Könnyű lenne a retusálást a technológia számlájára írni és azt gondolni, hogy azért élünk a lehetőséggel, mert a történelem során először tehetjük meg. Pedig ez nem teljesen igaz: a szépség meghamisításának hosszú, évszázadokra visszanyúló története van.
Az elmúlt évtizedben, a social media fénykorában átalakult az arcunk, és szépen lassan kezdenek eltűnni valódi vonásaink. Az okostelefonok kamerái, az Insta vagy a TikTok AI által vezérelt szűrői és beauty filterei egy pillanat alatt teszik lehetővé, hogy kisimítsunk minden szabálytalanságot és aszimmetriát, ami meghatároz, és megkülönbözet minket egymástól. A retus gyakorlata nem újkeletű, a feltöltött száj pedig nem egy modernkori trend, már többszáz évvel ezelőtt is tetten érhető volt az adott kor szépségideáljához való illeszkedés, és a „tökéletességre“ való törekvés.
Már az 1500-as években „retusáltak“
Ennek a gyakorlatnak egy darabkája vált láthatóvá, amikor az English Heritage szervezet restaurátorai nemrég felfedezték: már több száz évvel ezelőtt is alkalmaztak „old school“ szépségszűrőket. I. Erzsébet királynő egyik legközelebbi barátjának, William Cecilnek a dédunokájából mondhatni tudta nélkül csináltak egy „valamire való“ influenszert: a 17. századi, Diana Cecilről készült portré tisztítása során felfedezték, hogy a festmény elkészülte utáni években a kor szépségideáljának megfelelően pimpelték fel.
![Képben vagy? – Idén nyáron kedvezményes jeggyel barangolhatsz a Magyar Nemzeti Galériában, és még koncertjegyet is nyerhetsz vele](https://storage.refresher.hu/article/Kepben-vagy-Iden-nyaron-kedvezmenyes-jeggyel-barangolhatsz-a-Magyar-Nemzeti-Galeriaban-es-meg-koncertjegyet-is-nyerhetsz-vele~32d6fcc41b449af99599.jpg?is=150x200c&ic=651x0x480x641&s=0adb71e2d4a6ec0cb4da905395152ebbac58f5d0e35b14e4317c7fb44f613900)
A nőt egyébként saját korában lenyűgöző szépségnek tartották magas homloka és vékony ajkai miatt, vagyis 1634-ben, amikor az angol portréfestő, Cornelius Johnson vászonra vitte. Diana megjelenése viszont már nem illeszkedett a kor szépségkövetelményeihez, amikor a restaurátok elkezdtek a portrén dolgozni a 19. század vége fele. A londoni Kenwood House-ban november 30-án bemutatásra kerülő portré agresszív átfestésére akkor derült fény, amikor az English Heritage eltávolított egy réteg régi lakkot. A retusálás során Cecil ajkait megduzzasztották, és göndör frufruját lefelé húzták, hogy homlokának nagyobb részét takarja, „összhangba hozva“ megjelenését a korral, és „megóvva“ a hírnevét.
![Már az 1500-as években is retusáltak.](https://storage.refresher.hu/article/70b0e264e6e0ce571e09.jpg?is=1200x2000&s=14d0547262c1d83810fb90140500be71f071b0c6653c55f56d4c6aa9b079e250)
A modern társadalomban, ahol hozzáférünk digitális szépségszűrőkhöz és a mesterséges intelligenciához, azt hihetnénk, hogy a legtöbb korszaknál jobban ismerjük a kísértés érzését arra, hogy „tökéletesítsük“ megjelenésünket, de a Diana Cecil portréját érintő konzerválási munka megmutatta, hogy ez nem egy új jelenség
– mondta Louise Cooling, az English Heritage kenwoodi kurátora.
Cecil arcának meghamisítása nem az első eset volt, amikor a hiteles fiziognómia alulmaradt a korszakhoz illeszkedő külsővel szemben. Egy évszázaddal korábban hasonló gyakorlat volt tetten érthető a nagyhatalmú Medici család egy tragikus sorsú tagjának, Isabella de' Medicinek (I. Cosimo de' Medici lánya) portréján.
Izabella arcának valódi vonásait olyan radikálisan kisatírozták, hogy a művet birtokló pittsburghi Carnegie Museum of Art eleinte azzal sem volt tisztában, hogy a gyűjteményükben van az asszonyról egy portré. A festményen – ami 1978-ban érkezett a múzeumba – nem stimmelt a nyájas mosoly, a hibátlan arcbőr, a mérnöki pontossággal megmunkált orr és a tökéletesen íves állvonal sem, és emiatt azt gondolták, hogy nem is egy eredeti darabról van szó. Mielőtt azonban a festményt kikukázták volna a CMA gyűjteményéből, radiológiai vizsgálatnak vetették alá, ahol fény derült a turpisságra: a röntgenfelvételekről egy idősebb, fáradtabb, sokkal határozottabb tekintetű nő nézett vissza, szabálytalanabb orral, szem alatti karikákkal és valamivel nagyobb kezekkel.
![Már az 1500-as években is retusáltak.](https://storage.refresher.hu/article/1e03038de98ef6695c6b.jpg?is=1200x2000&s=6aa9aba1521efe079de5b8cd76e2df899b9182e29db78392ec537b41864f22e5)
Nemcsak az esztétikai külsőségeket próbálták hibajavítóval elfedni, de bizonyos vallási szimbólumokat is kiretusáltak: az eredeti mű készültekor Izabellát a bűnbánó Mária Magdolnával akarták párhuzamba állítani a művészet eszközével, ezért egy alabástromkorsó, és a fej felett lebegő halvány glória is helyet kapott a festményen. Két évvel azután, hogy 1574-ben az Alessandro Allori firenzei mester köréhez tartozó művész megfestette a portrét, Izabella 33 éves korában gyanús körülmények között meghalt. A közbeszéd szerint a nőt azért ölték meg, mert a férje unokatestvérével, Paolo Giordano Orsini olasz nemessel folytatott viszonyt. Izabellát úgy törölték el a föld színéről, mint az arcának valódi vonásait és jellegzetességeit.
A férfiakat is érintette
Hiba lenne azt gondolni, hogy csak a nők arcát kényszerítették füllentésre: az ünnepelt német-svájci festő, Hans Holbein is a szépségszűrős füzetében lapozgathatott, amikor a babaarcú Derich Born kereskedő portréját készítette 1533-ban. Holbein elégedetlen lehetett alanya pufók arcával és finom álkapcsával: ha összehasonlítjuk Holbein bütykölésének eredményét, és a röntgenfelvétel által előhívott legelső változatot, látszik, hogy a festő újra és újra visszatért a műhöz: az arc a szemünk előtt feszül meg, és válik „Insta-coollá.“
![Már az 1500-as években is retusáltak.](https://storage.refresher.hu/article/cfcd5631ff292f6813d4.jpg?is=1200x2000&s=f46cd9c181f1322f50292a5b02485af4e152aeb3ede1a8ad96c6967053e979af)