Még hogy nem létezett Tinder a 21. század előtt! Hans Holbein VIII. Henrik házasságközvetítőjeként tevékenykedett, mégpedig a művészet eszközével: Európa-szerte festette meg a potenciális feleségek portréit, hogy biztosítsa a trón jövőjét.
Az ünnepelt német-svájci festő, Hans Holbein (1497-1543) korának híres portréfestője volt, aki élethű portrékat festett a bázeli elitről, köztük a holland származású filozófus és teológus Desiderius Erasmusról is. Ezután Angliába utazott, hogy a Tudor-ház legfelsőbb köreiben dolgozzon udvari festőként, munkásságával pedig a történelem menetét és a diplomáciai kapcsolatokat is erősen befolyásolta. Többek között VIII. Henrik házasságközvetítőjeként is tevékenykedett: a rettegett király azzal bízta meg, hogy a trón jövőjének biztosítása érdekében fesse meg a potenciális feleségek portréit Európa-szerte.
Holbein megbízásai között szerepeltek ékszerek, fegyverek, fametszetek és freskók, de főleg olyan illusztris személyekről készített festmények alakították az örökségét, mint Sir Thomas More, Thomas Cromwell, Jane Seymour és VIII. Henrik arcképei, amik a világ legrégebbi portréi közé tartoznak. Holbein pasztelltechnikával, temperával és olajjal örökítette meg a viharos Tudor-udvar kulcsszereplőit, a valósághű ábrázolások nélkül a 16. század történelmi figurái talán csak arc nélküli nevek lennének.
A Holbein és a reneszánsz északon című kiállítás 2024. február 18-ig volt megtekinthető, a Holbein a Tudor-udvarban pedig 2024. április 14-ig látogatható a londoni Buckingham-palota The King's Galleryjében.
Sok mindent látott, ügyesen hallgatott
Akinek ellentétes volt a véleménye VIII. Henrikével, az megkockáztatta, hogy hazaárulásért bíróság elé állítják, és igazságérzetéért az életével fizet. A túlélés ebben a viharos időben azt jelentette, hogy Holbein nyitva tartotta a szemét és a fülét, és szorosan csukva a száját. A festő akkor érkezett Angliába, amikor VIII. Henrik tiltott gyümölcsre vetette a szemét Boleyn Anna személyében. A király felesége akkoriban Aragóniai Katalin volt, akitől csak egy leánygyermeke született, ez viszont veszélyeztette az utódlást, de egy esetleges válás Róma ellenállásába ütközött volna. Az eset radikális változást hozott a monarchia és az egyház közötti hatalmi dinamikában, és az országot a reformációba, pontosan az anglikán egyházba katapultálta.
Hová menjünk, miket nézzünk novemberben? – 5 kiállítás az egyre hűvösebbre forduló időjárás mellé
2024.11.9 9:30
Holbein az 1530-as évek elején bebocsátást nyert Boleyn Anna saját szobájába is, ahol egy szatén hálóingben rajzolhatta meg őt. Mint sok más Holbein-portrén szereplő alakot és nem egy feleségét, a király őt is lefejeztette uralkodása alatt. A művész nem szenvedett hiányt pártfogókban, és Boleyn Anna halála után karrierje újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor VIII. Henrik megbízta, hogy fessen freskót a Whitehall palotában lévő titkos kamrába.
„Holbein már az elején szemtanúja lehetett annak, hogy Henrik milyen brutálisan bánt azzal, aki máshogyan gondolkodott. A festő sikerének egyik fő oka a diszkréciója lehetett“ – mondja Franny Moyle, a The King's Painter - The Life and Times of Hans Holbein (2021) című könyv szerzője a BBC Culture-nek.
Holbein ügyesen lavírozott a protestánsok és a hithű katolikusok között az udvar ingoványos talaján: megfestette például a keményen reformációellenes Sir Thomas More-t és Norfolk hercegét (Thomas Howard), valamint fő riválisukat, Thomas Cromwellt – végül mindhárman a londoni Towerben végezték, míg Holbein csendben átkúszott a következő megrendelőjéhez. Munkássága valahol a valósághűség és a diplomáciai érdekek közötti vékony jégen táncolt, művein többször tetten érhető, ahogy a megrendelőinek hízeleg. Jó lenyomata ennek a gyakorlatnak VIII. Henrik udvaroncának, Sir Henry Guildfordnak a portréja: a vázlatot és a kész portrét összehasonlítva látszik, hogy Holbein megnyújtotta Guildford arcát, így a férfi tekintélyesebb, pompásabb és határozottabb alaknak tűnik.
Hová menjünk, miket nézzünk októberben? – 5 kiállítás, amivel feldobhatod az idei őszt
2024.10.5 8:04
Máshol viszont az ellenszenvére vannak finom utalások: meg sem próbálja leplezni a Sir Richard Southwell nyakán lévő, tuberkulózis okozta heget, a férfit pedig egészen gőgös és antipatikus pózban ábrázolja. „Southwell roppant kellemetlen alak volt, aki arról ismert, hogy számos barátját elárulta... és Holbein valóban megragad valamit ebből az arroganciából“ – mondja Dr. Kate Heard, a királyi gyűjtemény kiállításának kurátora és a Holbein a Tudor-udvarban című kísérőkönyv szerzője. Moyle szerint ezek a jelek a festményen mégis megfoghatatlanok, és szerinte Holbein többek között azért tudott akkoriban fennmaradni, mert a kétértelműség mestere volt az üzenetközvetítést tekintve.
Az udvari festő mint házasságközvetítő
Holbeinnek szerepe volt a politikai stratégiában és a diplomáciai kapcsolatok alakulásában is. A Tudorok egyfajta két lábon járó Tinderként használták, amikor a király házasságközvetítőjeként működött: az volt a feladata, hogy a trón jövőjének érdekében megfesse a király potenciális feleségeinek portréját Európa-szerte.
Thomas Cromwell utasítására VIII. Henrik harmadik felesége, Jane Seymour halála után portrét készített a 16 éves Krisztina dán királyi hercegnőről – a király szemet vetett a lányra, aki felkeltette az érdeklődését, de a frigy politikai és gyakorlati okok miatt végül meghiúsult. Ezután Holbeint megbízták, hogy fesse meg Klevei Annát és húgát, akik szintén jelöltek voltak a negyedik feleség címére. A király vonakodva, de elvette Klevei Annát, majd hamarosan ürügyet talált a házasság felbontására és Cromwell kivégzésére, akit a magánéleti kudarcért okolt.
Miért volt ekkora szerepe Holbeinnek?
A művészet akkoriban egy finom eszköz volt a hatalomgyakorlásra
– mondja Moyle, emlékeztetve: I. Ferenc is széleskörű kulturális elismerést zsebelt be azzal, hogy megnyerte magának Leonardo da Vincit udvari festőjének. Angliát ekkoriban még mindig paraszti társadalomnak titulálták, de Henrik felismerte, hogy ezen változtathat, és úgy tekintett Holbeinre, mint a saját Leonardójára, akivel megfogta az Isten lábát.
A művészetet emellett már akkor is alkalmazták a propaganda eszközeként: a széles körben másolt, de elveszett, életnagyságú portré VIII. Henrikről (1537) például egyértelmű kísérlet volt a király tekintélyének megszilárdítására a monarchikus rendszerben, és a félelemkeltésre egy olyan időszakban, amikor az uralkodó éppen, hogy csak kinevezte magát az anglikán egyház fejévé.
Hová menjünk, miket nézzünk szeptemberben? – 5 kiállítás, hogy tartalmasan induljon az ősz
2024.9.1 9:31
Egy olyan korban, amikor a tükör luxusnak számított, a fotográfia kialakulásától pedig még 300 évre voltunk, a portréról visszanéző, rendkívül élethű alakok még inkább úgy tűnhettek, mintha bármelyik pillanatban készek lennének arra, hogy lelépjenek a vászonról. A Holbein a Tudor Udvarban című kiállítás Derich Born német kereskedő 1533-as portréjával zárul, ami egyébként szintén manipulációnak lett kitéve – a festményről részletesen ebben a cikkünkben írtunk. Az alatta lévő táblán a következő felirat olvasható: „Ha hangot képzelnél hozzá, Derich megelevenedne. Kétségeid lennének afelől is, hogy a férfit a festő, vagy a saját édesapja alkotta-e meg.“
