Legendás magyar festők, világszínvonalú művek – nem véletlen, hogy több százmillió forintot fizettek értük.
A különböző műalkotásokon, jelen esetben festményeken rendre visszaköszön az adott kor attitűdje, társadalmi konvenciói, a művész gondolatai, vágyai, netán a felszín alatti fájdalmai, életének kihívásai. A műtárgyak beárazása embert próbáló feladat, hiszen az objektív, szakmai szempontokon kívül mindenkinek mást mondanak, mindenkit másképp érintenek meg. Vincent Van Gogh érzékletes példája jól ismert: élete során mindössze egyetlen képet adott el, a Vörös szőlőhegyet, egy évszázaddal később azonban már milliók kedvence volt, nemzetközi szinten. Hányattatott sorsának és mentális kálváriájának gyötrelmei hűen visszatükröződnek különlegesen egyedi ecsetvonásain keresztül, képei a mai napig mélyen megérintik a műkedvelőket.
Még ha eszmei síkon úgy is hisszük, hogy a legszebb műalkotások értéke megfizethetetlen, és nem kizárólag a kiemelkedően jómódú személyek birtokolhatják őket, a való életben már más a leányzó fekvése. Összegyűjtöttűk a tíz legdrágább magyar származásű festőhöz köthető művet, amik különböző árveréseken a legbusásabb összegekért keltek el.
Bortnyik Sándor: Lámpagyújtó
Bortnyik Sándor (1893-1976) festő és grafikus, a magyar absztrakt konstruktivizmus jeles képviselője volt. A Rippl–Rónai−Kernstok−Vaszary által vezetett szabadiskolában tanult, ahol Kassák Lajossal és Derkovits Gyulával is barátságot kötött. Színházat alapított, folyóiratok szerkesztője, grafikai tervezője volt. Műhely néven magániskolát is alapított, melyben Bauhaus-elvek mentén oktatott. Tanított felsőoktatásban is, 1949-től 1956-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem igazgatója volt.
6 híres festmény, amelyeken izgalmas, szemmel nem látható részletek bújnak meg
2025.12.21 10:59
2008-ban, a budapesti Kieselbach Galériában egy péntek esti árverésen a Lámpagyújtó című festménye 100 millió forintos kikiáltási árról indult, majd mindössze három perc leforgása alatt 170 millió forintért kelt el. A ragyogó színekkel tarkított, avantgárd mestermű (a lenti kép jobb alsó sarkában) 1921-ben készült el, miután a Tanácsköztársaság bukása miatt egy évvel korábban Bécsbe kényszerült emigrálni. Akik előszerettel csatangolnak a Magyar Nemzeti Galéria Modern idők névre hallgató állandó kiállításán, Bortnyik jellegzetes műveivel, többek közt Az új Ádámmal és a Zöld szamárral is találkozhatnak.
Munkácsy Mihály: az Alvó nagyapó és a Poros út I.
Munkácsy Mihály (1844-1900) talán nem szorul bemutatásra, a 19. század magyar festészet ikonikus alakja, nemzetközileg is elismert művésze. A Szépművészeti Múzeum épp tavaly tartott nagyszabású Munkácsy-életműkiállítást, születésének 180. és halálának 125. évfordulójának alkalmából. Artisztikai kozmopolita volt: képezte magát Bécsben, Münchenben, Düsseldorfban, Luxemburgban és Párizsban is. Életképfestészetéről híres, művei szociológiai és eseménytörténeti szempontból is fontosak. Korának jellegzetes karaktereit, falusi és városi élethelyzeteit ábrázolta, emellett történelmi eseményeket is feldolgozott, ilyen például a Krisztus-trilógiája vagy a Honfoglalás. Romantikusan realista festő volt, újításokkal teli munkákkal, hatalmas kompozíciókkal, impozáns eszköztárral.
A hipnotikus mosoly, ami rabul ejtette az emberiséget – A Mona Lisa viharvert útja a világszenzációig
2025.10.26 9:46
Az Alvó nagyapó Munkácsy szalonzsánerének egy 1887-ben készült olajképe. A dekoratív életképen Munkácsy békésen ülő apósa látható, miközben egy fiatal nő gyerekeket terelő mozdulatai dinamizálják a művet. 2007-ben a Virág Judit Galéria téli aukcióján 50 millió forintról indult a licit, végül 180 millió forintnál koppant a kalapács.
A Poros út I. története Munkácsytól meglehetősen színes, akár kétszer is szerepelhetne listánkon. 2003-ban rekordot döntött: 220 millió forintért árverezték el egy svájci magángyűjtőnek. 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank nem kevesebb, mint 500 millióért vásárolta vissza a képet – a 24.hu szúrta ki a nem mindennapi tranzakciót egy EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményben. Az MNB 2014-ben műkincsvásárlási programot hirdetett, 2018-ig bezárólag 30 milliárd forintos keretet különített el a célra.
Tihanyi Lajos: Point Saint-Michel
Tihanyi Lajos (1885-1938) a magyar avantgárd prominens alkotója volt. 11 éves korában agyhártyagyulladást kapott, melynek következtében eltorzult a hangja és elvesztette hallását, életének hátralévő részében szájról olvasott. Emiatt hamar feladta gimnáziumi tanulmányait és rajzolni, festeni kezdett. Művészetet tanult Párizsban, Olaszországban, majd az 1920-as évek elején Bortnyikhoz hasonlóan ő is Bécsbe kényszerült emigrálni, végül 1923-tól Párizsban lelt otthonra. A fauvizmus, a kubizmus, az absztrakció és az expresszionizmus is hatott rá, emellett sokféle művészeti irányzat, például a zene elkötelezett rajongója is volt. Jó néhány műve fellelhető a Magyar Nemzeti Galériában.
Utánajártunk a sci-fi filmbe illő spanyol csodahotel rejtett titkainak – Interjú Stefan Friedllel
2025.9.25 12:56
A magyar modernizmus megbecsült alakjának műveit szerte világon elismerik, így nagy kereslet mutatkozik irántuk az aukciókon. Néhány évvel ezelőtt 130 milliót is megért egy gyűjtőnek a Tájkép Margit híddal című műve, listánkra viszonta Point Saint-Michellel került fel, amely 2021-ben 220 millió forintért cserébe talált új gazdára a Virág Judit Galéria árverésén.
Galimberti Sándor: Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel
A talán kevésbé ismert Galimberti Sándort (1883-1915) az egyik legtehetségesebb 20. századi magyar festőművészként tartják számon, viszont csak kicsivel több mint húsz alkotását ismerjük. Megjárta Párizst feleségével, a szintén ismert festővel, Dénes Valériával, aki egyébként Henri Matisse tanítványa is volt. A kubizmus térproblémái foglalkoztatták őket: csendéleteket, városképeket festettek, az analitikus kubizmus megteremtői lettek. Az első világháborúban besorozták, ezért feleségével és kisfiukkal együtt menekülni próbáltak. Valéria rövidesen elhunyt tüdőgyulladásban, melynek következtében Galimberti öngyilkos lett.
5+1 izgalmasnak ígérkező magyar mozifilm 2025 hátralevő részéből, amit ne tévessz szem elől
2025.8.24 9:21
A Kieselbach Galéria árverésén az Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című műve 110 millió forintról indulva elérte a 220 milliós csúcsot, felkerülve ezáltal a legértékesebb magyar festmények listájára.
Rippl-Rónai József: Fésülködő nő és A geszti kastély kertjében
Rippl-Rónai József (1861-1927) festő és grafikus szintén a magyar művészettörténelem kiemelkedő alakja. Ő is a müncheni Művészeti Akadémián tanult, emellett Párizsban, Munkácsy Mihály kezei alatt képezte magát, akinek később segédje lett. 1915-ben tért haza szülővárosába, Kaposvárra. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legfontosabb magyar képviselőjének tartják számon. Gazdag színvilággal, stilizált ábrázolásmóddal, dekorativitással festett, és előszeretettel mutatta be festményein keresztül a kisvárosi életet.
4 agyonismételt magyar toposz, amire büszkék vagyunk, és amit öncélúan aggattunk magunkra
2025.8.20 8:21
A Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festményét 2021-ben 220 millió forintért ütötték le, ami akkoriban rekordnak számított. Ugyanebben az évben a Kieselbach Galéria aukcióján 280 millióért vitték haza a Fésülködő nő (1909) című alkotását, majd 2022-ben A geszti kastély kertjében 300 millióért került leütésre, és felkúszott a második helyre a legdrágábban eladott magyar festmények lajstromán. Az 1912-ben készült, somogygeszti kastély parkjában festett kép 160 milliós kikiáltási árról indult.
Csontváry Kosztka Tivadar: Randevú, Traui tájkép naplemente idején és a Titokzatos sziget
Végezetül megérkeztünk a nagyágyúhoz: Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) napjainkig az egyik legelismertebb és legnagyobb hatású magyar festő. A kortársai nem igazán értették meg, magányos festő volt, jelentőségének és tehetségének realizációja Van Gogh-hoz hasonlóan halála után vált hangsúlyossá. Szeretett utazni, a jelentősebb képeit a Közel-Keleten festette, de többek közt Münchenben is tanult. Expresszionista, posztimpresszionista alkotó volt, körülbelül száz nagyobb mű fűződik a nevéhez. A magányos cédrust és Az öreg halászt még a kevésbé művészetkedvelők is ismerhetik.
Csontvárytól a Randevú, másik nevén a Szerelmesek találkozása 2006-ban, a Kieselbach Galéria karácsonyi árverésén 85 millió forintos kikiáltási árról 230 millióért kelt el. A képet előtte egyébként soha nem állították ki, így nem is láthatta a publikum. A másik rekorder Csontváry-festmény több mint száz év után került elő: a Traui tájkép naplemente idején című művet 2012-ben 240 millió forintért vihette magával egy lelkes műgyűjtő a Virág Judit Galéria aukcióján.
2021-ben szintén a Virág Judit Galéria árverésén a Titokzatos szigetet 160 milliós kikiáltási árral végül rekordösszegért, 460 millió forintért adták el, és a legdrágább Magyarországon elárverezett festmény lett. „Ez az alkotás még az ő életművét tekintve is nagyon rejtélyes, talányos és izgalmas darab. A Csontváry-kutatók a mai napig nem igazán tudták megfejteni, mit is ábrázol” – nyilatkozta Kelen Anna művészettörténész a Euronewsnak a magyar rekord kapcsán.
Ki lehetett a „névtelen” MS mester, a titokzatos magyar kötődésű festő? Két évszázados vita végére kerülhet pont
2025.8.17 8:45
Csontvárynak alig 100 képe maradt fenn, melyek döntő többsége múzeumokban található, csupán mintegy 20 darab van magánkézben – ennek is, és persze az alkotó zsenialitásának köszönhetők a magas árak. A Titokzatos sziget a hetedik Csontváry-festmény volt, ami az elmúlt három évtizedben évben piacra került.
