Ferenc pápa a világ számos tájáról érkezett Z generációs fiatal kérdéseire válaszol a vele készült Disney+-os dokumentumfilmben. Elmondta véleményét többek között a Tinderről, a szexről, az LMBTQ-jogokról és az abortuszról is.
A Disney+-on már megtekinthető, Ferenc válaszol című 83 perces dokumentumfilm, amiben a pápa tíz, 20-25 év körüli, a világ különböző részeiből érkező, eltérő körülmények között élő fiatal kérdéseire válaszol. A dokumentumfilm egy eddig példa nélküli, bensőséges beszélgetés, amelyben olyan témák kerülnek szóba, mint a bevándorlás, a szexualitás, nemi identitás, vallásszabadság.
A dokumentumfilmet, amelyet a Producciones del Barrio készített Jordi Évole és Màrius Sánchez rendezésében 2022 nyarán forgatták Róma egyik negyedében. A spanyol nyelvű Catholic-Link információs és képzési portál úgy kommentálta a hírt, hogy a Disney nem a párbeszéd semleges terepe, hanem nyíltan ellentétes a Katolikus Egyház erkölcsével. Míg egyesek félelemmel, gyanakvással, kétségekkel telve fogadják a filmet, mások azt látják benne, hogy Ferenc pápa megpróbál a fiatalokkal párbeszédet kezdeményezni, leül melléjük, és kényes témákról beszélget velük. A hivatalos vatikáni lap, a L'Osservatore Romano a fiatalokkal folytatott beszélgetést nyílt és őszinte párbeszédnek minősítette.
Ferenc pápa a szexről például az alábbiakat mondta:
„A szex egyike azon gyönyörű dolgoknak, amelyeket Isten adott az embernek. Szexuálisan kifejezni önmagunkat gazdagság. Tehát bármi, ami lekicsinyli a valódi szexuális kifejezést, lekicsinyel benneteket is, és elszegényíti ezt a gazdagságot bennetek. A szexnek megvan a maga dinamikája; megvan a maga létjogosultsága. A szerelem kifejezése valószínűleg a szexuális tevékenység központja”.
Celia néven egy másik spanyol lány mutatkozik be, aki elmondja, hogy nem bináris és keresztény. „Tudod, hogy mi az a nem bináris személy?” – kérdezi Ferenctől, aki igennel válaszol, de a lány mégis elmagyarázza neki, hogy „a nem bináris személy az, aki nem férfi és nem nő, vagy legalábbis nem mindig”. Ezután arra kíváncsi, hogy van-e helye az egyházban az LMBTQ-embereknek, a szexuális és nemi sokszínűségnek, mire a pápa válaszában kitágítja a horizontot a befogadás egyházi kihívására:
„Minden ember Isten gyermeke, minden ember. Isten senkit sem utasít el, Isten Atya. És nincs jogom senkit sem kizárni az egyházból. Nem csak az a kötelességem, hogy mindig befogadjam. Az Egyház nem zárhatja be az ajtót senki előtt. Senki előtt sem”.
Az abortusz témája is előkerül, melyről a fiatalok véleménye is különbözik. A pápa megerősíti, hogy irgalommal kell fogadni az abortuszon átesett nőket, mellettük kell maradnunk, „nem szabad a pokolra küldenünk őket”, azonban nevén kell nevezni a dolgokat: „mellettük maradni egy dolog, de igazolni a tettet, az már más”.
Medha indiai származásúként él az Egyesült Államokban, beszélt a rasszizmussal kapcsolatos tapasztalatairól. A muzulmán Khadim pedig testvérét említi meg, aki menekültként szelte át a tengert a jobb élet reményében. Ferenc pápa a migrációval kapcsolatban az emberek kizsákmányolásáról beszél, ugyanakkor aláhúzza, hogy vannak országok, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között:
„Ha Ukrajnából érkezel, abból a nagy tragédiából, szívesen és szeretettel látunk, ami rendben is van. Ha azonban Afrikából jössz, elutasítanak, vagy megpróbálják megtalálni a módját, hogy visszaküldjenek”.
Szó esik a rabszolgaság modernkori változatairól is, például amikor valakit hátrányos megkülönböztetés ér a munkahelyén, mert gyermeket vár.