A testképzavar nem tabu többé. De valóban többen küzdenek ezzel a mentális betegséggel a közösségi média korában vagy egyszerűen most már merünk nyíltan beszélni róla?
Néhány hónappal ezelőtt Megan Fox arról vallott egy interjúban, hogy a testképzavar miként nehezíti meg az életét és a karrierjét. Nehéz elhinni, hogy a színésznő, akinek a kinézetéért emberek milliói vannak oda, nem elégedett a külsejével. Testképzavar azonban bárkinél kialakulhat, és az általános tévhittel ellentétben nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki nem látja szépnek magát.
A testképzavarok olyan mentális betegségek, amelyek hatására egy személy torzítva, gyakran irracionális módon, legtöbbször negatívan látja és értékeli a saját testét és megjelenését. Az egyén állandó elégedetlenséget és szorongást érez a testével kapcsolatban, és gyakran túlzottan foglalkozik a testsúlyával, alakjával vagy más testi adottságaival.
A testképzavarban szenvedők gyakran fokozott figyelmet tulajdonítanak bizonyos fizikai tulajdonságaiknak, testi hiányosságoknak vagy hibáknak, miközben ezek a “hibák” mások számára legtöbbször észrevétlenek vagy jelentéktelenek. A negatív testkép az egész énképre negatívan hat, befolyásolja az önértékelést és az önbizalmat is.
Demi Lovato nyíltan beszél a testképzavarral való küzdelméről.
A testképzavar különböző formái ismertek, az egyik leggyakoribb fajtája a testdiszmorfiás zavar, a köznyelvben általában ezt értjük testképzavar alatt. A testdiszmorfiás zavarban szenvedők olyan szinten elégedetlenek a testükkel vagy bizonyos testrészeikkel, hogy az befolyásolja a mindennapjaikat is.
Nem látják reálisan a saját testüket, nem tudják megítélni, hogy hogyan néznek ki és a saját kinézetükről, a hibáikról való gondolkodás folyamatos szorongást és stresszt okoz és az egyén viselkedésére is hatással van. A kemény fogyókúrák vagy a szélsőséges szépészeti beavatkozások mind a test tökéletlenségét hivatottak orvosolni, azonban a betegségben szenvedők soha nem lesznek igazán elégedettek a külsejükkel.
A testképzavarok kialakulása mögött több tényező is jelen lehet. Genetikai, biológiai, pszichés és szocializációs tényezők egyaránt hozzájárulhatnak a testképzavarok kialakulásához, ahogyan az ideális testkép és a társadalmi elvárások, a média által sugallt szépségideál szintén nagy hatással lehetnek az egyén testképére és önértékelésére.
Számos kutatás vizsgálta már, hogy a közösségi médiának milyen hatása van a szépségideálra és az egyének testképére. Rengeteg időt töltünk az online térben, ami átalakította a szépségről és az önmagunkról való gondolkodást. Egy 220, 17 és 25 év közötti fiatalokon végzett felmérésből az derült ki, hogy azok a résztvevők, akik a kutatás ideje alatt három hétre abbahagyták a közösségi média fogyasztást, 50%-al pozitívabban látták magukat, mint előtte. Ez jelentős arány, főleg ha azt nézzük, hogy a közösségi média hosszú évek óta van jelen a legtöbbünk életében.
Illusztrátorok, akik nagyon kedvesen mutatják be, milyen egy párkapcsolat a négy fal között
2 nappal ezelőtt
A kutatók szerint a közösségi média alapvetően kétféleképpen gyakorol hatást a testképünkre. Egyrészt internalizáljuk azt az ideális testképet, amit a különböző posztokban látunk, másrészt folyamatosan összehasonlítjuk magunkat a látottakkal. Ezzel azonban a legnagyobb gond az, hogy ahogyan korábban a divatiparban, úgy a közösségi médiában sem “átlagembereket” látunk.
Olyan hírességek képeivel találjuk szembe magunkat, akik kinézete egyáltalán nem hétköznapi. Nem gondolunk bele abba, hogy a sztároknak, influenszereknek és modelleknek tulajdonképpen az is a munkája, hogy jól nézzenek ki (ami persze számukra is nagyon káros). Személyi edzők, magánséfek, fodrászok, sminkesek és stylistok segítik őket abban, hogy mindig makulátlan legyen a megjelenésük. Amit azonban mi ebből látunk, azok a tökéletes fotók és videók.
Mindemellett a filterek és a plasztikai műtétek elterjedésével egy még károsabb gyakorlat is kialakult. A szerkesztett fotóknak és a szépészeti beavatkozásnak köszönhetően gyakorlatilag az interneten látott szépségideál olyasvalami, ami egyébként nem létezik. Olyan testre és arcra vágyunk, ami a valóságban nem elérhető, ez pedig még inkább a saját kinézetükkel való elégedetlenséghez vezet.
Bár a testképzavaroknak számos oka van és kb. 40-50%-ban genetikai eredetű, a közösségi média nagyban hozzájárul annak kialakuláshoz.
