2024.3.10 10:59
Olvasási idő 8:26
Krajnyák Petra

Újabb kulturális kézikönyv egy újabb mesterműhöz: Miről szól valójában a Chihiro Szellemországban?

Újabb kulturális kézikönyv egy újabb mesterműhöz: Miről szól valójában a Chihiro Szellemországban?
Forrás IMDB / Studio Ghibli / Toho
FILMEK + SOROZATOK ANIMÁCIÓS FILM ANIME JAPÁN MIJAZAKI HAJAO RAJZFILM TERMÉSZET TERMÉSZETVÉDELEM

A Ghibli Stúdió kultikus meséje fejlődéstörténet és egyben kritikus tanmese a túlfogyasztásról, miután Japánban újult erővel tört fel a kapitalizmus által gerjesztett fogyasztói hanyagság.

A Chihiro Szellemországban (Spirited away) az egyetlen Oscar-díjas anime, egyben a Ghibli Stúdió leghíresebb filmje. Valószínűleg mindenki látta, még az is, aki állítása szerint soha életében nem nézett animét. Ha mégis kimaradt volna a japán animáció ékköve, érdemes mihamarabb pótolnod, ugyanis a motívumelemzés oltárán kénytelen vagyok spoilerezni, és senkit sem fosztanék meg a teljes értékű első filmélménytől.

@m0m0x.art リアル千と千尋の神隠し🐉 Realistic Spirited Away #千と千尋の神隠し#spiritedaway#ghibli#aianimation♬ オリジナル楽曲 - な ぎ .

Szintén kivételessé teszi a filmet, hogy amikor 2003-ban a legjobb animációs film kategóriában jelölték az animációt, a rendező nem jelent meg, így tiltakozva Irak megszállása ellen. Mijazaki elméjének egyik legcsodásabb szüleményében a 10 éves Chihiro felnőtté válásának, és ezzel együtt jelentős személyiségfejlődésének lehetünk szemtanúi. Nem mellesleg aprólékosan kidolgozott képi világban gyönyörködhetünk. Gyakran az Alíz Csodaországban és Óz-filmeket emlegetik, mint inspiráció, mert nyilván nem jöhet létre egy ázsiai alkotás nyugati behatás nélkül.

Kiemelt tartalom
Dübörög a nyári animeszezon: videójátékban ragadt, halálba vágyó író, oroszul flörtölő gimnazisták és gimis BL-projekt Dübörög a nyári animeszezon: videójátékban ragadt, halálba vágyó író, oroszul flörtölő gimnazisták és gimis BL-projekt 2024.7.13 10:02

Bár vannak hasonlóságok, mint a groteszk főgonosz és a varázslatos helyszín, de a Chihiro Szellemországban egy teljesen egyedi történet, mely leginkább a tradicionális japán kultúrából, hitvilágból, folklórból és a társadalomból táplálkozik.

A cím

Angolul a Spirited away, magyarul pedig a Chihiro szellemországban címet kapta, de az eredeti, és jóval sokatmondóbb Szen to Chihiro no Kamikakusi-t (千と千尋の神隠し) az angol változat jobban visszaadja. A japán cím szó szerinti jelentése „Szen és Chihiro rejtélyes eltűnése”. Szen a főhős szellemvilágban viselt neve, Chihiro a főhős valódi neve – ez nem sok magyarázatra szorul –, míg a kamikakusi annyit tesz„az istenek által elrabolva“. 

A Shimenawa, vagyis a szent szalmakötél, melyet a legtöbb sintó szentélyben láthatunk. Forrás GETTY IMAGES

A kami általánosságban istent jelent, de a lélek, energia megfelelője is lehet. Japán ősi vallása, a sintó szerint az istenségek mindenhol, mindenkor és mindenben jelen vannak. Ennek értelmében még a WC-nek is saját kamija van: kavaja no kami névre hallgat. A régi Japánban a toalett-istenek mellett hittek a gyerekek túlvilági jelenségek iránti érzékenységében is, melyből kifolyólag a valóság-túlvilág határmezsgyéjén mozognak.

Kiemelt tartalom
Villám Buddha, falból kinövő csecsemők és rap-musical bandaháború: pszichedelikus japán filmek, amik álmodban is kísérteni fognak Villám Buddha, falból kinövő csecsemők és rap-musical bandaháború: pszichedelikus japán filmek, amik álmodban is kísérteni fognak 2024.6.30 10:17

Emiatt könnyen el is ragadhatják őket a szellemek, istenek, hiszen nemrégiben még ők ajándékozták meg velük az emberi világot. Régen sem szerették a szülők elismerni kevésbé felelősségteljes nevelési praktikáikat. Így amikor a gyerekek eltűntek, mondjuk elkóboroltak az erdőben, aktivizálódott védekezési mechanizmusuk azt mondatta velük: elrabolták az istenek.

Amaterasu Ōmikami a japán shintō vallás főistene, akiről ugyan a hivatalos Genealógia-Jegyzékében nem tesz említést a japán Császári Háztartási Ügynökség, vagyis a Császári Udvari Hivatal, vagyis a Kunaichō; Conrad Totman-tól azonban tudhatjuk róla, hogy „Yamato urai […] az istennőtől származtatták magukat”, és hogy a legenda szerint az első császár, Jinmu Császár nagymamája is Amaterasu Ōmikami volt.

Születésének különlegessége, hogy a férfi ősisten, Izanagi [伊邪那岐 / 伊弉諾] gyászából született meg, aki a női ősisten, Izanami [伊弉冉尊 / 伊邪那美命] elvesztése felett érzett gyászában hozta e világra a legfontosabb három istenség egyikeként. Izanagi ugyanis leszállt az Alvilágba (Yomi – a halottak sötét földje), hogy visszahozza Izanamit, aminek egyetlen feltétele az volt, hogy Izanami úgy követheti Izanagit az evilágra vezető úton, hogy Izanagi nem fordulhat hátra megnézni szeretett kedvesét. Ezt a tabut azonban Izanagi nem tartotta be, és Izanami porladó testét meglátva elmenekült az Alvilágból, egy követ torlaszolva annak bejáratához. Az Alvilágban tisztátalanná vált Izanagi evilágra érve a Woto folyóban megmosakodott, és a mosakodásából lecseppenő vízből született meg a japán shintō istenvilág három legfontosabb istensége, a Napistennő Amaterasu, a Holdisten Tsukiyomi, [月読み] és a Viharisten Susanō. [須佐之男 / 建速須佐之男命] Amaterasu az Izanagi bal szeméből lecseppenő vízcseppből született meg. Az ő megszületésükkel a shintō vallás kettő meghatározó fogalma is megszületett, vagyis a misogi, [禊] a megtisztulási szertartások, és a kegare, [穢れ / 汚れ] ami a tisztátalanságot jelenti.

Izanagi a három gyermeke közül Amaterasura hagyta a nyakláncát, és felelőssé tette a Magas Égi/Mennyei Síkság, vagyis a Takamagahara / Takama-no-Hara  [高天原] felügyeletére. Mivel minden isten engedelmességgel tartozott a Takamagahara irányába, ez a megbízatás egyet jelentett a főisteni kinevezéssel.
Amateraszu Ómikami a sintó vallás főistennője, Dzsinmu császár (az első japán császár) nagyanyja volt. Amikor Amaterasu 3 darabra törte testvére, Szuszanó kardját, megrágta és kiköpte – ekkor született meg 3 női istenség. Szuszanó pedig testvére nyakláncával tette ugyanezt, ott pedig 5 férfi istenség született. Az esemény során azonban Szuszanó elkezdett egyre gorombább módon viselkedni, kárt téve a rizsültetvényekben és a Napistennő Palotájában. Az istenek megpróbálták előcsalogatni a barlangból a Napistennőt, emiatt kakasokat vittek a barlang elé, ugyancsak tükröt akasztottak a barlang szája elé, a környező szakaki fára gyöngyöket akasztottak. Ame no Uzume, a hajnal, a vidámság, a meditáció és a mulatozás istennője komikus-erotikus (vetkőzős) táncával nevetésre bírta a többi istent, akiknek hangos nevetése kíváncsiságot ébresztett Amateraszuban, aki a barlangból kilesve meglátta a tükörképét, és az elkáprázott Amateraszut egy erős isten kihúzta a barlangból. Ame no Uzume említett komikus-erotikus tánca pedig a hagyomány szerint a kagura, rituális sintó táncműfaj alapját adta, amely jelentése „az istenek szórakoztatása”, és a célja az istenek kielégítése, kiengesztelése. Forrás Wikipedia

Ahogy más kultúrákban is, a régi Japánban is a megmagyarázhatatlan, baljós eseményeket, természeti katasztrófákat a feldolgozás és értelmezés könnyítése végett is természetfeletti erőkkel magyarázták.

Közeledés az istenek világához

A túlvilág közelségére már a film elején számos spirituális utalás észlelhető. Apró útszéli szentélyeket, vagyis hokorákat láthatunk, ugyanis a nyolc millió istenség hazájában költség-, energia-, és helytakarékos megoldásként a mikroistenségek erdőkben és nagyobb szentélyekben miniszentélyeket kaptak. Az út mentén bevillanó kőszobrok, a dószodzsinok az utazók védelmezői, jellemzően városok, falvak határában helyezik el őket. Egyszerre utal az emberi világ határának közelségére és a kislány előtt álló utazásra. Az általában sintó szentélyek bejáratában álló tori kapu szintén a spirituális világ és utazás szimbóluma.

Cshiro és egy dószodzsin.A dószodzsinek egyik fajtája, Dzsizó. A bódhiszattva Ksitigarbha japán változata a buddhista kánon egyik fontos alakja Kelet-Ázsiában. Eredetileg Indiából származik, de Japánban új tulajdonságokkal ruházták fel, és a gyermekek, várandós anyák, tűzoltók, utazók, zarándokok, valamint a meg nem született, elvetélt vagy elvetélt gyermekek védelmezőjévé vált.A hokorák.Egy kis hokora Kiotóban. Bár a hokorákat általában a sintoista kategóriába sorolják, gyakran díszítik őket szvasztikával, amely Japánban a buddhizmushoz kapcsolódó szimbólum.
Galéria megtekintése
(6)

Miután Chihiro apukája magyaros temperamentummal és olyan manőverekkel száguldozik az erdőben, mely bármely hazai buszsofőrnek érdemére válna, csodával határos módon épségben egy alagúthoz érnek. Ez szintén a valós és isteni világ határának jelképe. Chihiro azon túl, hogy korának megfelelően hisztizik, érzékeli a természetfeletti energiákat, közelebbinek érzi az istenek világát, feltehetően emiatt nyugtalankodik.

Malacok

A háború utáni gazdasági fejlődés következtében Japánban újult erővel tört fel a kapitalizmus által gerjesztett fogyasztói hanyagság, amit erős kritikával illetett a Ghibli. A Mijazaki-filmek kevésbé egyértelmű, de annál komplexebb üzenetet fogalmaznak meg a túlfogyasztásról az istenek világában felhalmozott áldozati ételeket felfaló szülőkön keresztül, akik gátlástalan habzsolásukért malaccá változnak.

Ogino Csihiro (a film magyar szinkronjában Csihiro Szenko), egy tízéves kislány szüleivel, Akióval és Jukóval új városba költözik, bár Csihirónak ez egyáltalán nincs kedvére. Az odavezető úton azonban a család egyszer csak eltéved. Kíváncsiságból egy szűk alagúton gyalogolnak át, s ezzel tudtukon kívül egy furcsa szellemvilágba csöppennek – pontosabban egy isteni fürdőház közvetlen közelébe, melybe a különböző túlvilági lények felfrissülni és pihenni járnak.
A történet egyik általános értelmezése szerint Csihiro útja a gyermekkortól a felnőtté válásig vezet, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmenet gyakran az ember valódi énjének elvesztésével járhat. Csihiro emellett annak a modern, elkényeztetett fiatal japán lánynak is lehet a típusfigurája, aki a mai modern környezetben nevelkedik, de egy váratlan szituációba csöppenve, ami által a hagyományos japán kultúrát és viselkedéskultúrát ismeri meg, mégis számára egészen újfajta szemlélettel gazdagodik.
Forrás IMDB

Akár úgy is értelmezhető, hogy a túlvilágról származó étellel beavatást nyertek a istenek világába, így az ott uralkodó természetfeletti erők kifejthetik rajtuk is hatásukat. Chihironak is csak úgy van maradása, ahogy arra Haku is felhívja a figyelmét, ha onnan származó ételt eszik.

@ploy_s2.5 ฉากข้ามสะพานสุดคลาสสิค #spiritedaway#千と千尋の神隠し#千と千尋の神隠し舞台#三浦宏規#มิติวิญญาณมหัศจรรย์♬ เสียงต้นฉบับ - PloyMeka - ◈✦P_M 2.5 Village✦◈

Szintén Hakutól tudjuk meg, hogy a lélegzet elfojtásával láthatatlanul átkelhetünk a fürdőházba vezető hídon. Ázsia-szerte él a köztudatban a babona, miszerint a levegővétel visszatartásával elkerülhetjük az ártó szellemek okozta halálközeli élményeket, mivel a szellemvilág lényei az élőket a légzésről ismerik fel.

Kamik a fürdőházban

A Dogo Onsen Honkan legvonzóbb jellemzője, hogy bár 1994-ben Japán első nyilvános fürdőháza lett, amelyet nemzeti jelentőségű kulturális örökséggé nyilvánítottak, továbbra is aktív nyilvános fürdőházként működik, anélkül, hogy múzeummá alakították volna át. 2009-ben a Michelin Zöld Útikalauz Japánban a legmagasabb, 3 csillagos minősítést kapta.
A Dógo Onszen. Forrás Dogo Onsen Honkan

A szimbolikus jelentőségű helyszínt, az onszent (fürdőház) Japán legrégebbi gyógyvizes fürdőjéről, a macujamai Dógo onszenről mintázhatta Mijazaki, aki megerősítette, hogy az onszennel reflektál az intézményesített gyermekmunkára és gyerekprostitúcióra. Az újkori, de sokszor még a modern Japánban is az eladósodott családok eladták lányukat egy bordélynak, hogy az munkájával törlessze szülei tartozását. Bár többször próbálták korlátozni, a fürdőházak sokáig a kényszermunka és az illegális prostitúció színterei maradtak. 

@sinemalogi Adaptasi panggung Spirited Away, anime klasik Studio Ghibli karya Hayao Miyazaki. #SpiritedAway#chihiro#ghibli#sidebyside#joehishaishi#hayaomiyazaki#studioghibli#fyp#filmtok#movieclips#tiktoktainment#livestage#theater#film#anime♬ original sound - Sinémalogi

Szülei megmentése érdekében Chihiro kénytelen fürdetőlányként, vagyis junaként dolgozni, aki a 17-18.században a vendég megtisztulásán kívül sokszor szexuális kielégülésért is felelt extra keresetért. A fürdőzni érkező isteneknek járó Ókami (isten) megszólítás utal a karakter szakrális felsőbbrendűségére, illetve a kliens és „szolgáló” alá-fölérendeltségére. 

Az edoi (ma Tokió) Yoshiwara vöröslámpás negyedben mulatozó újonnan meggazdagodott építőmunkásokat ábrázoló fametszet, 1855-ből.
Az edoi (ma Tokió) Yoshiwara vörös lámpás negyedben prostituáltakkal és kurtizánokkal mulatozó újonnan meggazdagodott építőmunkásokat ábrázoló fametszet, 1855-ből. Forrás History/Universal Images Group via Getty Images

A kamik

A túlvilági város utcáin furcsa, sötét árnyak suhannak el, melyek akár elhunyt lelkek, vagy maguk a kamik is lehetnek. Ugyanis a kamik nem rendelkeznek állandó formával, ez nagyban megkönnyíti, hogy egy tárgyat vagy élőlényt megszállva testet öltsenek, vagy tetszés szerinti alakot öltve járják a világot. Egyes elképzelések szerint eredeti formájukban az emberi szem számára láthatatlanok, így elképzelhető, hogy ez csupán túlvilágon öltött formájuk. 

Ogino Csihiro (a film magyar szinkronjában Csihiro Szenko), egy tízéves kislány szüleivel, Akióval és Jukóval új városba költözik, bár Csihirónak ez egyáltalán nincs kedvére. Az odavezető úton azonban a család egyszer csak eltéved. Kíváncsiságból egy szűk alagúton gyalogolnak át, s ezzel tudtukon kívül egy furcsa szellemvilágba csöppennek – pontosabban egy isteni fürdőház közvetlen közelébe, melybe a különböző túlvilági lények felfrissülni és pihenni járnak.
A történet egyik általános értelmezése szerint Csihiro útja a gyermekkortól a felnőtté válásig vezet, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmenet gyakran az ember valódi énjének elvesztésével járhat. Csihiro emellett annak a modern, elkényeztetett fiatal japán lánynak is lehet a típusfigurája, aki a mai modern környezetben nevelkedik, de egy váratlan szituációba csöppenve, ami által a hagyományos japán kultúrát és viselkedéskultúrát ismeri meg, mégis számára egészen újfajta szemlélettel gazdagodik.
Forrás IMDB

Miután éjjel kigyúltak a fények, úgy özönlenek a különböző istenségek a gyógyfürdőbe, mint a szovjet turisták a Kádár-korban aránykorát élő Hévízre. A túlvilági spa-napot tartó istenek mögött a 8. századra visszavezethető múlttal rendelkező japán fürdőkultúra állhat. A tektonikai lemezek mentén fekvő szigetország területén rengeteg tengeri és szárazföldi vulkán található, aktivitásuknak hála több mint 3000 meleg vizes forrás tört felszínre.

A dzómen maszk egyik típusa.Ginzan Onszen Obanazava Jamagata városbanSzabadtéri onsen Nakanosimában.A Kuszacu Onszen.
Galéria megtekintése
(9)

Az onszenkultúra nemcsak a gyógyászatban, hanem a rituális tisztaságot hangsúlyozó sintoizmusban és buddhizmusban is visszaköszön. Napjainkban is mielőtt egy szentélybe, templomba lépnénk, meg kell tisztítani kezünket és szánkat is a kihelyezett nyilvános kútnál, mely sokkal higiénikusabb a bárokban sebtében elmosott poharaknál.

Kiemelt tartalom
Létezik japán irodalom Murakami Harukin túl is! Íme 13 zseniális japán könyv Létezik japán irodalom Murakami Harukin túl is! Íme 13 zseniális japán könyv 2024.6.16 9:08

A Mijazaki által megálmodott, fáradt tagjaikat áztató fiktív istenek,– a cukisított csernobili csirkék kivételével –, valódi kamikon alapulnak. A vörös köpenyes, dzómen maszkos alakokat a narai Kaszuga sintó szentély után kaszuga szama névre keresztelték. E fehér, téglalap alakú szövet- vagy papírmaszkot a tradicionális bugaku táncokat előadó táncosok szokták viselni.

Ogino Csihiro (a film magyar szinkronjában Csihiro Szenko), egy tízéves kislány szüleivel, Akióval és Jukóval új városba költözik, bár Csihirónak ez egyáltalán nincs kedvére. Az odavezető úton azonban a család egyszer csak eltéved. Kíváncsiságból egy szűk alagúton gyalogolnak át, s ezzel tudtukon kívül egy furcsa szellemvilágba csöppennek – pontosabban egy isteni fürdőház közvetlen közelébe, melybe a különböző túlvilági lények felfrissülni és pihenni járnak.
A történet egyik általános értelmezése szerint Csihiro útja a gyermekkortól a felnőtté válásig vezet, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmenet gyakran az ember valódi énjének elvesztésével járhat. Csihiro emellett annak a modern, elkényeztetett fiatal japán lánynak is lehet a típusfigurája, aki a mai modern környezetben nevelkedik, de egy váratlan szituációba csöppenve, ami által a hagyományos japán kultúrát és viselkedéskultúrát ismeri meg, mégis számára egészen újfajta szemlélettel gazdagodik.
Forrás IMDB

A zöld levélköpenyes, fehér hajú lények leginkább a namahagére, a hegyekben élő démonra hajaznak. Ezek a lények oni, vagyis démonmaszkot és egy minonak nevezett szalma köpenyt viselnek. A még bizalomkeltőbb összkép érdekében japán halvágó késsel vannak felfegyverkezve.

Újévkor a gyerekeket megfegyelmezendő ezek a „japán krampuszok” előbújnak a hegyekből, hogy felkutassák a rossz gyerekeket. Akita prefektúra Oga városába az éves Namahage Szedo fesztiválon a hegyi démon alakjába bújt férfiak járják a környéket gyereknevelő szándékkal, így gazdagítva a szadista szülők sajátos nevelési eszköztárát.

 

A jégcsapretekről, vagyis daikonról mintázott, szumóbirkózó kinézetű istenséget osira szamának szólítják, ez utalhat a mezőgazdaság, selyem és földművelés istenére is. Ugyanakkor élek a gyanúval, hogy Mijazaki szó szerint értelmezte a kifejezést. Némi játék a karakterekkel, és máris „Nagy Fehér Úrként“ fordítható a kifejezés, ez pedig egyenes úton vezet a piros ágyékkötős, fehér gyökérzöldség kinézethez. 

Ogino Csihiro (a film magyar szinkronjában Csihiro Szenko), egy tízéves kislány szüleivel, Akióval és Jukóval új városba költözik, bár Csihirónak ez egyáltalán nincs kedvére. Az odavezető úton azonban a család egyszer csak eltéved. Kíváncsiságból egy szűk alagúton gyalogolnak át, s ezzel tudtukon kívül egy furcsa szellemvilágba csöppennek – pontosabban egy isteni fürdőház közvetlen közelébe, melybe a különböző túlvilági lények felfrissülni és pihenni járnak.
A történet egyik általános értelmezése szerint Csihiro útja a gyermekkortól a felnőtté válásig vezet, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmenet gyakran az ember valódi énjének elvesztésével járhat. Csihiro emellett annak a modern, elkényeztetett fiatal japán lánynak is lehet a típusfigurája, aki a mai modern környezetben nevelkedik, de egy váratlan szituációba csöppenve, ami által a hagyományos japán kultúrát és viselkedéskultúrát ismeri meg, mégis számára egészen újfajta szemlélettel gazdagodik.
Forrás IMDB

Egyébként tekintettel a fején viselt piros szakés tálkára, a mulatozás, szake isteneként is tekinthetünk rá, 

Békák

A Csódzsú-dzsinbucu-giga (鳥獣人物戯画, szó szerint "Állat-személyes karikatúrák"), általában rövidítve Csódzsú-giga (鳥獣戯画, szó szerint "Állati karikatúrák"), egy híres négy képtekercsből, vagy emakimonóból álló sorozat, amely a kiotói Kōzan-ji templomhoz tartozik Japánban. A Csódzsú-dzsinbucu-giga tekercseket angolul Scrolls of Frolicking Animals és Scrolls of Frolicking Animals and Humans néven is emlegetik. Egyesek szerint Toba Szódzsó készítette a tekercseket; a stílusból azonban egyértelműnek tűnik, hogy egynél több művész is részt vett benne. A Csódzsú-dzsinbucu-giga jobbról balra olvasási iránya hagyományos Kelet-Ázsiában, és Japánban még mindig elterjedt. A Csódzsú-dzsinbucu-gigát a legrégebbi mangaműként is tartják számon. Forrás Wikipedia

Logikus lenne, ha a fürdőházi dolgozókat vízközelségükből fakadóan mintázták volna a kétéltű állatról. Komikus jellegük viszont már a mai mangák őseinek számító 12. századi tekercsképeken fellelhető. Ezek az emakikon (tekercsképeken) antropomorf békákat ábrázoltak emberi élethelyzetekben, szatirikus módon. 

A Bűzszellem

Ogino Csihiro (a film magyar szinkronjában Csihiro Szenko), egy tízéves kislány szüleivel, Akióval és Jukóval új városba költözik, bár Csihirónak ez egyáltalán nincs kedvére. Az odavezető úton azonban a család egyszer csak eltéved. Kíváncsiságból egy szűk alagúton gyalogolnak át, s ezzel tudtukon kívül egy furcsa szellemvilágba csöppennek – pontosabban egy isteni fürdőház közvetlen közelébe, melybe a különböző túlvilági lények felfrissülni és pihenni járnak.
A történet egyik általános értelmezése szerint Csihiro útja a gyermekkortól a felnőtté válásig vezet, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmenet gyakran az ember valódi énjének elvesztésével járhat. Csihiro emellett annak a modern, elkényeztetett fiatal japán lánynak is lehet a típusfigurája, aki a mai modern környezetben nevelkedik, de egy váratlan szituációba csöppenve, ami által a hagyományos japán kultúrát és viselkedéskultúrát ismeri meg, mégis számára egészen újfajta szemlélettel gazdagodik.
Forrás IMDB

A váratlanul felbukkanó lény leginkább a dorotabót, vagyis a szó szerint „sáros rizsföld művelő” nevet viselő természetfeletti lényt idézi meg. Azonban rövidesen kiderül, hogy valójában egy folyó szelleme, a bűzös massza formát pedig azután öltötte fel, hogy beszennyezték vizét.

Kiemelt tartalom
A harcos környezetvédő történetétől kezdve a sokkoló katasztrófafilmig: 13+1 film a környezetvédelemről A harcos környezetvédő történetétől kezdve a sokkoló katasztrófafilmig: 13+1 film a környezetvédelemről 2024.5.25 10:05

A fürdővízből egy nó-maszkra emlékeztető idős arc emelkedik ki. A tradicionális japán színházban használt, idős embert ábrázoló maszk a legrégebbi, emellett a legszentebb színházi kellékek egyike. Az istenek megtestesülése mellett a hosszú élet, jólét és a bölcsesség jelképe is. Az animátorok alaposságát vagy épp elvetemültségét tükrözi, hogy még a hagyományos színházi maszkok állkapcsát rögzítő zsineget is megrajzolták.

japán, ghibli, chihiro, spirited awayAz öregség istene. Táncol és imádkozik az ország békéjéért és jólétéért. Jellemző rá a bozontos szemöldök, a hosszú szakáll és a zsinórral összekötött, levált áll.Hivatásos nó drámajátékot adnak elő a Kaszuga Sinto szentély hagyományos szabadtéri színpadán.A nó szó lejegyzésére használt írásjegy eredeti jelentése „képesség”, „ügyesség” vagy „tehetség”. A dráma egyáltalán nem hasonlít a nyugati színházak narratív drámáira. A nó-játékosok nem nyugati értelemben vett színészek vagy „megszemélyesítők”, inkább mesélők, akik külső megjelenésükkel és mozdulataikkal a történet lényegét érzékeltetik, nem pedig eljátsszák azt. Három nagyobb nô-szerepkör ismert: a főszereplőé (shite), a másodszereplőé (waki), ill. a kyôgen-színészeké, akik közül az egyik általában a nô-darabok narrátora. A szereptípusok mindegyikét arra szakosodott előadók játsszák, akik különféle iskolákhoz tartoznak. A játékosok a szerepük típusa szerint a színpadnak csak a számukra kijelölt helyén mozoghatnak. Kiegészítő szereplő lehet a kísérő (tsure), a gyerek (kokata) és a néma társ (tomo).
Galéria megtekintése
(6)

Megtisztulása után a Kelet-Ázsiában vizek uraiként tisztelt sárkányok alakját ölti,  vízistenség lévén az ábrázolás kevés magyarázatra szorul. A gyíkszerű, kecses lények megítélése a nyugatihoz képest sokkal pozitívabb, hiszen a mindennapi életet, tehát a földművelést is nagyban befolyásoló esőzések irányítói is. Így a bűzszellem érkezésekor eleredő eső is új megvilágításba kerül, feltehetően a folyamisten generálja, mintegy siratva az emberiség előtti, tiszta természetet.

Arcnélküli

Minden bizonnyal a legmisztikusabb, egyben a legnehezebben értelmezhető karakter kaonasi, vagyis Arcnélküli. Kifejezéstelen arca a szellemlényeket reprezentáló nó-maszkra hasonlít, mely a fej mozgásától függően örömöt, haragot, szomorúságot és más érzelmeket is tükrözhet. Mijazaki saját ötlete alapján készült figura lévén, sokféle módon értelmezhető kulturális olvasztótégely.

A nô szó lejegyzésére használt írásjegy eredeti jelentése „képesség”, „ügyesség” vagy „tehetség”. A nô-dráma egyáltalán nem hasonlít a nyugati színházak narratív drámáira. A nô-játékosok nem nyugati értelemben vett színészek vagy „megszemélyesítők”, inkább mesélők, akik külső megjelenésükkel és mozdulataikkal a történet lényegét érzékeltetik, nem pedig eljátsszák azt. A nô-drámának alig van cselekménye, s azt a benyomást kelti a nézőkben, hogy nem jelen idejű cselekvést, hanem vizuális formában megjelenített hasonlatot vagy metaforát lát. A nô-színház művelt közönsége jól ismeri a drámák cselekményelemeit, ezért értékeli a szavakban és mozdulatokban kifejeződő jelképrendszert és kultúrtörténeti utalásokat.

A nô ősi zenés-táncos drámaformákból, ill. a szentélyek és templomok előtti tereken a XII-XIII. századtól előadott különféle ünnepi játékokból fejlődött ki. A XIV. században nyerte el önálló műfaji jellegzetességeit, s egészen a Tokugawa-korszakig (1603-1867) folyamatosan csiszolták e formát. Végül a szamurájok számára rendezett alkalmi szertartásos drámává alakult, amelyet mindig hivatásos színészek adtak elő, mintegy békét, a társadalmi elit tagjainak hosszú életkort és jólétet kérő imaként. A nemesi otthonokon kívül rendezett nô-előadásokat a köznép is megtekinthette. Miután a Meiji-restauráció (1868) megdöntötte a feudális rendet, a nô léte is veszélybe került, bár néhány neves előadónak sikerült fenntartania a hagyományt. A II. világháború után a művelt ifjúság élénken kezdett érdeklődni a műfaj iránt, s ez a nô újjáéledéséhez vezetett.
A nó szó lejegyzésére használt írásjegy eredeti jelentése „képesség”, „ügyesség” vagy „tehetség”. A dráma egyáltalán nem hasonlít a nyugati színházak narratív drámáira. A nó-játékosok nem nyugati értelemben vett színészek vagy „megszemélyesítők”, inkább mesélők, akik külső megjelenésükkel és mozdulataikkal a történet lényegét érzékeltetik, nem pedig eljátsszák azt. Három nagyobb nô-szerepkör ismert: a főszereplőé (shite), a másodszereplőé (waki), ill. a kyôgen-színészeké, akik közül az egyik általában a nô-darabok narrátora. A szereptípusok mindegyikét arra szakosodott előadók játsszák, akik különféle iskolákhoz tartoznak. A játékosok a szerepük típusa szerint a színpadnak csak a számukra kijelölt helyén mozoghatnak. Kiegészítő szereplő lehet a kísérő (tsure), a gyerek (kokata) és a néma társ (tomo). Forrás Gettty Images

Féktelen éhsége a gakikat, vagyis éhes szellemeket idézi. A buddhista kozmológiában e létformák kiolthatatlan éhségre és szomjúságra kárhoztatott torz, puffadt, de emberszerű alakok. A négy boldogtalan újjászületési formák egyikeként örök szenvedés a jussuk: hiába esznek, soha nem érzik jóllakottnak magukat.

Japán: A kép a Kiotói Szellemek tekercséből származik, amely leírja az éhes szellemek birodalmát és azt, hogyan lehet őket lecsillapítani. A 12. század vége.
Részlet a Kiotói Nemzeti Múzeumban található Éhes szellemek tekercs hatodik részéből. A tekercs az éhes szellemek világát, a buddhizmus hat birodalmának egyikét ábrázolja, és az éhes szellemek megmentéséről szóló történeteket tartalmaz. Ez a különleges rész azt mutatja be, amint Ananda, Shakyamuni tanítványa egy éhes szellemnek, aki folyamatosan lángokat okád a szájából, egy varázsigét tanít a megváltás elérésére. Az egész tekercset Japán nemzeti kincsének nyilvánították a festmények kategóriájában. Valószínűleg egy, a hat birodalmat ábrázoló tekercskészlet része lehetett, amelyet a Szandzs-szang-d_ban őriztek. (Fotó: Pictures From History/Universal Images Group via Getty Images)
Részlet a Kiotói Nemzeti Múzeumban található Éhes szellemek tekercs hatodik részéből. A tekercs az éhes szellemek világát, a buddhizmus hat birodalmának egyikét ábrázolja, és az éhes szellemek megmentéséről szóló történeteket tartalmaz. Ez a különleges rész azt mutatja be, amint Ananda, Shakyamuni tanítványa egy éhes szellemnek, aki folyamatosan lángokat okád a szájából, egy varázsigét tanít a megváltás elérésére. Forrás Pictures From History/Universal Images Group via Getty Images

Mijazaki elmondása szerint, mindannyiukban lakozik egy kaonasi, aki megszemélyesíti az emberiség végtelen mohóságát. Csak az „elfogyasztott“ fürdőházi dolgozók hangján képes megszólalni, ebben pedig a környezetünkhöz való kétségbeesett alkalmazkodásra ismerhetünk. Egy kiforratlan személyiség hajlamos társaságonként elnyelni mások hangját, hiszen még nem találta meg sajátját. Különcsége miatt a magányos fiatalok szimbólumának is tekinthetjük.

Ogino Csihiro (a film magyar szinkronjában Csihiro Szenko), egy tízéves kislány szüleivel, Akióval és Jukóval új városba költözik, bár Csihirónak ez egyáltalán nincs kedvére. Az odavezető úton azonban a család egyszer csak eltéved. Kíváncsiságból egy szűk alagúton gyalogolnak át, s ezzel tudtukon kívül egy furcsa szellemvilágba csöppennek – pontosabban egy isteni fürdőház közvetlen közelébe, melybe a különböző túlvilági lények felfrissülni és pihenni járnak.
A történet egyik általános értelmezése szerint Csihiro útja a gyermekkortól a felnőtté válásig vezet, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmenet gyakran az ember valódi énjének elvesztésével járhat. Csihiro emellett annak a modern, elkényeztetett fiatal japán lánynak is lehet a típusfigurája, aki a mai modern környezetben nevelkedik, de egy váratlan szituációba csöppenve, ami által a hagyományos japán kultúrát és viselkedéskultúrát ismeri meg, mégis számára egészen újfajta szemlélettel gazdagodik.
Forrás IMDB

Japán kontextusban a kétarcú, sokdimenziós kommunikáció kritikáját közvetíti. A kollektív komfortérzet oltárán az emberek inkább palástolják valódi érzelmeiket. A nyilvánosság előtt mutatott érzelmeik pedig erős ellentmondásban lehetnek a társadalom-kompatibilis maszk alatt rejlőkkel. A rendező burkoltan felszólítja a fiatalokat az egyéni véleményformálásra. A megmondóemberekkel telített nyugaton talán túlságosan is megfogadtuk ezt a tanácsot.

Jubaba

A szó szerint a öreg forró vízi boszorkány névre keresztelt onszen tulajdonost a jamauba nevű hegyi szellemről mintázták. A varázserejű öregasszony leginkább a nyugati, seprűs, bibircsókos boszorkány eszményre hajaz. Természetesen kannibalizmus nélkül nincs folklór, tehát a jamauba étrendje szintén gyanútlan erdőjárókon, főleg gyerekeken alapul. 

A jamauba színdarabok ihletője is.A gámájun, az orosz folklór prófétai madara. A bölcsesség és a tudás szimbóluma, és a mitikus keleten, a paradicsomhoz közel egy szigeten él, állítólag isteni üzeneteket és próféciákat terjeszt, mivel mindent tud a teremtésről, az istenekről, a hősökről és az emberekről. Általában nagy, női fejű madárként ábrázolják.Jubaba
Galéria megtekintése
(3)

Jubaba verbálisan mágiával bárkit képes irányítani, például átváltoztatni embereket állatokká fogyasztási szándékkal, mely a jamauba táplálkozási szokásait idézi. Madár alakban leginkább a görög mitológia hárpiáira, illetve a szláv folklórból ismert félig nő, félig madár lényre, a gámájunre hasonlít.

Kotodama, a szavak ereje

A kotodama, vagyis a szavakban rejlő spirituális erő, kulcsfontosságú a cselekményben. A japán elképzelés szerint a hangok mágikus erővel hatnak a tárgyakra, így a rituális szóhasználat befolyásolhatja környezetünket, testünket, elménket és lelkünket. Ezen az elven működik az omamori védelmező talizmán is. Ezen általában egy sintó isten neve, vagy egy „varázsige” szerepel. Megannyi fajtája létezik, még kisállatainknak is vehetünk bármely szentélyben egészséget és hosszú életet biztosító omamorit.

@minori.co.jp Japanese people get Omamori (amulet/ good luck charm) for their protections, also purpose of contribution for shrines or temples. Each shrines have their original omamori design, it’s fun to look for your favorite one! #shintoism#shrines#jinja#omamori#japanesetradition#amulet#japantrip♬ original sound - Minori.co.jp

Akadnak bizonyos alkalmakkor tiltott kifejezések is, például esküvőkön nem használhatunk vágáshoz, nyisszantáshoz, véghez, befejeződéshez kapcsolódó szavakat, mivel balszerencsét hozhatnak. Elvághatják a friss házasok szerencséjét és kapcsolatát is.

Kiemelt tartalom
98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 2024.5.8 17:08

Nevek különösen mágikusak, egykor a régi bűnöket, rossz szerencsét új név felvételével mosták le magukról a balsorsúak. Modern adminisztrációs rendszer hiányában ennek semmi akadálya nem volt. Napjainkban is, a buddhista temetési szertartás során az elhunytak új nevet kapnak. Chihiro az istenek világában, tehát a túlvilágon, a Szen nevet kapja, miután Jubaba megfosztotta néhány írásjeltől a munkaszerződés megkötésekor. A Csihiro első karaktere ugyanis Szenként is olvasható, jelentése pedig ezer.

Chihiro szellemországban Forrás IMDB / Studio Ghibli / Toho

Minél több időt tölt Chihiro Szenként a túlvilágon, annál több emberi emléke merül feledésbe. Tehát ha nem jár sikerrel küldetése végén, az istenek világához fog tartozni, vagyis meghal. Haku szintén a kotodama miatt nem emlékszik eredeti identitására, mivel Jubaba rég megfosztotta igazi nevétől.

Haku

Mizuchi, a legendás japán folyamisten. A „Víz Atya” néven is ismert istenség vagy szellem, aki Japán-szerte a folyókban lakik. Sok sárkányhoz hasonlóan azonban általában nincs egyedi nevük ezeknek a sárkánykígyóknak, és nem egyértelmű a szakértők számára sem, hogy megjelenésük inkább hasonlít a kígyóéra, mint az indiai sárkányok, vagy hogy nagyobbak-e, mint a kínai sárkányok. Forrás zhuanlan

A fehér jelentésű haku szó magába foglalja Chihiro barátjának tisztaságát, kedvességét, feminin vonásait és eredeti, isteni alakját, Utóbbi leginkább a legendás vízistenre, Mizucsire hasonlít. A japán animációban a feminin és maszkulin vonások nemtől függetlenül keverednek, Haku is épp ilyen androgün karakter. Nőiességét neve is jól tükrözi, hiszen 白 helyett 魄 karakterrel írva, a haku szó a férfit jelképező jang párját, a női energiákhoz kapcsolódó jint jelenti.

Kiemelt tartalom
Bevezetés a japán szubkultúrákba: a polgárpukkasztó gjaru, ami mindenkit megfertőzött a lábszármelegítő őrületével Bevezetés a japán szubkultúrákba: a polgárpukkasztó gjaru, ami mindenkit megfertőzött a lábszármelegítő őrületével 2024.5.3 19:29

Haku valójában a Nigihajami Kohakunusi (A borostyánkő folyó Ura) nevű folyamisten, erre pedig Chihiro emlékezteti, miután maga is teljesen visszanyeri emberi mivoltát. Sajnos a nyelvi gátak miatt az angol és a magyar fordítás is leszázalékolták egyszerű folyóvá, így lett Kohaku-folyó a neve.

@ploy_s2.5 HAKU #千と千尋の神隠し#千と千尋の神隠し舞台 ##spiritedaway#มิติวิญญาณมหัศจรรย์#三浦宏規♬ เสียงต้นฉบับ - PloyMeka - ◈✦P_M 2.5 Village✦◈

Azonban Nigihajami Kohakunusi valójában egy folyóban lakó kami, aki fogságba esett a túlvilágon. A földi világban Chihiroval úgy találkozhattak, hogy a kislány bele esett Haku által uralt és lakott a borostyánkő folyóba, mondhatni szó szerint beleesett Hakuba.  

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!