Itthon is kezdi megvetni a lábát a "buy now, pay later" (BNPL) fizetési megoldás, ami a Z generáció körében a legnépszerűbb. A kamatmentes részeletfizetéssel kecsegtető rendszer csábítóan hangozhat, de mégis csak egy hitel, amit nem érdemes romantizálni.
A BNPL (a mozaikszó a „buy now, pay later“, azaz „vásárolj most, fizess később“ rövidítése) egy fizetési konstrukció, ami a vásárlásnál lehetőséget biztosít az elhalasztott kifizetésre, általában 0 százalékos THM-mel. A fizetési trend egyre elterjedtebbé válik: az amerikai vásárlók több mint fele használta már, Ausztráliában az online kereskedelmi tranzakciók közel 10 százalékát BNPL-lel bonyolítják. Európában is kezdi megvetni a lábát: az Egyesült Királyságban ez volt a leggyorsabban növekvő fizetési mód a 2020-as évben, Svédországban az online vásárlások 20 százalékát teszi ki, tavaly Magyarországon is felbukkant, pénzügyi elemzők becslései szerint pedig 2025-re a fizikai árukra fordított globális e-kereskedelmi kiadások 12 százalékát fogja kitenni.
Egy hagyományos hitelkártyával szemben a vásárlók nem azonnal, a vásárlás pillanatában, hanem egy későbbi időpontban, egy összegben vagy részletekben rendezhetik az eladók felé a vételárat. Ez általában kamat- és bármilyen egyéb költségtől mentes, tehát a BNPL lényegében egy ingyenes halasztás és részletfizetési lehetőség, ami jól jöhet egy nagyobb vagy váratlan kiadásnál.
Cikkünkben Szakonyi Krisztina pénzügyi szakértőt, A takarékos milliomos képző című könyv szerzőjét és az ÉletSuli pénzügyi oktatóklub fejét kérdeztük arról, mik lehetnek a BNPL fizetési rendszer előnyei és esetleges buktatói.
Mik a lehetséges kockázatok?
A BNPL lehetőségét egyre több kiskereskedelmi cég kínálja fel, ami részben annak is köszönhető, hogy ezzel a fizetési módszerrel a termékek marketingelése megúszósabb, hiszen könnyebb lenyomni a vásárló torkán, hogy ezzel „semmi vesztenivalója nincs.“
Bár a részletre történő vásárlás kamatmentes, gyakori, hogy a BNPL-t használók olyan termékekre vagy szolgáltatásokra költenek, amikre nincs fedezetük, és amikre egyébként nem áldoztak volna. Szakonyi Krisztina mindenkit arra biztat, hogy bármennyire is csábító, ne vásároljunk olyan termékeket, amiket egyébként nem engedhetnének meg magunknak, vagy amire mondjuk nincs is szükségünk: a szakértő negatívumként említi, hogy a BNPL-rendszer táplálja a túlfogyasztást és az irracionális impulzív vásárlásokat.
Szakonyi Krisztina óva int attól, hogy lenullázzuk a bevételünket, vagy esetleg mínuszba tegyük a kártyánkat a költekezések oltárán, mert egy esetleges krízis sokkal könnyebben sodorhat minket a társadalom szélére: ha elveszítjük a munkánkat vagy más okból kifolyólag anyagi problémáink adódnak, még ez az ártalmatlannak tűnő fizetési trend is könnyen adósságspirálba tudja az embert juttatni.
Mikor lehet hasznos megoldás?
A BNPL-szolgáltatás használata megfontolandó vészhelyzetekben, vagy hosszú távú befektetéseknél: például, ha valaki nem tud megvenni egy biciklit, de futárnak állna, és csak így tud belevágni.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a BNPL fizetési megoldást kínáló webshopoknál magasabb a konverziós arány, tehát nagyobb eséllyel alakulnak az online áruház látogatói ügyfelekké, vásárlókká. Ehhez a sikerrátához a könnyen eladható marketingen túl hozzájárulhat, hogy a BNPL-nél a vásárlási folyamat egyszerűen működik és kevés dokumentációval jár, így nincs sok gondja vele a potenciális vevőnek.
Magyarországon jelenleg 4 BNPL-szolgáltató működik, az InstaCash, IzzyPay és PastPay után 2023 őszén a Klarna is betört a piacra: a fintech cég három részletben teszi lehetővé a fizetést a szerződött kiskereskedelmi partnereknél (például Orsay, Footshop, About You). Az a tendencia figyelhető meg, hogy főleg ruházati, oktatási, egészségügyi és felújítási területen népszerű a BNPL, de egyre több szereplő bukkan fel a piacon, ezért a közeljövőben ez még sokat formálódhat.
A marketing fő csapásirányában a Z generáció
Hiszek az »addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér« mondásban, de egy folyamatos fogyasztásra sarkallt, mindig az új trendek szerint élő generációt nehéz anyagi tudatosságra nevelni. Ma már nem menő, hogy éveken vagy évtizedeken át ugyanazokat a ruhákat használjuk, holott funkcióját tekintve egy-egy darab sokszor tökéletesen kiszolgálna minket hosszabb távon is
– magyarázza Szakonyi Krisztina.
„Régen a dolgokat megjavították, ma sok fiatal a »dobd el, lesz másik« elv mentén éli az életét, ez lett a követendő példa. Gondoljunk csak bele, egy új telefonért képesek a felhasználók akár kéthavi jövedelmüket is feláldozni évente. Ez egy módszer lehet arra, hogy kielégítsük a mindennapi fogyasztási termékek iránti sóvárgást, és talán ezzel próbáljuk ellensúlyozni, hogy a jelenlegi piaci helyzetben egy nagyobb tétel, mondjuk egy ház megvásárlása elérhetetlen célnak tűnik.“
És milyen alternatívákban gondolkodhatunk, ha nincs elég tőkénk, de nem szeretnénk hitellel élni? Szakonyi Krisztina szerint érdemes költségvetést készíteni, tudatosabb fogyasztóként kétszer is meggondolni, hogy halaszthatatlanul szükségünk van-e az adott termékre vagy szolgáltatás igénybevételére. Amennyiben igen, érdemes félretenni rá, adott esetben használtan vásárolni vagy költséghatékonyabb megoldásban, helyettesítőtermékben gondolkodni.