A világ tele van geoládákkal, de ha nem keressük őket direkt, sose találkozunk velük. Az elsőt 25 éve rejtették el, ebből az alkalomból most végignézzük ennek a fura hobbinak a történetét.
A geoládázás alapjában véve nagyon egyszerű. Valaki elrejt egy dobozt valahol a világban, ennek feltölti az internetre a koordinátáját, és már lehet is keresni. Azok, akik megtalálták, beleírják a nevüket és a megtalálás dátumát a dobozban található logfüzetbe, aztán a weboldalon is jelzik a találatot.
Röviden ennyi, de a geoládázás azok közé a hobbik közé tartozik, amelyekbe egyre mélyebbre és mélyebbre lehet menni, ha valakit igazán érdekel. Az elrejtett ládák sokféle méretűek, van, amit könnyebb megtalálni és van, amit nehezebb, és akit igazán érdekel, az akár új barátokat is szerezhet. De hogyan jutottunk el oda 25 év alatt, hogy több mint 3 millió kis láda lett elrejtve a világon, Magyarországon pedig több mint 7000? Meg egyébként is, ez nem nagyon unalmas? Hogy kell megtalálni őket? Ezekre a kérdésekre szépen sorjában választ adunk a cikkben.
A kezdetek
Az első geoládát az úgynevezett Blue Switch Day után rejtették el, 2000. május 3-án. A Blue Switch Day volt az a nap, amikor az Egyesült Államok feloldotta a publikum számára elérhető GPS korlátait, ezzel tízszeresére növelve a pontosságát a mostanra mindenki által használt helymeghatározási rendszernek. De az emberek már ezelőtt 150 évvel is kitalálták, hogyan élhetik ki a kincskeresési vágyaikat.
A mélytengeri púpos horgászhal, akiért az egész TikTok sír: mit jelenthet a fekete tengeri ördög felbukkanása?
2025.2.21 10:45
Mielőtt még lett volna GPS, az emberek rejtett helyeken lévő levelesládákat keresgéltek: ez a letterboxing. A letterboxing során nyomtatott katalógusokban vagy weboldalakon megtalálható információk alapján kellett megtalálnunk postaládákat, amikben egyedi pecsétek voltak elrejtve. Ezekkel a pecsétekkel aztán bepecsételhettünk a saját füzetünkbe, jelezve, hogy megtaláltuk a kincset.
Ez aztán a GPS megjelenésével teljesen megváltozott, hiszen innentől már lehetőség volt arra, hogy pontos koordináták alapján keressük meg az elrejtett dobozokat. Pár hónappal az első láda elrejtése után Jeremy Irish megcsinálta a geocaching.com weboldalt, hogy ezen legyenek listázva az elrejtett ládák, akkor ez összesen 75 darabot jelentett.
2000 őszén Irish két barátjával megalapította a Groundspeak nevű céget, hogy támogassák a geoládázást, ez a cég azóta is működik és irányítja a weboldalt. A főhadiszállásuk Seattle-ben kvázi zarándokhely az igazi elvetemültek számára.
Na de hogy néz ki egy geoláda?
Egy geoláda nagyon sokféle lehet, és minimum annyira sokféle lehet a megtalálás módja is. Ha felmegyünk a geocaching.com térképére, azután, hogy megrémültünk, mennyi láda van körülöttünk, találunk pár információt minden dobozkáról.
- Név, leírás, segítség: Minden ládának van egy neve és leírása. Egy geoláda elrejtésének célja szerintem kettős. Egyrészt olyan részeit mutatja meg a világunknak, amiket magunktól lehet nem vennénk észre, vagy csak simán elmennénk mellette. Ezek lehetnek természeti képződmények, de akár lehet egy szép épület a városban is. A láda neve és a leírása ezekre fog utalni. Emellett szinte minden láda adatlapján találunk egy pár szavas segítséget arról, hogy konkrétan hol rejtőzik a dobozka.
- Nehézség és terep: Minden geoládához tartozik két mérőszám, amik azt mutatják be, hogy mennyire nehéz őket megtalálni, illetve mennyire durva a terep, ami körülveszi. Ha látunk egy ládát egy fa tetején már lentről, akkor az alacsony nehézség, de magas terep értékeléssel fog rendelkezni, hiszen tudjuk hol van, de nehezen tudjuk összeszedni.
- Méret: Kinézetre is végtelenféle geoláda létezik. Míg a városokban a legjellemzőbb a cigicsikktartó-szerű felfújatlan PET-palackba rejtett logfüzet, addig a természetben leginkább különböző uzsonnásdobozokkal találkozhatunk. A személyes tapasztalatom, hogy minél nagyobb a láda, annál nagyobb élmény megtalálni. Vannak emellett olyan ládák is, amik unortodox formát öltenek, mint például ez a budaörsi darab, ami egy kerítés falába lett elrejtve.
Egy fix dolog van, lesz benne egy füzetecske, amibe beírjuk a felhasználónevünket és a megtalálás dátumát. Ezenkívül a mérettől függően szoktak benne lenni kis csecsebecsék, itt Kinder tojásos játékokra érdemes gondolni. Az etikett szerint ha valamit elveszünk a ládából, valamit cserébe bele is kell rakni.
Hogyan kell megtalálni egy ládát?
Mióta elterjedtek az okostelefonok, nagyobb akkumulátorokkal és pontosabb GSP-szel sokkal egyszerűbb dolgunk van. IOS-re és Androidra is elérhetőek geoládázós applikációk, hivatalosak és nem hivatalosak egyaránt, amikkel követhetjük, hogy mennyire vagyunk közel az adott ládához. Van azonban egy bökkenő, nem minden ládának tudjuk előre a koordinátáit.
Színes és egykor menő játékbabák, amiket még azelőtt kivontak a forgalomból, hogy a magyar gyerekekhez eljutottak volna
2024.12.12 10:40
Míg a legtöbb, úgynevezett „tradicionális” ládánál megvannak a pontos adatok a helyre, addig vannak olyan „rejtvényládák”, ahol valamilyen feladvány eredményeképpen kapjuk meg a koordinátákat. Emellett vannak „multiládák” is, amik több elemből állnak, a ládákban mindig egy következő koordinátát találunk, egészen addig, amíg el nem jutunk a végső állomásig. Ezen a három típuson kívül vannak még további, ritkább típusok is, de eleinte azokkal még nem érdemes foglalkozni.
Ha már tudjuk, hogy hol van a láda, és ott is vagyunk, akkor eljött az ideje keresni. Ez sok esetben a legizgalmasabb, de legfrusztrálóbb része is a hobbinak, de kevés érzés ér fel azzal, amikor már negyed órája nézelődsz magad körül, matatsz bokrokban és hasonlók, aztán egyszer csak megleled a kincset. Nincsenek általános tippek, aki már egy ideje űzi ezt a sportot, annak rááll a szeme a jellemző rejtekhelyekre, de ezt csak úgy lehet megtanulni, hogy ha te magad is sokat keresgélsz.
Közösség
Mint minden hobbinál, a geoládázásnál is kialakult egy közösség. Minden héten vannak események, ahol a geoládázók találkozhatnak egymással, megoszthatják a tapasztalataikat, vagy eligazíthatják az országba érkező külföldi turistákat. Ezek az események ugyanúgy a geoládák térképén találhatóak meg, piros ikonokkal.
Másfél millió lépést megtenni Magyarországon – miért lett ilyen népszerű a kéktúra?
2024.11.1 9:55
Van egy különleges típusú esemény is, az úgynevezett Cache In Trash Out, ami során a geoládázók egy előre kijelölt területen szemetet szednek. Ilyen eseményeket 2002 óta rendeznek, és itthon is rendszeresen vannak szemétszedős akciók.
A geoládázás belépési küszöbe alacsony, bárki elkezdheti, és csak egy telefonra és egy golyóstollra van szüksége hozzá. Ha pedig valakinek megjön a kedve elrejteni egyet, azt is megteheti. Van pár követelmény, aminek meg kell felelni, például kell egy minimum távolság az összes többi ládától, de ha az önkéntes ellenőrök mindent rendben találnak az új ládával, ki is rakják.
A geoládázás Magyarországon
Az első magyar geoládát 2001. június 24-én rejtették el, a Pilisborosjenő melletti „kamu” egri várnál, amit az Egri csillagok film forgatásához építettek. Innen datáljuk a magyar geoládázást, az országban pedig jelenleg kicsit több mint 7000 ládát kereshetünk meg.
Magyarországnak fura módon van egy saját geoládázós felülete, a geocaching.hu, ami semmilyen kapcsolatban nem áll az eredeti weboldallal és céggel. Vannak ládák, amik csak az egyiken, vannak olyanok, amik mindkettőn fent vannak, de a magyar oldalra csak úgy lehet bejelenteni a megtalálást, ha megadunk egy a ládában megtalált kódot. A nemzetközi felület ehhez képest egy „becsületkasszás” dolog, nem igazán szokták leellenőrizni, hogy valaki tényleg megtalálta-e a ládát, aminek vannak pozitív és negatív következményei is.
Megőrül az internet Moo Dengért, miközben fajtársai a vadonban a túlélésért küzdenek
2024.10.10 11:51
Statisztikák alapján Magyarország a környező országokhoz képest nem hemzseg a ládáktól, se a ládázóktól, és ezt a személyes tapasztalataim is igazolják. Ausztriában területarányosan például tízszer annyi láda van, mint itthon, és hatszor annyian játszanak. Hogy ez minek köszönhető, nem tudom, lehet, tőlünk nyugatra egyszerűen csak jobban ráérnek az emberek.
Kalandok és kihívások
Én személyesen nagyon szeretem azokat a hobbikat és időtöltéseket, amiket különböző szintű intenzitással is ugyanakkora élvezettel lehet csinálni. Ilyennek gondolom a sakkot, amit bármikor játszhatunk, de akár fel is készülhetünk belőle, vagy a falmászást, ahol vannak olyan utak, amiken egy teljesen kezdő is felmegy, meg olyan is, amin évek után se tudsz felkapaszkodni. Ilyennek látom a geoládázást is.
Azok, akik már megunták a játék azon részét, hogy csak keresik a ládát, különböző kihívásokat állítanak maguk elé. Találjanak meg az összes megyéből egy ládát. Találjanak egy ládát az év minden napján. Találjanak 2000-ig visszamenően az összes azóta eltelt hónapból egy akkor elrejtett ládát. Ezekkel a teljesen random kihívásokkal a geoládázás még sok ideig izgalmas tud maradni azoknak az embereknek, akik igazán komolyan veszik.
10+1 tipp, hogy a sulikezdés után is jól teljenek a szürke, borongós hétköznapok
2024.9.15 8:53
Összességében a geoládázás egy gyerekbarát, természetbarát hobbi, ami közben az agyunkat is bőven meg tudja dolgoztatni. Könnyű elkezdeni, de bőven tud nehéz is lenni, ha sok időt fordítunk rá. Emellett ha odafigyelünk, még tanulhatunk is valamit a környezetünkről és a természetről. Így, hogy megjött a jó idő, melegen ajánlom bárkinek, aki valaha kincseket rejtett el a nyaraló kertjében, hogy nézzen rá a geocaching.com weboldalra, meg fog lepődni, hogy mennyire közel, mennyire sok kincsesláda vár rá.
