éves emissziójával egyenértékű.
„A Gázai övezet újjáépítése több mint 135 ország éves emissziós értékénél magasabb összkibocsátással jár, és Svédország vagy Portugália éves kibocsátásával van egy szinten“
- állapította meg a kutatás.
A gázai háborút Izrael azután indította, hogy a Hamász fegyveresei 1200 embert öltek meg és 250 túszt ejtettek egy Izrael elleni támadás során, 2023. október 7-én. Az azóta eltelt nyolc hónap alatt legalább 36 ezer palesztint, köztük 15 ezer gyermeket öltek meg az izraeli erők.
Az akkumulátorgyártók úgy szennyezik a környezetet, mintha érinthetetlenek lennének – Interjú Simon Gergely vegyianyag-szakértővel
2024.8.24 11:10
A kutatás szerint a háború első 120 napja alatt 156-200 ezer épületet romboltak le Gázában. Az építkezéshez és javításhoz szükséges acél és beton mennyisége, valamint a Gázába történő anyagszállítási szükségletek alapján a kutatók becslése szerint az újjáépítés 46,8 millió és 60 millió tonna szén-dioxid-egyenérték (CO2e) közötti kibocsátást eredményezne.
A kutatók – akik csak a háború első 120 napját elemezték – elismerik, hogy nem minden, a háborúval kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátásra terjed ki a tanulmány, és hogy a rendelkezésre álló adatokban sok a hiányosság. Szerintük egy szélesebb körű mérésre lenne szükség, és hangsúlyozzák, hogy a világ vezetőinek fel kell ismerniük a háború környezeti hatásait.
„Nem az izraeli-gázai invázióval kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás a legfontosabb ok, amiért a globális közösségnek tűzszünetet kellene szorgalmaznia – minden egyes élet, amely még mindig veszélyben van, fontos. Ugyanakkor ez a kutatás bemutatja a háború néhány hosszútávú társadalmi és környezeti hatását, emlékeztetőül szolgálva arra, hogy a fegyveres konfliktusok közelebb visznek minket a katasztrofális felmelegedés okozta szakadékhoz”
– fogalmazott Patrick Bigger, a Climate and Community Project kutatási igazgatója.
