2023.10.14 9:03
Olvasási idő 5:23
Szentgyörgyi Zénó

Miért élünk gyökeresen máshogy, mint a szüleink, és ez miért nem a mi hibánk? – Elmondjuk, mi a posztadoleszcencia jelensége

Miért élünk gyökeresen máshogy, mint a szüleink, és ez miért nem a mi hibánk? – Elmondjuk, mi a posztadoleszcencia jelensége
Forrás Getty Images
TÁRSADALOM FELSŐOKTATÁS FIATAL FELNŐTTEK OKTATÁS

Gondolkodtál már, mi a háttere annak, hogy teljesen máshogy éljük a fiatalságunk éveit, mint az előző generációk? Ebben a cikkben elmondjuk.

A posztadoleszcencia kifejezés alatt pontosan azt értjük, amikor a gyerekkor és a felnőttkor közötti határ elmosódik, a kettőt összekötő kamaszkor pedig elnyúlik és hát… elfelejtünk felnőni.

Na de mit is jelent pontosan felnőttnek lenni? A nálunk okosabb és a témában jártasabb emberek (ez esetben Vaskovics László) így próbálják meghatározni a felnőttség kritériumait: 

Azok a személyek nevezhetőek felnőttnek, akik elérték a nagykorúságot, saját lakásukban önálló háztartást vezetnek, anyagilag függetlenek, szülői beleszólás nélkül hozzák meg az életútjuk szempontjából fontos döntéseiket, és saját magukat képesek felnőttként elfogadni.

Ha most őszinte leszel magadhoz, ezen kritériumok közül te hányat tudnál kipipálni?
Amennyiben mindegyiket, akkor számodra véget ért a cikk és a teljes szerkesztőség nevében kívánunk neked szép és eredményes életet! Nyomasd neki!

Amennyiben pedig nem tudtál az összes feltétel mellé nyugodt szívvel pipát tenni, vagy akár egyikhez sem, de kíváncsi vagy arra, hogy mitől fordult ekkorát a világ az elmúlt évtizedekben, akkor mindenképpen tarts velünk.

Hogy lyukadtunk ki ide?

A posztadoleszcencia jelensége egy hosszú és komplex folyamategyüttes eredménye, amit nagyjából négy, egymással összefüggő területre lehetne lebontani, ha az elmúlt évtizedeket vagy évszázadokat vizsgáljuk. Az oktatás, a gazdaság, a nemi érettség és az életmód átalakulása, amelyek persze folyamatosan hatottak-hatnak egymásra.

Oktatás és gazdaság

Az oktatás elterjedése annak köszönhető, hogy a 19. és a 20. században gyökeresen megváltozott az, ahogyan a társadalom a gyermekekről gondolkodik.  Az addig olcsó vagy ingyen munkaerőként használható tizenévesek és még kisebbek – akik kiválóan befértek a bányák szűkebb járataiba is –, elsődleges szerepe az lett, hogy iskolába járjanak, tanuljanak és felkészüljenek az életre, ennek következményeként indult meg az oktatási rendszer expanziója, ami a mindenki számára elérhető és kötelező jellegű alapfokú oktatást biztosította.


A 20. század közepén a nyugati országokban kialakult jóléti államok új perspektívája tovább gondolta az oktatás addigi működését, ugyanis az a nézőpont terjedt el Európa-szerte, hogy az oktatásra érdemes befektetésként tekinteni, – a humántőkébe invesztálni – mert a jó edukációban részesülő, képzett felnőttek majd fellendítik a gazdaságot, kamatostól visszahozva azt, amit az egyes államok a gyerekekbe invesztáltak.

Lányiskolai osztály a múlt évszázadban Forrás Pinterest


Ennek köszönhetően megindult a közép-, majd a 20. század vége felé a felsőoktatás elérhetővé tétele olyanok számára is, akiknek hátrányosabb helyzetük miatt addig nem volt hozzáférésük.

A 21. század elejére pedig elértünk oda, hogy az alap- és középszintű fokozat megszerzése után a felsőoktatás is tömegképzéssé válik, ezzel hozzájárulva a diploma értékének inflálódásához. Arról nem is beszélve, hogy ma sokan úgy tekintenek a felsőoktatásra, mint egy parkolópályára, amely segíti a középiskoláskor és a munkavállalás közti átmenetet, illetve a hivatásválasztási kényszer érzését enyhíteni.

Ne érezd szarul magad, ha éppen te is ebben vagy, mert az államnak vagy a szociálpolitikának (szerencsésebb helyeken ilyen is van) ugyanúgy érdeke az, hogy ne kelljen a tapasztalatlan és sokszor még útkereső fiatalok megélhetését komoly összegekkel támogatnia, hiszen sajnos az átalakult és most is rohamosan átalakuló munkaerőpiac nem tudná olyan mértékben felszívni az középiskolából kiáramló fiatalokat, ezért jobban jár a kormány, ha ezt a munkanélküli tömeget bent tudja még tartani az oktatási rendszerben.

Kiemelt tartalom
Kiváltságos kiutak az összeomló közoktatásból: így működik az elitképzés Magyarországon Kiváltságos kiutak az összeomló közoktatásból: így működik az elitképzés Magyarországon 3 nappal ezelőtt

Ezzel párhuzamosan pedig a gazdaságnak és a különböző nagyvállalatoknak is érdeke, hogy a meghirdetett állásokra a lehető legkompetensebb és legalkalmasabb fiatalok érkezzenek, ezért az elmúlt 30 évben tendenciává vált, hogy ezek a nagy cégek egyre több pénzt raknak a közép- és felsőoktatásba és ezzel nemcsak megspórolják azt az időt, hogy a fiatalokat a már teljes értékűen fizetett munkavállalás során, például a próbaidőben kelljen oktatni, de lehetőségük van a legambiciózusabb és legszorgalmasabb diákok kiválogatására is. Ennek legszembeöltőbb példája a különböző gyakornoki-gyakorlati pozíciók, illetve a duális képzések megjelenése.

Illetve, ha már gazdaság, arról is érdemes szót ejteni, hogy ezen a területen milyen változások mentek végbe. A jellemzően nehézipari gyárak tömeges elterjedése és az előállítási szakasz (pl. autógyártás) apró részterületekre szakadása után a ’80-as évektől megindultak azok a folyamatok, amik befolyással vannak a jelenre is. A technológia folyamatos és dinamikus fejlődése révén a nehéz munkafolyamatok jelentős részét, amiket eddig emberekkel végeztettek, felváltották a gépesített gyártósorok, megindult a digitalizáció és a humán munkaerő jelentős része átáramlott az nehéziparból és a mezőgazdaságból a szolgáltatóipar irányába, pontosan csak áramlott volna, ha akkor a szolgáltatóipar és techipar képes lett volna felszívni az új, releváns képzettséggel nem rendelkező munkaerőt.

Gyermekek játszanak a Városligeti fasor alatt található Egésznapos Általános Iskola (mai Derkovits Gyula Általános Iskola) udvarán 1970-ben Forrás Fortepan, 199189 / Szalay Zoltán

Visszakapcsolódva az oktatáshoz, ennek köszönhető, hogy elindult a felsőoktatásban tanuló diákok létszámbővítése, így nem csak enyhítették a potenciális munkanélküliség okozta feszültségeket, de olyanoknak is lehetősége nyílt továbbtanulni, akiknek a korábbiakban a családjuk anyagi helyzete miatt ez fel sem merülhetett volna. Ezt segítette az is, hogy a klasszikus munkabeosztást, ami a 8-tól 16 óráig tartó munkarendet jelentette, felváltották a sokkal töredezettebb és mellesleg bizonytalanabb munkavállalási formák. Ezek viszont lehetővé tették a diákok részmunkaidős vagy egyéb típusú foglalkoztatásával a családtól kapott anyagi támogatások piaci alapú kipótlását vagy akár egy önálló egzisztencia megteremtését.

Így alakult ki az a Z és Y generációra jellemző tendencia, hogy sokan már a középiskolás évek alatt, de a felsőoktatási képzés idején biztosan vállalnak diákmunkákat. Persze, a valóban releváns munkatapasztalatot adó állások száma igencsak korlátolt, ezért mind az egyetemisták, mind a friss diplomások arra kényszerülnek, hogy a képzettségükhöz képest alacsonyabb szinteken kezdjék meg a munkavállalást. Tehát amiatt se aggódj, ha suli mellett nem a Külügyminisztériumban, hanem egy kávézóban dolgozol.

Életmód és nemi érettség

A gazdaság és oktatás átalakulása nemcsak a gyerekekre volt hatással, a nők helyzete is megváltozott. Az oktatási expanziónak köszönhetően megnyílt előttük a tanulás lehetősége, ennek köszönhetően pedig a munkaerőpiacra történő áramlás is megindult.
Egyre elterjedtebbé váltak a kétkeresős háztartások, így ezzel a kiegyenlítődéssel pedig nemcsak a női, hanem a férfi szerepek is megkérdőjeleződtek, jelentősen lecsökkent a kenyérkereső férj és a háztartásbeli feleség dinamikájára épülő családmodellek száma.


Az egyre jobban kínálkozó edukációs és munkavállalási opciók következtében megváltoztak a nők prioritásai is, az eltartott háziasszony szerep helyett előtérbe került az önálló karrier lehetőségé, vagyis tulajdonképpen az, hogy „én dönthessek a saját sorsom és a saját testem felett is”. A szexuális önrendelkezés és öntudat kialakulását pedig a fogamzásgátló tabletták is segítették. Így a párkapcsolat és a házasság intézménye megszűnt a csak reprodukciós céloknak alárendelt funkció lenni és egyre fontosabbá vált az egyének önmagukért és egymásért valósága, a szabad szexualitás és a testi örömök megélése.

A francia Nők Felszabadítása Mozgalom tüntetése az abortusz és a fogamzásgátlás mellett Párizsban 1972. november 25-én Forrás AFP

Ezek a mentalitásbeli változások pedig a nagy demográfiai folyamatokban is megjelentek: egyre később házasodnak és döntenek a családalapítás mellett a fiatalok.
Csökken a házasságkötések száma (ezzel párhuzamosan nő a válásoké), egyre jobban elterjedtek az alternatív együttélési formák, sőt a korábbi nemi érés miatt ezek a kapcsolatok már sokkal fiatalabb korban elkezdenek kialakulni, ez pedig teljesen átrajzolta az életmódbeli-lakhatási szokásokat is.

Kiemelt tartalom
Hogyan élősködik a patriarchátus és a kapitalizmus a nők testén? – Szubjektív vallomás a női létről a későkapitalizmusban Hogyan élősködik a patriarchátus és a kapitalizmus a nők testén? – Szubjektív vallomás a női létről a későkapitalizmusban 2024.5.15 19:08

Az előző generációkhoz képest az oktatási és gazdasági átalakulással járó fiatalkori egzisztenciális bizonytalanságból következve annyira egybecsúsznak a tanulás-munka-párkapcsolat dimenziói, hogy egyre kevésbé mondható el, ezek ma is a felnőtté válás egymást követő lépcsőfokai. De ezt igazolja, ha a saját életünkre gondolunk. Tanulunk, hogy egyszer majd jobb pozíciót tudjunk kiharcolni magunknak a munkaerőpiacon, illetve, hogy most még ne kelljen olyan nagy felelősséget vállalnunk, dolgozunk, hogy fent tudjuk tartani az albérletet, amit a partnerünkkel közösen bérlünk, de közben nagy ételes dobozokkal járunk haza hétvégenként, hogy legyen mibe pakolni a húslevest és a megmaradt rántott húst.

„Mert a Te neved a holnap”*

Azzal, hogy az életút jól meghatározott lépcsőfokai által nyújtott biztonságot – amit az iskola utáni munkavállalás, majd a családalapítás jelentett – a cikkben felvázolt folyamatok teljesen kirántották alólunk, az előző generációkhoz képest sokkal bizonytalanabb a jövőnk, hiszen nehéz úgy előre tervezni, hosszútávú célokban gondolkodni és nem a mára koncentrálni, hogy még valójában azt sem tudom, tíz év múlva milyen munkát fogok végezni – lehet azért, mert olyan munkakör még nem is létezik – , hogy mi a fenéből fogok magamnak lakást venni és otthont biztosítani a leendő gyerekeimnek, vagy egyáltalán, hogy fogok magamnak párt találni egy olyan világban, ahol az emberek már egymásra is úgy tekintenek, mint egy ideig-óráig kiélvezhető fogyasztási cikkre.

A jövőjükért, az oktatásért tüntetnek fiatalok Budapesten 2022 októberében Forrás Janos Kummer/Getty Images

De hogy ne kényelmesedjünk bele ebbe a „régen minden jobb volt” pre-boomer retorikába, mindenképpen el kell mondanunk, hogy a bizonytalanságért cserébe a meghozott döntéseink – legyen az hivatás, munka, magánélet – nem visszafordíthatatlan és sírig tartó vérszerződések, hanem olyan rövid- vagy középtávú elköteleződések, amik ebben az időintervallumban képesek stabilitást nyújtani azoknak a generációknak, akik a politikai intézményektől, a nagyvállalatoktól és még a kultúrától sem remélhetnek túl sok érdemi támogatást.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!