2023.8.18 17:17
Olvasási idő 2:28
Maier Péter

Mi történik Hawaii-on, és miért nem fogjuk fel, hogy mi az oka?

Mi történik Hawaii-on, és miért nem fogjuk fel, hogy mi az oka?
Forrás Gonzalo Marroquin/Getty Images
TÁRSADALOM KLÍMAVÁLTOZÁS KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KÖRNYEZETVÉDELEM VÉLEMÉNY

Lassan olyan gyakran vannak erdőtüzek, hogy a hírekbe se kerülnek be. Maier Péter véleménycikke a Hawaii-on pusztító természeti katasztrófa kapcsán.

Habár nem volt felülreprezentált a magyar médiában a hír, de történelmi léptékű természeti katasztrófa pusztít Mauin, a Hawaii-szigetcsoport második legnagyobb szigetén. A halálos áldozatok száma 100 felett van, és közel ezer embert tartanak számon eltűntként. A történelmi Lahaina városának nagy része elpusztult, rengeteg embernek kellett elhagynia az otthonát, ez mind kulturális, mind emberi értelemben az elmúlt évek egyik legnagyobb tragédiája az Egyesült Államokban. Ráadásul csak egyike azoknak az erdőtüzeknek, amelyekről beszámoltak a hírek mostanában: Tenerifén is hasonló pusztítást okoz a tűzvész.

Mi történt Hawaii-on?

Múlt hét kedden érkeztek először hírek arról, hogy tűzvész pusztít Maui szigetén. Ahogy az azóta elindult vizsgálatok eddigi eredményei mutatják, feltehetőleg leszakadó vezetékek gyújthatták meg a száraz aljnövényzetet, a szél hatására pedig rohamosan terjedni kezdett a tűz.

A katasztrófa hatásáról készült képeken látszik, hogy temérdek lakóház és közösségi épület vált használhatatlanná. Így nézett ki a tűz az égből:

Lahaina történelmi városa, az egykori Hawaii Királyság fővárosa szinte teljesen elpusztult. Az a kulturális örökség, ami egykor így nézett ki:

2015-ös fotó Lahaina belvárosából Forrás Destination360

... Ma így fest:

Porig égett a hawaii kultúra egyik legfontosabb városa Forrás Robert Gauthier/Los Angeles Times via Getty Images

Rengeteg emberi mulasztás mellett azonban egyértelmű ok rajzolódik ki: a klímaváltozás.

Emberek százai halnak meg, az emberi kultúra fontos gyöngyszemei pusztulnak el, és életek mennek tönkre azért, mert most már évtizedek óta alábecsüljük, milyen szinteken tettük tönkre a természetet.

Jelen helyzetben felelőssé tehetők a hawaii-i hatóságok is, akik a tavaly közzétett vészhelyzet-kezelési tervükben a szökőárakat, földrengéseket és vulkáni kitöréseket azonosították halálos fenyegetésként, míg az erdőtüzek emberre gyakorolható hatását „alacsonynak“ nevezték a szigeteken. Ez egy újabb esete annak, amikor hivatalos szervek, államok, hatalommal bíró emberek alábecsülik azt az intenzitást, amivel a klímaváltozás által romlik a környezetünk. 

Miért nem vesszük észre, hogy ez miért van?

Nagyon érdekes azt látni, hogy a tűzvész történelmi léptékű pusztítása ellenére a magyar (vagy akár külföldi) médiában mennyire hátrasorolódnak a hawaii-i hírek. Mindenkit megnyugtatnék, ez nem azért van, mert az újságírókat nem érdeklik az ilyen események, egyszerűen (földrajzi távolság mellett) a természeti katasztrófák, erdőtüzek gyakorisága csökkenti a hírértékét ezeknek az eseményeknek. Minél ritkább valami, annál nagyobb hír, és ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szörnyű ez a tragédia, inkább csak arra próbálok utalni, hogy a gyakoriság miatt egyre kevésbé sokkoló, ha pusztító erdőtüzekről látunk képeket.

Kiemelt tartalom
98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 2024.5.8 17:08

Természetesen ismeretes a Mauin látottak közvetlen oka, amely emberi mulasztásokra vezethető vissza, ugyanakkor az sem kérdés, hogy a pusztítás mértéke egyértelműen a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségekkel van összefüggésben. Kiszámíthatatlan és pusztító, jelenleg az emberiség legnagyobb ellensége a klímaváltozás, mégis olyan a narratíva az ilyen esetek körül a nyilvánosságban, mintha elég lenne őket önmagukban vizsgálni. Pedig egy nagy egésszé állnak össze, amit valamiért nem hajlandók elég komolyan kezelni, sem az átlagemberek, sem (ami még parább) azok, akiknek a kezében nagyobb hatalom összpontosul.

Augusztus 11-i kép Lahainából Forrás Justin Sullivan/Getty Images

Christy Lefteri, a Guardian újságírója 2018-ban a görögországi erdőtüzek által pusztított területeken járt, ahol azt tapasztalta, hogy a helyiek nagy része nem igazán gondol a nagyobb képre, nem igazán hibáztatja a klímaváltozást. Érthető, hiszen aki épp egy pusztítás áldozata, nem feltétlen gondol arra, hogy milyen nagyobb, globális oka van annak, ami történik vele. Ugyanakkor muszáj tudatosítanunk magunkban, hogy mind a pusztítás mértéke, mind annak gyakorisága ide vezethető vissza.

A klímaváltozás körüli narratívával az a baj, hogy úgy van (volt) kezelve, mint egy óriási hype. A hype-ok azonban úgy működnek, hogy az idő hatására szépen elmúlnak, jelentőségüket vesztik. Az emberiség legnagyobb katasztrófája esetében más a helyzet. Igen, történt rengeteg rossz az utóbbi időben, ami elvonhatta a figyelmünket  a legfontosabbról, de ha hagyjuk kiesni az általános közbeszédből a környezeti problémákat, akkor egy idő után nem is lesz több hype, amit átengedhetünk az érdektelenségnek.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!