2023.10.25 18:00
Olvasási idő 2:53
Szentgyörgyi Zénó

Divat a magyar, de milyen áron? Így szól bele a mindenkori politika abba, mit hordunk

Divat a magyar, de milyen áron? Így szól bele a mindenkori politika abba, mit hordunk
Forrás Nanushka
DIVAT DIVAT DIVATTÖRTÉNET MAGYAR DIVAT

Gondolkodtál már azon, miért nincs olyan magyar divatmárka, ami önerőből képes nemzetközileg is elismert és sikeres lenni? Rendszerszintű válaszokat adunk a kérdésre.

Bonifert G. Rita kutató a Fordulat 30. számában – amelynek témája a kultúra és a kapitalizmus volt – jelentetett meg egy tanulmányt a magyar divatipar működéséről, illetve annak jelenlegi és történelmi helyzetéről. Ebből a kiváló munkából kiindulva készült ez az áttekintő anyag. Amennyiben érdekelne a teljes tanulmány, itt elolvashatod.

Mi is az a divat pontosan?

Ahogyan a szerző is fogalmaz, a divatot mint jelenséget rendkívül sok nézőpontból megközelíthetjük. A történelem során a különféle esztétikáknak mindig is volt egy kulturális-társadalmi beágyazottsága, ami nagy mértékben függött (és függ) az ország vagy régió hagyományaitól, illetve attól, hogy a társadalom különböző csoportjai milyen anyagi lehetőségekkel és öltözködéssel kapcsolatos háttértudással rendelkeztek.

Egy másik nézőpont szerint a divat jelentős szerepet tölt be a világgazdaság működésében is, hiszen azzal, hogy a divat által előállított fogyasztási cikkek fizikai formában is megvásárolhatók, olyan globális iparággá nőtte ki magát, ami szemmel láthatóan is tekintélyes százalékát teszi ki a világ előállítási, kereskedelmi és értékesítési folyamatainak.

Kiemelt tartalom
„Nincs olyan, hogy férfias vagy nőies szakma” – Interjú Rózsahegyi Dániel dizájnerrel, aki Troye Sivan fellépőruháit is tervezte „Nincs olyan, hogy férfias vagy nőies szakma” – Interjú Rózsahegyi Dániel dizájnerrel, aki Troye Sivan fellépőruháit is tervezte 2 nappal ezelőtt

Azzal, hogy a divat – bár ez minden más ágazatra elmondható – egy nagy befolyású szereplőként van jelen a piacon, elkerülhetetlen, hogy kialakuljanak azok a láncok, amelyek meghatározzák egy-egy régiónak a mozgásterét abban, hogy ő milyen részmunka-folyamatokkal tud hozzájárulni egy termék megtervezéséhez, legyártásához vagy éppen eladásához. Valószínűleg senkinek nem okoz meglepetést, hogy egy termék megtervezése, vagyis a kreatív-szellemi munkafolyamatokat igénylő láncszemek többnyire a nyugati centrumországokban – ahova egyébként majdnem a teljes profit vissza is vándorol –, míg az előállítás és legyártás láncszemei a perifériának számító harmadik világbeli régiókban vannak.

Kép a 2018-as budapesti divathét Nanushka-bemutatójáról Forrás Robert Szaniszló/NurPhoto via Getty Images

Hol van Magyarország a világ divattérképén?

A fent leírtak alapján felmerül a kérdés, hogy Magyarország mégis hol foglal helyet ebben a termelési láncban. Bonifert szerint hazánk más, a volt szocialista országokhoz hasonlóan egy speciális, úgynevezett félperifériás helyzetben van, ami nagyjából annyit jelent, hogy jobb pozícióban van annál, minthogy elszenvedője legyen a Nyugat kizsákmányoló „újragyarmatosításának”, de nem rendelkezik elég jó gazdasági feltétekkel ahhoz, hogy saját divatházakat működtessen és kiteljesedési lehetőséget biztosíthasson a tehetséges fiatal tervezőknek pusztán piaci alapon. Az ilyen biztosítékok hiányában pedig a jó minőségű kreatív munkaerőt felszívja a nyugati piac, vagyis az olyan külföldi divatházak, mint az Alexander McQueen, a Prada vagy éppen a Stella McCartney.

Kiemelt tartalom
Black is the new black: mióta és miért viselünk annyi feketét? Black is the new black: mióta és miért viselünk annyi feketét? 3 nappal ezelőtt

Ez vonatkozik az előállítási oldalra, de magára a fogyasztásra is, hiszen ahol kevesebb pénz van, kevesebb ember tudja megvásárolni a magasdivat termékeit. A centrumországok állampolgárai között sokkal vékonyabb az a réteg, amely képes lenne eltartani egy-egy divatházat, nem beszélve arról, hogy a magyar ember is inkább a nyugati márkák termékeit preferálja – legyen szó akár öltözködésről, akár egy automataváltós SUV-ről.

A 2017-es Gombold újra! döntősei Forrás Robert Szaniszló/NurPhoto via Getty Images

A magyar divat főszponzora

Kellő mértékű felvevőpiac és finanszírozó bázis nélkül jön, jöhet és jöhetett képbe a mindenkori, valamikori és bármikori magyar kormány. Az pedig nem egy újkeletű stratégia, hogy a piac jelentette kihívásokat és kockázatokat állami pénzekkel igyekeznek púderezni.

Hazánk történelmének egyik leghíresebb, az állam által is felkarolt divattervezője Rothschild Klára volt, aki a Horthy-rendszer végén felépített hírnevére és befolyására alapozva sikeresen átmentette magát az államszocializmusba. Rothschild üzleti modellje arra épült, hogy jó minőségű anyagokból a kor Párizsának kópiáit készítse el – magyar népi-nemzeti motívumvilággal megbolondítva –, ennek politikai hasznára pedig nemcsak a már említett Horthy-kör, de a Kádár-elit is rájött, akik gyakori szponzorációkkal támogatták például a divattervező párizsi tanulmányútjait.

Kiemelt tartalom
Ajánló a Vogue: A 90-es évek című sorozathoz, ami egyszerre megsirat és nevettet, de mindenekelőtt a divatban gyönyörködtet Ajánló a Vogue: A 90-es évek című sorozathoz, ami egyszerre megsirat és nevettet, de mindenekelőtt a divatban gyönyörködtet 2024.10.26 9:58

Az (a köznyelvben kommunistaként élő) államszocialista rendszer összeomlása és a rendszerváltozás jelentette gazdasági átrendeződés a divatipart is súlyosan érintette, a Rothschild-projekthez hasonló divattámogatási hullám pedig legközelebb a 2010-es kormányváltás után indult el. Ennek egyik első próbálkozása a „Gombold újra” program volt, amelynek fókuszában a magyar néphagyományok reprezentációja állt. 2018-ban egy jóval komolyabb stratégia révén a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalataként létrejött Magyar Design és Divatügynökség azt a célt tűzte ki, hogy „Budapest felkerüljön a divat- és designvárosok palettájára”, és támogatást nyújtson a tehetséges és ambiciózus fiataloknak – ennek képzési helyéül a MOME-t jelölték ki. Továbbá Rothschildhez hasonlóan ez a rendszer is megtalálta magának a saját tervezőjét, Sándor Szandrát és nagynevű brandjét, a Nanushkát, a kormány pedig a márka általi kulturális legitimációért és nemzetközi szintű elismerésért cserébe a forráshiányban szenvedő Nanushka támogatásával honorál.

A kérdés persze továbbra is az, hogy egyrészt meg lehet-e szabadulni egy magyar divatmárkáknak az állami kötöttségektől, főleg az elmúlt években kibontakozó gazdasági világválság vagy az euró- és dollárárfolyam drasztikus emelkedése után, másrészt mi van azokkal a márkákkal, amiket nem karol fel úgy a magyar állam, mint a kiszemelt Nanushkát.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!