- terméket vagy szolgáltatást 18 éven felüliek számára
- szex, meztelenség vagy más felnőtt tartalom
- erőszakos, véres vagy arra érzékenyek számára nem megfelelő tartalom
Találkozás a már nem élő rokonokkal, halálhörgés és az utolsó pillanatok előtt feltörő energia. Mi történik a testtel, mielőtt meghalunk?
Azt ugyan aligha tudjuk, mi vár minket a túlvilágon, az orvostudománynak hála az azonban már nem titok, mi történik velünk a halálunk előtt. Egyes feltételezések szerint már a végső nyugalomra térés előtt néhány nappal is feltűnnek olyan jelek, amelyek a hamarosan bekövetkező halálra utalnak. Hogy mik ezek? Bár a tünetek inkább öregkorban, illetve tartósan fennálló komoly betegségek során léphetnek fel, érdemes velük tisztában lenni.
Az első jelek
A test és a szervek leállásának első jele a lelassulás. A vérnyomás csökkenni kezd, a véráramlás is lelassul, az ember fáradtabbnak és a szokásosnál is levertebbnek érzi magát, ez a kóros fáradtság pedig akár eszméletvesztéshez is vezethet. A haldokló szíve lassabban ver, az agy és más szervek így kevésbé vannak ellátva oxigénnel, ezért a reakciók is lassabbak lesznek.
A lelassult gyomor és anyagcsere miatt az ember elveszítheti az étvágyát is, ráadásul az étel megemésztése még nagyobb terhelést jelenthet a szervezetre. Tünet lehet még a megnövekedett alvási idő, a súlyvesztés és sokak szerint egy enyhe eufórikus érzés is jelentkezhet. Igen, az előbb felsorolt tünetekkel jelentkező állapotot gyakorta megszakíthatja egy izgatottságot tükröző viselkedés. A beteg állapota hirtelen sokkal jobb lesz, képes felülni vagy akár járni is, emlékezni rég történt eseményekre, és végül de nem utolsó sorban: kommunikálni tud a körülötte lévőkkel.
Az utolsó energialöket
A halál előtt jelentkező energia-visszanyerés a szakértők szerint sokkal inkább egy pszichés folyamat eredménye, semmint a fiziológiai felépülés jele. Pszichológusok szerint az agy és a lélek ilyenkor készül fel a búcsúra, a halál előtti izgatott és feldúlt tudatállapotot felváltja a megnyugvás, csökken a halálfélelemmel járó feszültség is.
Ez a jelenség nemcsak időseknél figyelhető meg, így például a halálos betegséggel küzdő gyerekek egy részénél is tapasztalták már, hogy a halál előtt javult állapotuk, kevésbé voltak szomorúak, több energiájuk maradt és az étvágyuk is javult.
A haldoklási folyamat részeként néhányaknak még olyan hallucinációi is lehetnek, amelyek során olyan emberekkel, hozzátartozókkal beszélnek, akik valójában nincsenek jelen. A jelenséget tanulmányozó tudósok azt találták, hogy a haldoklók gyakran látnak, hallanak vagy éreznek elhunyt rokonokat vagy angyali lényeket.
Az ilyenfajta éber képzelődés egyik fő oka az agy rossz vérellátása lehet, ugyanakkor számos más tényező is közrejátszhat, így az agyban végbemenő kémiai reakcióktól kezdve a szervi elégtelenségig, de a hallucináció a stresszre adott mentális reakció is lehet.
Ilyen az élet balkézzel: genetika vagy véletlen, és mennyire károsodhat az agy, ha erőltetve próbálnak átnevelni a jobbkezességre?
2024.8.13 12:11
Az amerikai Hospice Buffalo által korábban megjelent tanulmány szerint az életük végén járó betegek sok esetben élnek meg olyan álmokat, amelyek egyfajta életvégi elszámolásként könyvelhetőek el. A hospice ház palliatív osztályán fekvő betegek zömmel arról számoltak be, hogy utolsó éjszakáikon rendkívül megnyugtató és vigasztaló álmokat éltek meg, összességében pedig csak az álmok 20%-át élték meg kellemetlenül.
A „jó” álmok javában az indulásról, a búcsúzásról, a már elhunyt szerettekkel való találkozásról és a befejezetlen ügyek lezárásáról szóltak, míg a „rossz” álmok inkább azokat sújtották, akik életük során valamilyen trauma áldozatai voltak. A beszélgetések alapján ezekben az álmokban az alanyok sokszor újra megélték rossz emléküket, az ébredés után ugyanakkor sokkal nagyobb nyugodtságot, egyfajta elfogadást tapasztaltak.
Elmúlás
Az utolsó energialöketet követően a beteg visszaesik az agónia állapotába, ilyenkor pedig légzése is megváltozik, légszomj alakulhat ki. Néhány órával a halál előtt a szervezet vérellátása olyan alacsony, hogy a bőr elsápad, tapintásra hűvös lesz, a szemek üvegessé válnak, a pulzus pedig egyre gyengébb lesz. A szív leállásakor a test megrázkódik, a haldokló pedig röviden szedi a levegőt, s mivel már nem működik a köhögési reflex, így váladék gyűlik fel a gégénél. A levegő ezen az úton áthaladva távozik, ezt a jelenséget nevezik halálhörgésnek. A tüdő leáll, végül pedig az agy működése is leáll (klinikai halál), azonban ha az agytörzs még mindig életben van, a test rövid ideig még képes néhány funkció működtetésére.
A vér az alsóbb részeken kezd el összegyűlni, amely elszíneződést és vöröses foltok megjelenését okozhatja. Az izmok ellazulnak, ennek eredményeképpen a belek és a hólyag is kiürülnek. Az agysejtek elpusztulnak, a pupillák kitágulnak, már nem reagálnak a fényviszonyokra, a tekintet pedig fátyolossá válik, utóbbi egy természetes kémiai reakció része, az összeomló vörösvértestekből származó kálium okozza. A teljes folyamat végbemenetele akár 3 óra is lehet, melynek végére az agytörzs is elhal. Az élet véget ér, ezt követően áll be a rövid ideig tartó hullamerevség és kezdődnek meg a lebomlási folyamatok.
Aki hülye, haljon meg? – 6+1 Darwin-díjas, akiknek nagyon buta módon ért véget az élete
2024.4.22 10:22
Természetesen mindenki másképp reagál a halálra. Vannak, akik a haláluk előtt órákig elviselhetetlen fájdalmat éreznek, míg mások másodperceken belül meghalnak. Vannak, akik egészen tiszta tudattal érzik, hogy a halál küszöbén állnak, az orvosok szerint ez leginkább azokat az embereket jellemzi, akik régóta szenvednek valamilyen halálos betegségben.
Hallucinációk közvetlenül a halál előtt is megjelenhetnek. A szakértők ezt hiperrealitásnak is nevezik. Azok az emberek, akik a klinikai halálból tértek vissza, gyakran számoltak be arról, hogy a halálos ágyukon erős fényt vagy egy utat láttak, ahol találkoztak elhunyt szeretteikkel.
Hogy ezt a jelenséget pontosan mi okozhatja még máig rejtély, az viszont valós, hogy a halál során érzékszerveink is máshogy működnek: előfordulhat, hogy egy közönséges hangot ijesztő dolognak érzékelünk, vagy összetévesztünk egy személyt valaki mással.
Más kutatás során 140 szívleállást túlélő embert kérdeztek meg arról, mit tapasztaltak az újraélesztés során. A túlélők 39 százaléka úgy érezte magát, mintha valamilyen addig nem tapasztalt tudatállapota került volna. Az idő lelassult, őket pedig átjárta a megnyugvás. További 13 százalék úgy érezte, elszakad a testétől, csupán 2 százalék állítása szerint pedig teljesen tisztában volt azzal, mi történik vele.
