A Refresher Magyarország első 2024-es kiállításajánlója főleg Budapest csodálóinak kedvez, hiszen a divaton, egy fiatal srác fotóin, illetve soha meg nem valósult épületterveken keresztül is megismerhetjük a 150 éves főváros történetét.
Budapest történelme és öltözködése a Kiscelliben
A Divat & Város című kiállításon a ruhák mesélnek a múltról, Budapest divatjának és lakóinak történetéről, méghozzá a Kiscelli Múzeum legimpozánsabb kiállítóterében, az úgynevezett templomtérben. Az izgalmas tárlatot három ikonikus magyar modell, Pataki Ági, Epres Panni és Axente Vanessa képeivel és videóival promózzák.
A ruha nem csupán viselet, hanem információhordozó is, megragadja egyedi társadalmi és gazdasági környezetét, viselőjének státuszát, korát és egyéniségét is. A divat a korszellem lenyomata, megismerése által nemcsak a múltat érthetjük meg jobban, hanem közelebb kerülhetünk a jelenhez, a jövőnkhöz és legfőképpen önmagunkhoz
– vallja a kiállítás kurátora, dr. Szatmári Judit Anna.
A Budapest születésének 150. évfordulójára nyílt tárlat a magyar főváros divattörténetének legutóbbi másfél évszázadát mutatja be. A kiállítás az 1873-tól 2023-ig terjedő időszakot öleli fel, és csaknem 250 tárgyat felvonultatva idézi fel, hogyan fonódott össze a divat és a nagyvárosi élet az évek során.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Divat & Város több mint 120 teljes öltözéken, valamint kiegészítőkön és más különlegességeken keresztül ismerteti meg velünk a város fejlődésének állomásait, továbbá bemutatja, hogyan alakította és tükrözte a divat az egyes korok társadalmi és kulturális változásait, milyen szerepet játszott a város identitásának formálásában.
Kiscelli Múzeum; 1037 Budapest, Kiscelli utca 108.
2023. november 17. – 2024. április 14.
Kereki Sándor: a 70-es évek Budapestje egy srác szemével
Három évvel ezelőtt nem kis szenzáció lett abból, micsoda gyűjteménnyel gazdagodott a Fortepan: csaknem 1800 fényképet tettek közzé egy fiatal hobbifotós archívumából, aki tizenévesen, majd fiatal egyetemistaként járta a hatvanas, később a hetvenes évek Budapestjét, és közben állhatatosan megörökített mindent, amit valamiért izgalmasnak vagy érdekesnek talált.
Kereki Sándor 1952-ben született Budapesten, első fényképezőgépét a tizenhatodik születésnapjára kapta édesapjától, majd nyomban be is iratkozott a középiskolai fotószakkörbe. Nap mint nap a főváros utcáin és terein csatangolt, fotóit pályázatokra küldte, egy-egy képe a Magyar Horgász és a Pajtás címlapján is megjelent, később több fényképét is beválogatták a Magyarország magazinba.
Amikor Kereki a nyolcvanas évek elején szögre akasztotta a fényképezőgépet, a közel hétezer leexponált negatívból álló életmű lezárult. Munkáiból több mint negyven évvel később Kereki Sándor – A hetvenes évek Budapestje egy srác szemével címmel nyílt kiállítás a Capa Központban. Ahogy a honlapon írják, „Kereki Sándor képeinek egy része 2021-ben került fel a Fortepanra, munkásságának/életművének azonban a magyar fotográfiai kánonban van a helye“.
Barakonyi Szabolcs így ír a Kereki fotós munkásságának szentelt oldalon: „A hetvenes években elég szürke volt itthon a világ. De Kereki Sándor képeit nézve látható, hogy a világ mennyivel tágasabb lesz e nélkül a rosszkedv nélkül. Fényképei nem hazug fátyolként tompítják a valóságot, mint a korabeli szórakoztatóipar minden tűrt és támogatott terméke. Az ő képei az életet keresik és igenlik, ettől képesek átszivárogtatni valamit annak szeretetéből még ebből az átkozott korszakból is.“
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ; 1065 Budapest, Nagymező utca 8.
2023. december 7. – 2024. február 4.
Françoise Gilot: a nő, aki sokkal több, mint Picasso múzsája
Néhány hónappal Françoise Gilot tavaly júniusi halála után Felszálló Főnix címmel nyílt meg a francia festőművész megközelítőleg nyolc évtizedet felölelő, mintegy 70 alkotását bemutató életműkiállítása a Műcsarnokban, amely Kovács Krisztina kurátor szerint az alkotó Európában valaha megrendezett legátfogóbb bemutatkozása lehet.
Ahogy korábban írtuk, Françoise Gilot kiemelkedő művész és rendkívüli ember volt, aki már életében legendává vált, és megkerülhetetlen szellemi örökséget hagyott ránk. „Gilot nemcsak Picasso egykori múzsájaként érdemes a figyelemre, hanem saját jogán is fantasztikus művész, aki elképesztő életutat járt be“ – magyarázta a Kultúra.hu-nak Kovács Krisztina.
A tárlat egyúttal Gilot és Rozsda Endre barátságának is emléket állít, ennek köszönhető ugyanis a művész Magyarország iránt érzett szeretete, illetve az elmúlt évtizedekben munkáinak a magyar művészeti színtéren való jelenléte. Utóbbit jól érzékelteti, hogy a Műcsarnok szinte teljes kiállítási anyaga magyar magángyűjteményekből kölcsönzött művekből jött létre.
Françoise Gilot – aki 1943-tól több mint tíz évig volt Picasso élettársa – 101 éves korában hunyt el 2023 júniusában.
Műcsarnok; 1146 Budapest, Dózsa György út 37.
2023. december 8. - 2024. február 4.
Sosemvolt Budapest: meg nem valósult épülettervek
El tudnál képzelni egy 32 szintes felhőkarcolót a budapesti Deák téren, ami mellett a szomszédos Anker-ház is eltörpül? Egy óratoronyba rejtett telefonfülkét? És egy olyan kelenföldi pályaudvart, ahol mozgójárdákon keresztül szállhatnánk vonatra? A nyakatekert nevű Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) Sosemvolt Budapest című kiállítása ilyen észbontó ötletek közül szemezget a látogatóknak a Pesti Vigadóban.
A tárlat több mint 170 tervvel, makettel, fotóval és videóval érzékelteti, milyen is lehetett volna a város, ha a történelem másképp alakul. „Ez a kiállítás egy olyan Budapestet rajzol fel, amely mindenki számára újdonság: ezek a tervek így együtt még sosem jelentek meg, sőt, jelentős részük még egyáltalán nem kerülhetett a nagyközönség elé“ – fogalmazott a megnyitón dr. Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója.
Ha tudni szeretnéd, milyen lenne a Duna-korzó magasházakkal, hogyan mutatna egy francia felhőkarcoló a Budapest Sportcsarnok oldalában, hogy festene a világ legnagyobb zsinagógája Újlipótvárosban, vagy milyennek képzelték a fővárosi metrót az ötvenes években, februárig ezen az izgalmas tárlaton a helyed.
Pesti Vigadó; 1051 Budapest, Vigadó tér 2.
2023. november 16. – 2024. február 11.
Budapest első aranykora: egy metropolisz születése
Újabb izgalmas képanyagra bukkant a Fortepan, ezúttal egy német képeslapkészítő cég városfotói formájában, amelyekre a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében találtak rá. A Nemzeti Galéria Budapest. Az első aranykor című kiállítása ezekből a Magyarországon korábban ismeretlen képekből mutat be egy válogatást.
Az 1793-ban alapított Brück & Sohn képeslapgyártó cég egészen 2019 márciusáig működött, és ezalatt a 226 év alatt a sok-sok német város és látnivaló mellett többek között Budapestről is készített képeslapokat. Bár nem tudjuk, hogy ki vagy kik készítették ezeket a képeket, azt azonban igen, hogy a fotóanyagot a Brück család a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak adta el.
Az 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképek sorát egy jómódú budapesti vállalkozó és hobbifotós, Schoch Frigyes felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg az akkor még fiatal metropoliszt. Ahogy a Nemzeti Galéria oldalán írják, a tárlat „a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte“.
Magyar Nemzeti Galéria; 1014 Budapest, Szent György tér 2.
2023. november 15. – 2024. február 18.
Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
