Wass Albert a levelezéseiben és a zsoldkönyvében olyan kitüntetésekről ír, amiket a korabeli források alapján nem kaphatott meg, bizonyos kiegészítéseket pedig ő maga szignózhatott a felettese nevében.
Ungváry Krisztián magyar történész a Qubit oldalán megjelent cikkében arról ír, hogy a magyar (szélső)jobboldal nagyrabecsült írója, Wass Albert valószínűleg „meghamisította saját zsoldkönyvét, és nem létező kitüntetéseket adományozott magának“.
Kutatásában Ungváry összehasonlította, hogyan írt Wass a katonai pályafutásáról, mi szerepel a zsoldkönyvében, továbbá hogy ezeket milyen korabeli forrásokkal lehet alátámasztani. Az írásból kiderül, hogy:
- Wass Albert, állítása szerint, a 9. magyar királyi lovasezreddel vonult a frontra 1943-ban, pedig a magyar haderőnek nem volt ilyen ezrede;
- azt állítja, megkapta a Signum Laudist (Kormányzói Dicsérő Elismerés), majd Szálasiéktól a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is, ezekre azonban nincs írásos bizonyíték, továbbá túlságosan magas kitüntetéseknek számítottak egy tartalékos hadnagynak, aki egy olyan csapatban szolgált, ami ténylegesen nem is harcolt;
- azt írja, hogy a fentieket a tiszafüredi hídfő védelméért kapta, pedig az ütközet alatt, vagyis 1944. október 20. és 28. között csapata teljesen máshol állomásozott;
- állítása szerint 1944-ben két vaskereszttel is kitüntették, pedig a korabeli német irattárak nem említik a nevét, sőt elvileg az érdemrend mindkét osztályát megkapta, ami rendkívüli ritkaságnak számított – a II. osztályú vaskeresztet 1758 alkalommal, míg az I. osztályút csupán 58-szor adományozták magyar katonának a második világháború alatt;
- Wass az állítólagos kitüntetések után a IX. haditestben szolgált, ahol a vaskereszt mindkét osztályával csupán egyetlen egy ember rendelkezett, maga a hadtest parancsnoka, dálnoki Veress Lajos altábornagy;
- arról ír, hogy ő volt Veress segédtisztje, pedig ezt a pozíciót csak századosként tölthette volna be – a valóságban ő a tényleges segédtiszt, Bodrogi Gyula titkára lehetett.
A történész szerint a zsoldkönyvben található kiegészítéseket nem a felettese írta, hanem Zsilinszky Sándor vezérkari százados aláírását hamisítva maga az író.
