A kulturális és kreatív szektorból hiányoznak a tisztességes munkakörülmények, a tisztességes bérszínvonal és a szociális védelem, az Európai Parlament kezdeményezésére viszont hamarosan optimálisabbak lehetnek a körülmények a művészeti ágazatokban is.
Hiányoznak a kulturális és kreatív szektorból a megfelelő munkakörülmények, a szociális védelem és a tisztességes bérszínvonal, az Európai Parlament kezdeményezésére viszont most három hónapja van az Európai Bizottságnak kidolgozni a tervet, hogyan lehetne optimalizálni a művészek és a kulturális szcénában dolgozó emberek munkakörülményeit az Európai Unió tagországaiban.
Az Európai Parlament álláspontja szerint a nemzeti jogszabályok közötti különbségek tisztességtelen helyzetet teremtenek, a képviselők ezért jogalkotási és önkéntes eszközöket javasolnak a feltételek javítására.
Az ágazat, amely az uniós munkaerő 3,8 százalékát foglalkoztatja és a GDP 4,4 százalékát adja, nem részesül megfelelő védelemben, érvelnek a képviselők. Mivel az ágazatot atipikus munkamódszerek, rendszertelen jövedelmek és gyengébb szociális alkuképesség jellemzi, mindez alulfizetett vagy fizetetlen munkához, színlelt önfoglalkoztatáshoz és kivásárlási szerződések kikényszerítéséhez vezethet. A képviselők szerint az új digitális technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia, szintén kihívásokat jelentenek.
A jogalkotási kezdeményezés
Az Európai Parlament egy olyan uniós keretrendszer létrehozására szólítja fel az Európai Bizottságot, amely a jogalkotási és nem jogalkotási eszközöket kombinálja, hogy javítsa a szociális és szakmai feltételeket, illetve méltányos és egyenlő helyzetet teremtsen minden uniós művész és kulturális szakember számára.
A képviselők azt szeretnék, ha ez a keret magában foglalná:
- a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó szakemberek tisztességes munkakörülményeiről és a foglalkoztatási jogállás meghatározását magába foglaló irányelvet;
- uniós normákra vonatkozó tanácsi határozatok, a bevált gyakorlatokat megosztó és a tagállamok közötti kölcsönös megértést szolgáló európai platformon keresztül;
- a kreatív és kulturális szakembereket finanszírozó következő ciklusban elérhető uniós programok – például a Kreatív Európa és az Horizont Európa – kiigazítása annak érdekében, hogy az EU és a kedvezményezettek kötelesek legyenek betartani a nemzetközi, uniós, nemzeti, illetve kollektív munkaügyi és szociális kötelezettségeket, és biztosítsák, hogy a művészek mindig megkapják a fizetésüket, beleértve a támogatási kérelmek előkészítésére fordított időt is.
El kell oszlatnunk az 'éhező művész' mítoszát. A kulturális és kreatív szakemberek nem maguk választják a bizonytalan helyzetet, ez a sajátos munkakörülményeikhez és az ágazaton belüli hatalmi egyensúlytalanságokhoz rosszul alkalmazkodó rendszerek tervezési hibája. Sürgősen be kell építenünk a szociális feltételrendszert az uniós kulturális finanszírozásba, és politikai akaratra van szükségünk ahhoz, hogy uniós keretet hozzunk létre a kulturális és kreatív szakemberek szociális és szakmai helyzetére vonatkozóan
– mondta Domènec Ruiz Devesa (S&D, Spanyolország), a Kulturális és Oktatási Bizottság társjelentéstevője.
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság társjelentéstevője, Antonius Manders (EPP, Hollandia) elmondta: „Évek óta művészként dolgozom, és nagyon jól ismerem az ezzel járó kihívásokat és előnyöket. A kulturális és kreatív ágazatok kulcsfontosságúak az európai szolidaritás és identitás megteremtésében, és be kell fektetnünk az új európai művészeti versenyekbe, hogy az uniós kultúrát közelebb hozzuk a polgárokhoz. A kulturális és kreatív munkára szánt pénz befektetés, nem pedig költség.”
A parlamenti szavazás után az Európai Bizottságnak három hónapja van arra, hogy válaszoljon, és tájékoztassa az Európai Parlamentet a tervezett lépésekről, vagy megindokolja, miért nem hajlandó a Parlament kérésének megfelelő jogszabályjavaslatot tenni.
