Az Ödön von Horváth kisregénye alapján született, "Istentelen ifjúság" című darab középpontjában a kamaszok identitáskeresése áll egy értékvesztett világban.
A budapesti Radnóti Színház hamarosan bemutatja Istentelen ifjúság című legújabb darabját, melynek üzenete elsősorban a Z generációsokat célozza. A történet egy fasizálódó országban játszódik, ahol a kirobbanó háború fenyegetésében a nemzet jövője a tét. A jövő pedig – mint majdnem mindig – a fiatalokon áll, és mindazokon, akik a hazafiasságukkal segítik ezt a generációt.
Az előadás üzenetét Nagy Péter István rendező így összegezte az olvasópróbán:
Könnyű párhuzamot találni a regény és a mi korunk között. Az alapdilemmát egy erőteljes oktatási direktíva okozza, amely mellett a főszereplő tanárnak nem jut elég mozgástér. A gyarmati kérdések kapcsán írat dolgozatot a diákokkal, ám nem ért egyet azzal, amit tanítania kell, sem azzal, amilyen válaszokat a tanulók adnak. Meddig mehet el az ember az önfeladásban a saját egzisztenciáját féltve? A tanár eleinte megalkuszik, de az események előrehaladtával megszólal a lelkiismerete, egyre autonómabb figurává válik, és eljut arra a pontra, amikor ki kell mondania az igazságot, bármi legyen is az ára. Ez felszabadító erővel hat rá, követőkre talál – egy ilyen történet pedig fogódzót adhat nekünk minden morális dilemmákkal teli időszakban.
A darab alapjául szolgáló, Istentelen ifjúság című kisregényt Ödön von Horváth 36 évesen írta, aki ekkor már sikeres színpadi szerző volt, de korábban nagy sikerrel játszott műveit a nácik a színpadokról letiltották. Levelezéseiből tudjuk, hogy nem akart fiókdrámaszerző lenni, ezért a regényírás felé fordult, és gyors egymásutánban elkészült az Istentelen ifjúság.
Az előadás december 16-tól látható a Radnóti Színházban.
