Bár a nem mindennapi tudományos fejlesztés megoldást jelenthetne a szervtranszplantáció területén, etikai szempontból jelenlegi formájában nagyon aggályos az eljárás.
Példátlan jelentőséggel bírhat az orvostudományban az a fejlesztés, amelynek részeként először sikerült emberi sejteket tartalmazó veséket növeszteni sertésembriókban. A szakértők szerint, amennyiben sikerül fejleszteni a kutatást, úgy megoldást lehetne találni a szervtranszplantációs várólisták kérdésére.
A Kantoni Orvosbiológiai és Egészségügyi Kutatóintézet szakemberei évek óta vizsgálják a vesét mint a test egyik leghamarabb kialakuló szervét. A kutatások során már sikerült egérben patkány-, patkányban pedig egérvesét növeszteni, arra azonban eddig nem volt példa, hogy emberi szerv növekedett volna egy állat testében.
A folyamat rendkívül összetett, a kínai kutatók pedig leszögezték: a jelenlegi eredmények még közel sem teszik lehetővé azt, hogy a sertésekben nőtt szervek átültethetőek legyenek az emberbe. A szakértők elsődlegesen arra a kérdésre próbáltak meg választ találni, hogyan lenne lehetséges az emberi szervek növesztése úgy, hogy a disznósejtek mértéke ne szárnyalja túl az emberi sejtek számát. Ennek érdekében egy CRISPR névre keresztelt génszerkesztéssel töröltek két olyan gént, amely nélkülözhetetlen a vesék kialakulásához a sertésembrióban, ezt pedig emberi őssejtekkel töltötték fel, amelyek – ahogy azt a Qubit írja – bármilyen sejttípussá képesek fejlődni.
Az embriókat a beültetés előtt olyan kémcsövekben növesztették, amelyek emberi és sertéssejteket is tápláló anyagokat tartalmaztak. Végül 1820 embriót ültettek be 13 anyakocába, vemhességüket pedig 25-28 nap után megszakították. A kutatók öt embriót elemeztek, melyek fejlődési szakaszukhoz képest egészséges, funkcionális vesékkel rendelkeztek, ezek a vesék pedig 50-60 százalékban tartalmaztak emberi sejteket.
Bár tudományos szempontból hatalmas előrelépésről van szó, az eljárás során a kutatók az embriók agyában is találtak emberi sejteket, ez pedig etikai megközelítésből komoly problémának bizonyulhat. Darius Widera, a Readingi Egyetem őssejtbiológusa a kutatást szemlézve leszögezte, hogy emberi sejtek semmilyen módon nem tudnak behatolni a szaporítószervekbe, így a sertés-ember hibridek laboratóriumi kifejlesztésétől nem kell tartani. Hogy a tudományos fejlesztés még mindig csak kezdeti szakaszában van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az embriók veséjében még mindig találtak olyan sertésérsejteket, amelyek kilökődést okozhatnának, ha a szervek emberi testbe lennének átültetve.
