Az OSIRIS-Rex űrszonda vasárnap érkezett meg a bolygónkra a Bennu aszteroidán begyűjtött mintákkal, amelyek alapján többet tudhatunk meg a Naprendszer kialakulásáról. Az űrmisszió közel hét évig tartott.
2023. szeptember 24-én Utah állam területén földet ért az OSIRIS-Rex nevű űrszonda kapszulája, melynek elsődleges célja az volt, hogy aszteroidamintát gyűjtsön be a Bennuról. Ez a tudományos siker gyakorlatilag az utóbbi évek egyik legjelentősebb mérföldkővének számít az amerikai űrkutatásban, hiszen előtte soha nem volt példa arra, hogy a NASA célirányosan egy aszteroidáról gyűjtsön be kőzeteket, majd szállítsa haza, a Földre egy szondán keresztül. A projekt elképesztő nagy precizitást igényelt, az OSIRIS-Rex kapszulájának landolását pedig élőben lehetett követni.
Maga a misszió még 2016. szeptember 8-án, majdnem napra pontosan hét évvel ezelőtt kezdődött, majd az OSIRIS-Rex csupán 2018 decemberében landolt a Földtől mintegy 320 millió kilométerre lévő aszteroidán. A Bennu azért is számít különlegesnek, mert a tudományos feltételezések szerint összetétele körülbelül 4,5 milliárd éve változatlan. Vagyis a róla begyűjtött minták konkrétan a Naprendszerünk keletkezéséig datálhatók. A tudósok azt remélik, hogy ezzel a 250 grammnyi kőzettel jobban megismerhetjük a Naprendszer kialakulásának körülményeit.
A kapszula leválása után az OSIRIS-Rex nem repült űrszemétként nyugállományba, hiszen sikerességén felbuzdulva a NASA tíz évvel meghosszabbította küldetését, és a Bennuról egyenest az Apophis aszteroida felé vette az irányt.
Egyébként nem ez az első alkalom, hogy egy űrközpont kőzetmintát gyűjt be egy aszteroida felszínéről. A japánok jó két évvel megelőzték az amerikaiakat, hiszen Hayabusza-2 programjuk 2014-ben kezdődött, 2018-ban landolt szondájuk a 162173 Ryugu C típusú kisbolygó felszínén, majd a japán robot 2020-ban sikeresen vissza is tért a kívánt mintákkal.
