Május első hétfőjén a New York-i Metropolitan Múzeum Divat Intézete ismét otthon ad az évente megrendezett Met-gálának. Az idei dresscode-ot a The Garden of Time tematika határozza meg, így számot vetettünk azzal, milyen megvalósításai lehetnek a témának.
Új év, újabb Met-gála, amit – ahogy mindig – idén is a Metropolitan Múzeum Divat Intézetének új megnyitójával egybekötve rendeznek meg. A Sleeping Beauties: Reawakening Fashion címből arra következtethetnénk, hogy Csipkerózsikához és más Disney-hercegnőkhöz illő ruhaköltemények jelennek meg majd a tárlaton, pedig az valójában a múzeum időkapszula-funkciójára, a ruhák megőrzésébe fektetett szakértelemre és az aprólékos munkára reflektál.
Ennek fényében a több mint 33 ezer darabos gyűjtemény legfinomabb, legkülönlegesebb és legnagyobb óvatosságot igénylő darabjait, vagyis a divattörténet Csipkerózsikáit állítják ki tavasszal.
Az idő múlásával a ruhák sokkal érzékenyebbek lesznek az olyan külső tényezőkre, mint a por, a hőmérséklet, a páratartalom vagy a penész. Még az általunk viselt ruhák is könnyen megrongálódhatnak, ha nem törődünk velünk, hát még egy több száz éves estélyi ruha, ami természetes anyagokból készült. A pamut, a lenvászon, a selyem és a gyapjú csak megfelelő körülmények között konzerválható, tehát a nagy műgonddal biztonságba helyezett 16. századi metál szálakkal díszített selyem férfi mellényeket (jerkin) elég ritkán mutatják meg a nagyközönségnek.
A kiállításra visszautaló The Garden of Time tematikát J.G. Ballard azonos című novellája inspirálta, amely Axel grófról és feleségéről szól. Az idilli, 19. századi villában a kifinomult házaspár egyedül él a saját kis utópiájában, erkélyük egy varázslatos kertre néz, ám a békéjüket megzavarja a távolban feltűnő dühös tömeg. A sereg egyre közeledik a villájukhoz, és a gróf, hogy időt nyerjenek, minden nap leszed egy szálat az idő virágaiból. Minden egyes gyönyörű kristályos virággal egyre messzebbre ugranak vissza az időben. Amikor a gróf az utolsó virágot is leszedi, a csőcselék elkerülhetetlenül eléri a villát, elpusztítva a kertet és villát.
A Vogue a fleeting beautyként jellemezte a megcélozható esztétikát, ami szintén elég tágan értelmezhető, tehát megint elég megúszós kivitelezésekre számíthatunk.
Kim Kardashian a fanszőrszerű tangával polgárpukkasztani akart, de véletlenül megemlékezett a történelem egy elfeledett darabjáról
2 nappal ezelőtt
Mivel mindig is szerettem magam irreális szcenáriókban elképzelni, így most azon influenszerek és sztárok helyébe helyezkedtem, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy saját kontóra meghívott egy milliárdokat érő cég, mint a TikTok, vagy egy divatház, mint a Chanel. Ugyanis az 50 ezer dolláros jegyet vagy a 300 ezer dolláros asztalokat általában nem a résztvevők fizetik, hanem az általuk képviselt, egyúttal őket meginvitáló márka vagy cég.
Gondolatban a felső tízezer magasságaiba emelkedtem, ahol a levegő oxigéntartalmát kiszorítja a pénz szaga, és nagy átéléssel számot vetettem: hogyan reflektálnék a tematikára, ha felkerülnék Anna Wintour vendéglistájára? Kiváló agytorna, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Virágminta
A legkézenfekvőbb, egyben legkevésbé kreatív kivitelezési lehetőség a virágminta. Az elmúlt évek alapján több mint valószínű, hogy a résztvevők 90 százaléka efféle kreációban fog megjelenni. Természetesen ez is izgalmasabb lehet 3D-s, robosztus virágapplikációkkal, táskát helyettesítő virágcsokorral és akár virágkoszorúval is, amennyiben nem a 2015-ös Coachellát idézi meg.
Archív darabok
Egy-egy archív darabbal még a biztonsági játékos virágmintákat is izgalmasabbá lehet tenni, én azonban egy évekkel, akár több évtizeddel ezelőtti kollekció újragondolását szorgalmazom. Így kapcsolódhat a múlt és a jelen, reflektálva a divat ciklikusságára, a tematika egyik olvasatára.
Moschino
A divatházak archív kollekcióiban is bőven akadnak virágos kreációk. A viselhető virágoskertek etalonja pedig a Moschino 2017-es tavaszi-nyári kollekciója.
Vamp
Ha a novella alapján az időtlenség aspektusából közelítjük meg a dolgot, egy kis csavarral a vámpírszerű esztétika, vagyis vamp is megállhatja a helyét. Itt nem a Temuról rendelhető műanyag fogsorokra és 120 százalékban poliészterből készült fekete köpenyekre gondolok, melyek láttán Lugosi Béla szemét kaparja, miközben forog a sírjában. Popkulturális referenciaként inkább az Interjú a vámpírral, a Halhatatlan szeretők című mozikat, vagy az 1992-es Drakula-filmet használnám.
Múzeumok
Tulajdonképpen az idő igazi kertjeiként is tekinthetünk a múzeumokra, hiszen a kiállított festmények, szobrok és más műtárgyak mind egy-egy kor szellemiségét, eseményeit és hangulatát zárják magukba. Miért ne inspirálhatná az eseménynek otthont adó Metropolitan Múzeum a gálára szánt ruhát? Vagy a firenzei Uffizi? Esetleg egy Louvre-ban kiállított festmény, ami nem a Mona Lisa?
Örökzöld
Nem túl egyértelmű, de nem is túl elrugaszkodó egyenesen a természet kortalanságából inspirálódni. Az időtlenséget és virágokat egyszerre megjelenítő szimbólum az örökzöld.
Khronosz, a megszemélyesített idő
Hogyan lehetne jobban megragadni az időt az idő allegóriáinál? Khronosz – nem összekeverendő Kronosszal, az olümposzi istenek apjával – maga az idő. A görög és római mozaikokon a zodiákus kerekét forgató férfiként ábrázolták, majd a reneszánsz idején kaszával felruházott időatyaként. Képzőművészeti alkotások gyakran szerepelnek nyomatokon – praktikus, hiszen nem kell jogdíjat fizetni –, így adja magát egy, az idő atyját ábrázoló minta.
![A Time Unveiling Truth (Az idő leleplezi az igazságot) Tiepolo olasz festő 1745-1750 körüli festménye. Jelenleg a bostoni Museum of Fine Arts, Bostonban, Bostonban, Massachusetts államban látható.[1] Az Idő atya egy szekéren ülve, kaszával fedezi fel az Igazság női alakjának testét.](https://storage.refresher.hu/article/b5de7539ed649c7d09f3.jpg?is=600x600&s=6a63e48f3aec5039c1a0a1aad5e584d6866b0ea2c497530ce184b84d7c85850d)
Charles Frederick Worth
A kiállított darabok egyik legidősebbike egy Charles Frederick Worth estélyi lesz 1877-ből, így akár a tervező munkássága is kiváló inspirációként szolgálhat egy divattörténeti időkapszula (ruha) számára.
Second hand
Az idő kertjének kevésbé művészi, annál kapitalistább, ugyanakkor fenntartható manifesztációja a turkáló. De nem kell feltétlenül Sohóba menni a legjobb használt ruhákért. Imádnivaló lenne, ha a celebek saját anyukájuk, nagymamájuk vagy dédapjuk ruháinak felújított verzióját viselnék.
Történelmi ruhák
Kézenfekvő lenne a letűntnek tűnő korokat megidézni: a 15. századi reneszánszt, a 17. századi barokkot vagy manierizmust, esetleg a 19. század szecesszióját.
