Mi van akkor, ha a hétköznapok biztonsága korlátozóvá válik? Amikor a rutin már nem megnyugtat, hanem fojtogat, sokan elkezdenek más utakat keresni. Cikksorozatunkban bemutatunk három olyan fiatalt, akik mást választottak a klasszikus munkaidő helyett.
Ha van életforma, ami ma különösen vonzónak tűnik a rendszerből kiszakadni vágyók számára, az a digitális nomádság. A közösségi médiát pörgetve számtalan fiatalt láthatunk, akik a tengerpartról jelentkeznek be online meetingekre, az otthonként is szolgáló, átalakított furgon hátuljából vlogolnak, vagy épp egy hegy tetején sátrazva menedzselik az online bizniszüket. Ez az életmód sokak számára vonzó: rugalmasság, nagyobb mozgástér és az önmagunk feletti rendelkezés – olyan dolgok ezek, amiket a klasszikus munkahelyekből hiányolunk, a digitális nomádok számára azonban elérhetőnek tűnnek.
De nem szabad elfelejteni, hogy az, amit a social médián látunk, csak apró, megszépített részei a valóságnak, és egy hátizsákkal világgá menni közel sem olyan egyszerű, mint ahogy azt egy-egy influenszer mutatja. Sokak számára a szabadság, amit ez az életmód meg tud adni, inkább illúzió: ha nincs meg a megfelelő szakmai vagy anyagi háttere valakinek, könnyen válhat kiszolgáltatottá: a bevétel bizonytalan és állandóan igazodni kell a változó körülményekhez, legyen szó az internet-hozzáférésről, az ingadozó árfolyamokról vagy épp az adott ország munkajogi szabályozásairól.
Mit választunk a 9–5 helyett? Fiatalok a rendszeren kívül: szabadság, kivonulás és alternatív életutak egy túlhajtott világban
2025.8.21 11:59
Cikksorozatunk második részében Sári történetét mutatjuk be, aki egyetem után döntött úgy, hogy kipróbálja, milyen digitális nomádként az élet: mindig úton lenni, szigorú keretek nélkül, sokszor bizonytalanságban, de szabadabban élni.
Letérni a kijelölt útról
Sárival online interjúztam, ha élőben szerettem volna vele beszélni, arra sokat kellett volna várnom: pár hónapja Brazíliában van, a hívásunkba is a tengerpartról, egy függőágyban ülve jelentkezett be, és egyelőre nem tudja, hogy mikor fog legközelebb hazalátogatni. Vegyész szakon végzett, már a gimiben is jól ment neki a kémia, és sokáig egyértelmű volt számára, hogy kémikus lesz. A szakdolgozatát az MTA-n írta és két évet gyakornokként is dolgozott az Akadémián. Aztán amikor megkapta a diplomáját és eljött az ideje annak, hogy eldöntse, továbbtanul vagy keres egy fix, 9-től 5-ig tartó állást, rájött, hogy mégsem a kijelölt út az, ami neki való.
„Szerettem a laborban dolgozni, de amikor arra gondoltam, hogy erről fog szólni az életem, vagy akár csak a következő 5-10 évem, nem tudtam elképzelni, hogy ezt csináljam.” És innen indult minden. Ekkor még nem volt konkrét terve, nem tudta, hogy mit akar, csak azt, hogy valami egészen mást, mint amit korábban elképzelt. Mivel mindig szeretett utazni, sok időt töltött a hegyekben, hamar megszületett az ötlet, hogy elmegy valahová külföldre, hosszabb időre.
„Fogtam magam, ráböktem a térképre és úgy döntöttem, hogy elmegyek egy helyre, ami megtetszik. Két hét múlva már Srí Lankán voltam, teljesen egyedül.”
Sári egy csak odafelé szóló repjeggyel érkezett meg egy idegen országba, ahol nem volt még munkája, helyismerete és nagyon konkrét tervei sem. Úgy gondolta, hogy helyben könnyebben tud majd valamilyen vendéglátós vagy turisztikai munkát találni, de ez sajnos Srí Lankán, ahol végül nagyjából 5 hónapot töltött, nem jött össze. „Ekkor jöttem rá, hogy olyan munkára van szükségem, amit bárhonnan, bármikor egy laptoppal tudok csinálni.”
A digitális nomádság és a kriptotőzsde
Ha digitális nomádokra gondolunk, akkor általában tartalomgyártókat látunk lelki szemeink előtt: utazó vloggereket, akik bejárják a világot, Instagram-influenszereket, akik különleges látnivalókat mutatnak be, vagy egyéni vállalkozókat, akik bárhonnan alkothatnak, írhatnak vagy zenélhetnek. Valójában azonban ez egy nagyon szűk réteg, a legtöbb digitális nomádnak ezeknél sokkal „átlagosabb” munkája van. A home office és a remote munkavégzés elterjedésével kinyílt a világ azok előtt, akiknek egyébként nem helyhez kötött a munkája. Legyen szó marketingről, kreatív szakmáról vagy IT-s munkáról, bárkiből lehet digitális nomád, akinek csak egy laptop kell a munkavégzéshez.
Quiet quitting és career cushioning: kiszótáraztunk 11 gyakori kifejezést a munka világából, amit lehet, hogy eddig nem ismertél
2025.8.19 10:05
Sárinak viszont fontos célja, hogy ne egy olyan munkája legyen, ami ugyanúgy keretek közé szorítja, csak épp egy szebb helyen lehet közben. Neki már az elejétől fogva az anyagi függetlenedés volt a cél. Nem volt sok pénze, amiből el tudott volna kezdeni egy online vállalkozást, így végül a kriptotőzsdézés mellett döntött, amibe könnyen, kevés tőkével is bele lehet vágni. „A kriptókkal könnyen lehet úgy elkezdeni ezt, hogy nem kell sok pénzt feltenni rá. De ez sem egy gyors meggazdagodási folyamat. Én eleinte elkezdtem tanulni, most már nagyjából egy éve csinálom, de még mindig nem tudok csak ebből megélni. Jelentkeztem egy online kurzusra, rájöttem, hogy ez hosszú távon egy lehetséges út az anyagi függetlenedéshez, csak sokat kell dolgozni rajta.”
A szabadság ára
Sári több mint két éve úton van, és lehet azt mondani, hogy tényleg bejárta a fél világot: járt Délkelet- és Közép-Ázsiában, eltöltött több időt az USA-ban, most pedig Dél-Amerikán van a sor. Argentínában kezdte, most épp Brazíliában él.
Már a Vogue is meghajolt az AI előtt: veszélybe került a divat jövője?
2025.8.2 9:14
Reggelente pár órát foglalkozik az online tanfolyammal, majd jön a 3–5 óra munka, ami a kriptózást jelenti, délután pedig szörfözik vagy edzeni megy. Imádja a trópusokat, a tengert, és élvezi, hogy minden nap kicsit olyan, mint egy nyaralás. Új helyeket fedezhet fel, új embereket ismer meg, és a hobbijainak élhet: szörfözik, hegyet és sziklát mászik, folyton a szabadban van. Viszont ez a szabadság sok bizonytalansággal is jár. Bár a kriptózást is lassan két éve napi szinten csinálja, még nem tud kizárólag ebből megélni. „Most már van belőle valamennyi pénzem, de időszakosan kell vállalnom munkákat, hogy összeszedjek egy nagyobb összeget, amiből aztán pár hónapig tudom fizetni az alapokat.” Az elmúlt években volt, hogy Magyarországra jött haza vendéglátózni, és vállalt időszakos munkákat külföldön is. „Ebben az életformában egyértelműen a bizonytalanság a legnehezebb. Folyton ott lebeg a fejed felett, hogy lesz-e elég pénzed holnap.” De Sári szerencsés helyzetben van. Tudja, hogy ha kell, haza tud költözni, hogy mindig van, aki segítene, ha tényleg nagy lenne a baj. És ez a bizonytalanság megéri a szabadságért cserébe.
A 9–5 életmód egy scam
Amikor valaki egy függőágyban ülve jelentkezik be egy online interjúra, nehéz nem arra gondolni, hogy miért is nem csináljuk ezt mindannyian. Nem könnyű kilépni a megszokott, biztonságot nyújtó rutinból. Sárinak mostanra viszont nagyon is egyértelmű, hogy nem akarja, hogy valaki beosztottjaként szerezzen stabilitást.
„Ebben az életmódban számomra egyértelműen a szabadság a legnagyobb érték. A 9–5 életmód szerintem egy scam, arra van kitalálva, hogy a politikai és gazdasági elit meggazdagodjon, miközben az emberek kiégnek. Látni akarom a munkám gyümölcsét. Nem akarok másnak bevételt termelni.”
Sári számára nemcsak az számít, hogy hol van, hanem az életminőség, az önállóság és a belső szabadság is. A digitális nomád életforma nem csupán az egzotikus tengerpartokat és a naplementés munkanapokat jelenti, hanem egy tudatos döntést is: kiszállni a megszokott keretek közül, és saját kézbe venni az idő és a munka feletti kontrollt. Bár ez az út rengeteg kihívással és bizonytalansággal jár, számára mégis sokkal értékesebb, mint egy stabil, de beszabályozott, munka köré szerveződő élet. Persze ez az életmód nem való mindenkinek, de egyre többen érzik úgy, hogy a valódi biztonság nem feltétlenül a fix munkaidőben és havi fizetésben rejlik, hanem abban, hogy az ember maga döntheti el, hogyan, hol és miből él.
