Talán minden ember rémálma, aki szedett már valaha gombát, hogy a sok finom falat közé bekerül egy mérgező is: már egy fél gombakalap elfogyasztása is komoly problémákhoz, akár halálhoz vezethet.
A legtöbb mérgező gomba nem halálos, de a vegyi anyagok irritálják a beleket, ezért elég kellemetlen tüneteket tud okozni: súlyos fejfájást, görcsös hasi fájdalmat, rossz közérzetet, hasmenést és hányást. Néhány gombától azonnal rosszul leszünk, de sok esetben a mérgezés tünetei csak másnap jelentkeznek, ami különösképp igaz a nagyon veszélyes, sokszor halált okozó gombákra, aminek fogyasztásakor minél később kerül valaki mérgezéssel kórházba, annál kisebb a túlélési esély is.
Bizonyos gombafajok csak az alkohollal mérgeznek
Van néhány gombafaj, amik alattomosak, hiszen alapesetben az ehető kategóriába sorolnánk, de alkohollal együtt fogyasztva már mérgezést okoznak: ilyen a foltosodó tinóru és a ráncos tintagomba, amik koprint tartalmaznak, ezért tilos őket alkohollal kombinálni, még akkor is, ha a fogyasztás utáni második vagy harmadik napon innánk.
Emellett az ehető gombák is okozhatnak problémát – hányást, hasi fájdalmat vagy hasmenést a fogyasztást követő két-négy órán belül – ha helytelenül tároljuk, vagy ha nem főzzük meg kellőképpen.
A varázsgomba is mérgezés
A hallucinogén gombák hatásmechanizmusa pont úgy működik, mint más mérgező gombáké: az első tünetek a párducgalóca vagy légyölő galóca fogyasztásánál körülbelül 30 percen belül jelentkeznek, ami leginkább az émelygés és szájszárazság.
Mindkét faj iboténsavat tartalmaz, aminek hallucinogén hatása miatt ezeket sokan szándékosan, rekreációs céllal is fogyasztják: vizuális zavarokat, izomremegést, fokozott vizuális és auditiív érzékelést tapasztalhatunk, és nagyon élénken érzékelhetjük tőle az ingereket, amik körülvesznek (és azokat is, amik nem.)
A légyölő galócában megtalálható a muszcimol és a muszkarin alkaloid is, ami zavartságot és dezorientációt, fokozott nyáltermelést vagy erős szívdobogást eredményezhet. A hatás 6-8 órán át tart, majd fáradtság jelentkezik – a begombázott elalszik, de nem feltétlen pihen nyugodtan, az álmai nagyon élénkek.
Emellett bizonyos varázsgombák pszilocibint (az LSD-hez nagyon hasonló vegyület) tartalmaznak, ilyen például a sárga moha-kígyógomba, a szürke csengettyűgomb vagy a zöldcsúcsú susulyka. (A pszilocibinről és a mikrodózolás tudományos létjogosultságáról korábban Szigeti Balázst, a londoni Imperial College kutatóját kérdeztük ebben a cikkünkben.)
Ilyen hatással lehet az emberre a varázsgomba, ha mikrodózisban adagolja
2022.12.1 12:57
A legveszélytelenebb drog
Egy 2017-es, 120 000 résztvevővel készült globális kutatás szerint a varázsgomba talán a legveszélytelenebb kábítószer az egész világon: a kutatók arra jutottak, hogy a gombafogyasztók közül 2016-ban mindössze 0,2 százaléknak volt szüksége orvosi ellátásra, míg a mesterséges hallucinogének, például az LSD vagy az MDMA ehhez képest sokkal gyakrabban juttatta kórházba a használóit. Halálos adagja gyakorlatilag nincs, a fő veszély, ha más, mérges gombával keverik össze.
A gomba a fizikai tüneteken túl persze egyéb veszélyt is hordozhat, hiszen a használói sokszor nem megfelelően reagálnak hétköznapi helyzetekre, nem véletlen szokták ajánlani, hogy keressünk magunk mellé egy józan „tripmestert“, ha bármi baj történne.
Egy 2021-es tanulmány jó bizonyíték arra, hogy az emberi test még nagyon nagy mennyiségű gombát is képes kezelni: megemlítik egy férfi történetét, akit rossz közérzet, hányinger és megváltozott tudatállapot miatt szállítottak kórházba. Kiderült, hogy fél kiló légyölő galóca gombát evett meg, amit maga gyűjtött be. Állapota súlyos volt, ezért intenzívre került, ahol gyomormosáson esett át, szenet és intravénás kezelést kapott. Állapota 72 órával javult, és a negyedik napon kiengedték a kórházból.
A leggyilkosabb gomba
Az amerikai sajtó tavaly év végén számolt be anya és fia kis híján tragikus esetéről, akik gombászni indultak az erdőbe, a begyűjtött terményt pedig belefőzték a vacsorába. Nem sokkal később rosszul kezdték magukat érezni, és mindkettőjüket súlyos, életveszélyes májkárosodással szállították kórházba. Kiderült, hogy egy gyilkos galóca keveredett az ehető gombák közé; az orvosok 50% esélyt adtak nekik a túlélésre. Végül mind a ketten felépültek a mérgezésből, de az esetnek könnyen lehetett volna tragikus a kimenetele.
A gyilkos galócát a világ legmérgesebb gombájaként tartják számon: a gomba okozta halálesetek 90%-áért ez a faj felel, és már egy fél kalap elfogyasztása is máj- vagy veseelégtelenséghez vezethet, függetlenül attól, hogy nyersen, főzve vagy szárítva fogyasztjuk. Itt a fő gyilkos vegyület az amatoxin, pontosabban az alfa-amanitin nevű peptid, ami leállítja a fehérjeszintézist és sejthalált okoz. A kutatók szerint ez az egyik legveszélyesebb természetes vegyület.
A gombamérgezés három szakaszból áll:
- Az első a dizentériás fázis, ami a fogyasztást követő 6-24 órában következik be: kínzó, csillapíthatatlan gyakori hányás, görcsös hasmenés, kiszáradás, sokk.
- Ezt követi egy átmeneti látszólagos javulás, ahol a kellemetlen tünetek csillapodnak, de a méreganyag kimutatható a vérben.
- Két-három (vagy akár több) nap elteltével kialakul a méreganyag hatásának teljes képe: máj-, veseelégtelenség tünetei, labor eltérések, a toxin a vizeletben kimutatható. A beteg itt már rohamokat kap és kómába esik. Ennek az állapotnak a végkimenetele a felnőttek 30-40%-ánál, a gyermekek 80%-ánál a halál, az egyetlen megoldás itt a májátültetés lehet.
Egyelőre nincsen hatékony antitest vagy ellenszer a gyilkos galóca mérgezésre, de az orvosok időről időre kísérletezgetnek aktív szénnel, nagy dózisú penicillinnel, a gyulladáscsökkentő N-acetil-ciszteinnel vagy cimetidinnel, amit gyomorfekély kezelésére használnak. Kisebb tanulmányok összekapcsolták a máriatövis fogyasztását a csökkent mortalitással, de ennek a hatékonysága még nem alátámasztott.
Egy kínai és ausztrál kutatócsoport tagjai nemrégiben arra kerestek magyarázatot, hogyan is öl az alfaamanitin. Arra jutottak, hogy a folyamatban fontos szerepe lehet az STT3B nevű fehérjének, ami a cukroknak a fehérjékhez való kötődését segíti. Ezután olyan meglévő gyógyszert kerestek, amely zavarhatja az STT3B és az alfa-amanitin közötti kölcsönhatást. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által jóváhagyott több mint háromezer gyógyszer között kutakodva jöttek rá, hogy az indocianin zöld néven ismert színezék megakadályozhatja, hogy az alfa-amanitinnel kezelt emberi sejtek elhaljanak. Ez a terápia ígéretesnek hangzott, viszont kiderült: csak akkor hat, ha a mérgezést követő 4 órán belül beadják, ami azért nagy kihívás, mert az első kellemetlen tünetek van, hogy csak 6-24 órán belül következnek be.
Mit tehetünk?
Amíg a tudomány nem fejlődik ezen a téren, az egyetlen rendelkezésre álló „kezelés“ az elővigyázatosság és a józan ész. A világ legmérgezőbb gombája könnyen összetéveszthető számos ehető fajjal, főleg sütve vagy pörköltbe főzve. A halálos amatoxin a tüskés őzlábgombában is megtalálható, amit szintén nem nehéz összekeverni más, fogyasztásra alkalmas gombával.
A Magyar Mikológiai Társaság hivatalos ajánlásának legfontosabb pontjai gombaszedőknek:
- A gombagyűjtéshez mindig kosarat, és ne nylonzacskót használjunk, ugyanis a gombák termőtestei a műanyagzacskóban befüllednek, ezáltal könnyen romlanak, összetörhetnek, és felismerhetetlenné válhatnak.
- Csak olyan gombát gyűjtsünk étkezésre, amit már jól ismerünk! A mérgező vagy étkezésre alkalmatlan gombák maradjanak inkább érintetlenek.
- A nagyon fiatal vagy öreg gombák, továbbá a kukacos, rágott, penészes, ázott vagy fagyott példányok étkezési szempontból értéktelenek.
- A gombák is, más élőlényekhez hasonlóan veszélyeztetettek és bizonyos védelmet érdemelnek, ezért ajánlatos csak a leggyakoribb ehető fajokat gyűjteni. A ritka, vagy kipusztulóban lévő gombafajokat feltétlenül kíméljük!
Aki nem vizsgázott gombaszakértő, soha ne készítsen el úgy gombás ételt, hogy előtte a gombákat nem ellenőriztette. Hétköznapokon a piacokon, nagyvárosokban pedig munkaszüneti napokon is ellenőriztethetjük a kijelölt gombavizsgáló helyeken a gyűjtött gombánkat.
- A kezdők ezért először csak csöves gombákat (vargányákat) gyűjtsenek. A közöttük előforduló mérgező gombáknak nincs halálos hatásuk és könnyebb a felismerésük is.)
- A mérgezés első jeleinél (rosszullét, hasmenés, hányás) rögtön orvost kell hívni.
- Bár a tapasztalt gombagyűjtő tudja, a galambgombákon, vargányákon, az ízletes rizikén és a nagy őzlábgombán kívül sohase ízlelgessünk, kóstolgassunk nyersen gombát! Csupán egyetlen kóstolási próba is súlyos mérgezéshez, a gyilkos galócánál halálhoz vezethet.
