Vicc is kezdődhetne így: Vasember és Maverick betérnek egy kocsmába, és egy jéghideg sör mellett megvitatják, milyen hatást gyakoroltak a globális moziiparra.
Az első Vasember-film 2008-as berobbanása, és azáltal a Marvel-moziverzum születése jelentősen átformálta a globális moziipari trendeket, a filmstúdiók működését és a nézői szokásokat. A legendás rendező, Quentin Tarantino úgy fogalmazott pár éve, hogy a mozizás a munkásosztály művészeti ága – a színházi előadások, koncertek belépői aranyáron mennek, egy mozijegyet viszont bárki megengedhet magának.
A 2010-es évektől ez jelentősen megváltozott: egyre nagyobb hangsúly került a forgalmazóknál, stúdióknál a marketingalapú, bevételorientált döntéshozatalra, és háttérbe került a minőségi, originalitási aspektus. Az élet egyéb területeihez hasonlóan –politikai, közösségi felületek stb. –, a mainstream filmek oroszlánrésze is a pillanatot ragadta meg, és abból sajtolta ki a maximumot, ahelyett, hogy művészeti szempontból maradandót alkotott volna. Az lentiekben a témához köthető két, sűrűn hozzám szegezett kérdésről írom le a véleményem.
Miért nincsenek már igazán jó, eredeti filmek?
Először is, szögezzük le, hogy az ehhez hasonló felvetések gyakran a „régen minden jobb volt” típusú étoszból erednek. Ennek a kérdésnek viszont lehet igazságalapja. Ha végigvesszük az 1990-es évek kiemelkedő mozifilmjeit, leesik az állunk: Terminátor 2. – Az ítélet napja, Jurassic Park-filmek, Mátrix, Forrest Gump, Schindler listája, Reszkessetek, betörők, Men in Black – Sötét zsaruk, Titanic, A rettenthetetlen, A remény rabjai, Ryan közlegény megmentése, Mission: Impossible, Truman Show, Toy Story-filmek, Harcosok klubja, Good Will Hunting, Szemtől szemben, Amerikai szépség, Az oroszlánkirály, Halálsoron... és még sorolhatnám, egészen napestig.
30 éves a Sikoly: érdekességek tinikorunk kedvenc popcornmozijáról, amelynek még a Ku-Klux-Klánhoz is köze volt
2026.2.26 13:11
A régi időknek is megvoltak a jól bevált Star Wars-filmjei és egyéb franchise-jai, de ha megnézzük, a legszínvonalasabb mozgóképes alkotások rendre friss projektek voltak – ez a trend alakult át 2008-tól 2022-ig. Az MCU-filmek leigázták és a földbe döngölték a fősodort, rendre milliárd dollár fölötti bevételt számlálva. A nézői elvárások velük együtt alakulták át: a filmek event-jellegeket kaptak, kitüntetett eseménynek számítottak, amitől a publikum nem feltétlenül eredetiséget, sokkal inkább ismerős karaktereket, katarzist, eufóriát, és nem utolsósorban adrenalindömpinget várt. Martin Scorsese szavaival élve: a moziból vidámpark lett.
A legnagyobb stúdiók szuperhősfilmekre rendezkedtek be, az erőforrásokat ezen a vonalon maximalizálták, a kisebb, értékes indie-projektek, feltörekvő alkotók a háttérbe szorultak. A művészmozik kiüresedtek, a multiplexek csordultig teltek, a benti levegőt pedig átjárta az izgalomtól túlfűtött popcornszag. A mozifilm tehát nem veszett el, csupán átalakult.
Ha gyermekvállaláson agyalsz, ez a film falhoz fog vágni – Ha tudnék, beléd rúgnék-kritika
2026.2.26 12:42
A tetőponthoz 2019-ben, a Bosszúállók: Végjáték idején érkeztünk el, ami a 2,8 milliárd dolláros bevételével valóságos atombomba volt. Ha párba állítjuk a 2010-es évek egyik legnagyobb filmjével, a Csillagok közöttel (Christopher Nolan), szembetűnő a különbség: Matthew McConaughey filmje 703 millióval zárt. Szintén hatalmas szám, mai mércével is, de jól érzékelteti, milyen típusú filmekre volt igazán kíváncsi a közönség.
Ahogy mondani szokták, jóból is megárt a sok. A taglalt 14 évben nem kevesebb, mint 30 nagyszabású Marvel-film látott napvilágot, és ahogy az előre meg volt írva: szépen kiégtünk tőlük. Az újdonság varázsa elillant, a jól bevált filmes trópusok egyre üresebbé váltak, és a mezei nézőre egyre üdítőbben hatottak azok a filmek, amik néha lelassultak, elcsendesedtek, és mondtak valamit a világunkról, a társadalmunkról, és persze rólunk is. Olyan filmek, amikből hazavihettünk valamit, és nem váltak köddé elménkben azonnal, amint kiértünk a plázából és felszálltunk a villamosra.
Interjú Molnár Áronnal és Lovas Rozival: „A NER-nek nincs emberi oldala, de most történelmi pillanat előtt állunk"
2026.2.21 9:07
Az idő és a sors kerekének fordulata a 2022-es Top Gun: Maverickkel vált egyre világosabbá. A Covid-járvány után a moziipar csődközelbe került, és nem egy szuperhősfilm, hanem a csábosan mosolygó vadászpilóta szerepében Tom Cruise húzta ki a csávából. Globálisan 1,5 milliárd dolláros bevételt hozott, és érezni lehetett a mozitermekben a változás szelét.
És itt kanyarodunk vissza a fejezet címéhez: miért nincsenek már igazán jó, eredeti filmek? Vannak, csak befektetett munkát igényel a felkutatásuk. Aki nem tartja rajta az ujjait a filmes paletta ütőerén, könnyen elszalaszthatja a rejtett kincseket. A Maverick feltűnése után valóra vált Scorsese és Tarantino kívánsága: ugyan vannak még szuperhősfilmek, még mindig nagyot mennek a mozikban, a stúdiók sem sajnálják a pénzt marketingre, de nem kizárólagosak. Megélnek mellettük az eredetiséget közvetítő projektek, újra eseményszámba megy, ha például filmet készít Robert Eggers, Ari Aster, Darren Aronofsky vagy Paul Thomas Anderson – hogy csak néhány nagy nevet említsek.
„Abban az időben sok csúfság történt” – kritika A titkosügynökről, a brazilok fő Oscar-esélyeséről
2026.2.20 11:28
A művészmozik hagyján, ha megnézzük a hipermainstreamet, illetve a tavalyi és az idei Oscar-felhozatalt, olyan művészi értékkel bíró alkotásokra lelhetünk, amik a régi időkben is megállták volna a helyüket. Egy zuhanás anatómiája, Megfojtott virágok, Oppenheimer, Előző életek, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Anora, A brutalista, Konklávé, Dűne – Második rész, A szer... A Bűnösök például remek idei példa, Ryan Coogler egyedülállóan zseniális filmje globálisan túllépte a 370 millió dolláros bevételt, ami horrorfilmek esetében kegyetlenül magas szám.
Az Anora és A brutalista is érzékletes példák, közismertebbek lettek és jobban megmozgatták a nézők és az internet népének fantáziáját, mint az utóbbi évek bármelyik blockbustere. Pedig előbbi mindössze 6 millió dollárból, utóbbi 10 millióból készült. A filmsztárok érája is visszatérőben van, gondoljunk csak Brad Pittre az F1-ben, Adrien Brodyra A brutalistában, Tom Cruise bármelyk filmjére, vagy épp Pedro Pascal egyre kitüntetettebb szerepére Hollywoodban. Sokan újból beülnek egy-egy színész kedvéért is a moziba, és még csak repkedő szuperhősök sem kellenek hozzá.
Molnár Áron a magyar valóság börtönébe zárja Lovas Rozit – Kritika az Itt érzem magam otthon című filmről
2026.2.19 11:43
Értékes filmek tehát továbbra is léteznek, csak nem kapnak kiemelkedő marketingbüdzsét, ezért a nézőnek bizony végig kell pásztáznia a kisebb mozik kínálatát is, vagy szemmel kell követnie a közelgő premiereket. A kihívást napjainkban a sequelek, requelek, rebootok és remake-ek jelentik, amikben finoman szólva is fuldoklunk. A Disney és a Pixar is úgy nyomatja a folytatásokat, mintha nem lenne holnap, de ez a többi stúdióra is jellemző. A néző azonban mint mindig, a pénztárcájával szavaz. Ha sokan beülünk ezekre a filmekre, az örökkévalóságig érkezni fognak a folytatások – a legújabb Jurassic World-film jól példázza a helyzetet, hiszen bitang mód gyengére sikeredett, a kasszáknál viszont már meghaladta az 500 millió dolláros álomhatárt is.
Mi értelme van moziba járni 2026-ban?
A jegyárak egyre emelkednek, és szinte minden nagyobb film felkerül streamingre egy-két-három hónap múltán. Az árakkal kapcsolatos aggályok hatványozottan igazak, kis hazánkban pláne érezzük a súlyát annak, amikor 2900-3100 forint között fizetünk egy mozifilmért, ami ráadásul nem is biztos, hogy meg fogja érni. Ennyiért már sokan inkább biztosra mennek, és a bevált filmekre, folytatásokra, remake-ekre ülnek be. Ezzel is magyarázható, hogy az Anorát és A brutalistát például, amik ténylegesen popkulturális fenoménnak számítottak tavaly, százezren sem látták összesen itthon.
Lássuk, hogy festenek átlagban a hazai jegyárak néhány európai országhoz képest.
- Magyarország: a mozijegy ára 3000 forint, a minimálbér nettó 214 ezer forint.
- Ausztria: a mozijegy ára 4000 forint, a minimálbér nettó 479 ezer forint.
- Románia: a mozijegy ára 1600 forint, a minimálbér nettó 203 ezer forint.
- Franciaország: a mozijegy ára 4800 forint, a minimálbér nettó 569 ezer forint.
- Németország: a mozijegy ára 3800 forint, a minimálbér nettó 619 ezer forint.
- Olaszország: a mozijegy ára 2800 forint, a minimálbér nettó 479 ezer forint.
- Anglia: a mozijegy ára 3700 forint, a minimálbér nettó 737 ezer forint.
- Csehország: a mozijegy ára 2600 forint, a minimálbér nettó 281 ezer forint.
A fentiek alapján tehát érthető, miért várják meg rengetegen itthon a filmek streamingszolgáltatón való debütálását. Ennek ellenére természetesen van értelme moziba járni – még ha olykor fáj is a pénztárcánknak –, hiszen csakis így tudjuk kifejezni a támogatásunkat a kedvenc alkotóink, rendezőink felé.
13 otthonülős, kicsit sem nyálas romantikus film Valentin-napra: a niche drámákon át a folk horrorig
2026.2.12 10:52
Érdemes néha meghúzni a váratlant, és esélyt adni új, friss, kísérletező projekteknek is, a mozijegy megváltása közben is a bátraké a szerencse – nem tudhatod, mikor bukkansz rá arra a filmre, ami megváltoztatja a gondolkodásmódod, világlátásod, vagy épp az egész életed.
