Csak úgy özönlenek a social-felületeken azok az ismerőseinkről készült képek, amelyeket mesterséges intelligencia hozott létre. A Lensa nevű alkalmazás ugyan izgalmas alkotásokat készít, ugyanakkor több okból is kérdéses, van-e létjogosultsága?
Ha csak nem tartasz digitális detoxot vagy nem élsz egy kő alatt, egészen biztosan találkoztál már azokkal a profilképekkel, amelyeket AI, vagyis mesterséges intelligencia hozott létre.
A Lensa nevű program (és néhány dollár segítségével) bárki lehet belőled, szuperhős, asztronauta, mangafigura, de akár herceg(nő) vagy tündér is, az applikáció ugyanis szinte bármilyen stílusban el tudja készíteni a kívánt megjelenést. Persze néhol hozzáad, néhol pedig elvesz a valóságból.
A mesterségesen generált képek bár nagyon látványosak, az új trend létjogosultsága több szempontból is megkérdőjelezhető:
- Mit csinál az adataiddal, hova teszi el a rólad készült képeket?
- Mennyire veszélyeztetik ezek a programok a valódi, hús-vér grafikusművészek munkáit?
- Mi történik akkor, ha a fotók teljesen tévesen ábrázolják az embert?
Na de hogyan készülnek a képek?
Már egyre több olyan, telefonra is letölthető applikáció létezik, amely képes a mesterséges intelligencia (mostantól csak AI) segítségével arcképeket készíteni. A Lensa Magic Avatars vagy éppen a Prequel egyaránt fizetős app, előbbi már négy dollárért is kínál AI-generált fotókat. Ahhoz, hogy ilyen képeid legyenek, nem kell más tenned, mint letölteni a programot – ELOLVASNI A FELTÉTELEKET*–, előfizetni a szolgáltatásra, végül pedig élvezni a végeredményt. Vagy mégsem?
Érdemes előre tudni, hogy az applikáció nem ingyenes, sőt! Az egyéves feliratkozás és teljes hozzáférés 35.99 dollárba kerül, de még az egyhetes „próbaidő” alatt is 4 dollárt kell fizetni ahhoz, hogy ötven darab avatart kapj, 100 darab avatar 5.99 dollárba, 200 darab pedig 8 dollárba kerül.
A Lensa a képek előállításához 10-20 darab fotót, selfie-t kér a felhasználótól. Lényeges, hogy minél több szögben, fényben, különböző arckifejezéseket illusztrálva készüljenek el a fotók, így a program pontosabb avatarokat generál majd az előfizetőről. A Lensa használatához legalább 13 évesnek kell lenni, és most jön az érdekes rész:
Az alkalmazás adatvédelmi szabályzatában leírja, hogy a program a TrueDepth API technológiát használja, a felhasználó által biztosított fotók pedig hozzájárulnak a Lensa algoritmusának fejlesztéséhez. Röviden, ha csak kis időre is, de a saját fotóid felkerülnek egy idegen szerverre.
Andrey Usoltsev, a Lensát is működtető Prisma Labs vezérigazgató a Wired-nek adott nyilatkozatában elmondta, a program szerverei csak addig tárolják a saját telefonnal készült fotókat, amíg el nem készülnek az avatarok (ez akár 20 percet is igénybe vehet), a vállalat pedig jelenleg is dolgozik az adatvédelmi irányelvek frissítésén, hogy azok adatvédelmi szempontból is „felhasználóbarátabbak” legyenek.
Persze az a legtöbb felhasználó számára nem újdonság, hogy a különböző programok más és más adatokhoz is képesek hozzáférni, nem árt résen lenni. Ahogy David Leslie az Alan Turing Intézet etikai és felelős innovációs kutatási igazgatója, a londoni Queen Mary Egyetem professzora is felhívja rá a figyelmet (és ezt kicsiknek, nagyoknak, Z-generációs digitális bennszülötteknek és boomereknek is érdemes észben tartaniuk):
„Mindig tisztában kell lennünk azzal, ha biometrikus adatainkat (tehát olyan adatokat, amelyek egyéni, biológiai jegyek alapján leolvashatóak például az arcunkról) használják fel valamilyen célra, hiszen ezek mind érzékeny adatok. Különösen óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan használják fel ezeket az adatokat a cégek.”
Egy kis fehérítés és eggyel nagyobb kosár belefér?
A mesterséges intelligencia ugyan napról napra, óráról órára, sőt, adatainknak köszönhetően percről percre fejlődik, közel sem tökéletes, hiányosságai pedig igencsak offenzívek lehetnek.
Olivia Snow, a UCLA kritikai internetkutató központjának munkatársa szerzője például elkövette azt a „baklövést”, hogy gyerekkori fotókat töltött fel magáról képgenerálásra, az AI-program pedig a gyermek fejéhez igencsak nagy, D-E kosaras kebleket applikált. Bár a Lensa előírja, hogy 13 éven aluliak számára nem ajánlott a program használata, több felnőtt nő is panaszt tett már arra, hogy a mesterséges képalkotó „hyperszexualizálta” a feltöltött fotókat. Snow szerint a Lensa ezzel a kiegészítéssel melegágya lehet az úgynevezett revans-pornográf tartalmaknak, hiszen bárki felhasználhatja valaki másnak az arcképét arra, hogy félreérthető, sértő képeket készítsen.
Míg egyeseknek a mellméretét emelte meg az app, addig másokat levetkőztetett annak ellenére, hogy a feltöltött selfie-ken rendes felsőöltözetben pózoltak az alanyok. Több sötét bőrű felhasználó panaszkodott arra, hogy a képalkotó kifehérítette a bőrszínt, mások pedig arról számoltak be, hogy a képek minden esetben vékonyabban ábrázolják az alanyt.
Máris egy ok, miért nem érdemes elengedni a hús-vér profik kezét
Bár a Lensa és a hozzá hasonló AI-programok ideig-óráig (10 percig) szórakoztatóak lehetnek, nem szabad megfeledkezni azokról a hús-vér emberekről, akik grafikusként, digitális művészként keresik a kenyérrevalót.
Márpedig ezek a tökéletesen tökéletlen programok (mint azt az előbbi példa is mutatja) hiába számítanak olcsó megoldásoknak, hiányosak. Az AI Avatar trend most éppen azokat az embereket és munkáikat sodorhatja a peremre, akik hosszú éveken át tanulták és sajátították el a grafikusszakma csínját-bínját és váltak igazi, 21. századi digitális művészekké.
A fentebb látható plakát bár a San Francisco-i balett Diótörő című előadásához készült, nem egy grafikusművész, hanem egy mesterséges intelligenciát alkalmazó program készítette. Ez a megoldás olcsó, gyors és hatékony a megrendelő oldalát nézve, a grafikusművészek szempontjából azonban rendkívül káros lehet.
Hamarosan itt a Sora, a mesterséges intelligencia hiperrealisztikus videói pedig már most a frászt hozzák a filmiparra
2024.2.27 18:25
A mesterséges intelligencia által készült képek így bár jópofák, több szempontból is érdemes végig gondolni, beálljunk-e a sorba avatarokat gyártani: kinek az adatai, kinek a gyerekkori emlékei, míg másoknak önmaguk és a társadalomban való megítélésük bánhatja a dolgot nem is beszélve azokról, akik munkájukat veszíthetik el a „kiváló” ízlésű robotprogramok miatt.
Forrásaink voltak: CNN, Hyperallergic, WIRED
