REFRESHER-KVÍZ: Te mennyit tudsz a magyar tüntetésekről?

A túlóratörvény, hivatalos nevén a 2018. évi CXVI. törvény, a Munka Törvénykönyvének 2019. január 1-től hatályos módosítása volt, és amelyet az Országgyűlés 2018. december 12-én fogadott el. A törvénymódosítás elfogadását megelőzően az ország számos területén tüntetéseket szerveztek.

Nagy László tüntető a 2006-os zavargások szimbólumává vált az évek alatt. Az eredetileg építéseken dolgozó férfit egy azóta is ismeretlen rendőr közelről, szemtanúk szerint olyan 20 méteres távolságból gumilövedékkel lőtte arcon a Dob utca és a Károly körút sarkán. Sérülése végül egész életére kihatott: bal szemére véglegesen megvakult, térlátását elveszítette, melynek miatt munkáját is elveszítette. 2022-ben halt meg.

Bár az 'O1G' 2015 óta közszájon forog Simicska Lajos üzletember és politikus trágár kiszólásának köszönhetően ('Orbán Viktor is egy geci'), a 2018-as rabszolgatörvény az egész ország területére eljuttatta a hárombetűs rövidítést.

2008. október 4-én tartott felvonulásra különböző becslések alapján csupán 2000 ember érkezett annak ellenére, hogy a szervezők a média és a parlamenti pártok teljes támogatását élvezhették. Fun fact: amikor a Bombagyár közösségi blog stábja úgy értesült, hogy felvonulás készül a társadalmi sokszínűség védelmében, ellenvonulást hirdetett a Tarka Magyar útvonalával szemben, ellenirányban, ám ezt végül lemondták, amikor megtudták, hogy ezen Gyurcsány Ferenc, akkor még miniszterelnök is részt kívánt venni.

A 0 kilométerkővel kívánták a felvonulók szimbolizálni, hogy pont ennyit kívánnak adó formájában fizetni az internetért: 0 forintot.

A Bombagyár egy magyar közösségi blog volt 2007 és 2009 között, melyet Polgár Tamás Tomcat, nemzeti radikális újságíró és aktivista indított el. Lényegében olyan bloggereket gyűjtött be, akiket máshonnan vagy tiltottak, vagy cenzúráztak. A 2008-as eseményeket az robbantotta ki, hogy egy nő jegyet szeretett volna venni a Hungarica koncertjére, mire kezelési költséget számoltak fel. Erre a nő állítólag lezsidózta az alkalmazottat, de olyan elbeszélés is van, miszerint a nőt erőszakkal kitessékelték a jegyirodából. A vásárló panaszt tett – ezt a kuruc.info-nak is megerősítette –, de bizonyos források szerint ez nem volt hiteles, mert nem írta alá. Végül 2008. április 1-jén egy ismeretlen tettes Molotov-koktélt dobott az üzlethelyiségre. A Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoport levélben még aznap magára is vállalta az incidenst. Az első tüntetést Polgár Tamás szervezte a jegyiroda elé, ám többen pogrom, vagyis valamilyen kisebbség ellen irányuló tömeges erőszakcselekmény miatt kezdtek aggódni.

Eddig az összes Békemenetet Budapestre szervezték, kivéve a negyedik felvonulást, 2013. február 5-én. Ennek helyszíne Gyula volt. A Békemenet a CÖF (Civil Összefogás Fórum) által szervezett tömegdemonstráció.

A Lex CEU-ként elhíresült 2017. évi XXV. törvény. Mivel a harmadik Orbán-kormány politikájának és kommunikációjának egyik fontos eleme Soros György személye, sokan úgy gondolnak a törvénymódosításra, mint ürügyre, hogy az üzletember által alapított felsőoktatási intézményt az országon kívül tudhassa az állam. A CEU végül Budapestről Bécsbe költöztette kampuszát.

A 2018-as rabszolgatörvény kapcsán szervezett megmozdulások alkalmával a tüntetők szétszedték az Ország Karácsonyfája körül kerítésszerűen felállított szánkókat és huszonhármat fel is gyújtottak. Kis side note, hogy ezeket a játékokat egyébként a rászoruló gyerekeknek szánták, így az események után civil összefogással pénzt gyűjtöttek, hogy a károkat pótolják.

Bár Gulyás Márton ott volt a szervezők között, hivatalosan ő nem mondott beszédet a megmozduláson. Az esemény célja az volt, hogy társadalmi nyomásra a magyar állam komolyabban lépjen fel a magyar gyermekek, főleg azok védelmében, akik állami gondozás keretein belül intézetekben élnek.

Továbbá gumilövedékeket és könnygázt is.

2023 májusában a hatóságok alkalmaztak könnygázt diákokkal szemben, például miután a tüntetők lebontották a Karmelita kolostor köré felhúzott kordonokat.

Az Inconnu Csoport (Inconnu Független Művészeti Csoport) egy magát függetlennek és ellenzékinek mondó művészeti kollektíva. Működésüket a Kádár-korszak alatt kezdték, de a rendszerváltás után sem hagytak fel munkájukkal.

Áder Jánosra a Lex CEU körüli botrány alatt aggatták rá a trágár kifejezést.

A szívhangtörvény még Pintér Sándor adta ki 2022-ben. Lényege, hogy az abortuszt kérő nőknek kötelező meghallgatni a magzati szívhangot, anélkül az orvosok nem hajtják végre a terhesség megszakítását.