Kósa Lajos szerint az nem járja, hogy magyar embereket Oráliának vagy Legolasznak hívnak. A kormány ezzel a Nyelvtudományi Intézettől venné el a keresztnevek érvényesítésének jogát.
A kulturális miniszter tenné közzé a választható keresztnevek listáját a Magyar Közlönyben a kormány új törvényjavaslata szerint. Erről a Magyar Nemzet számolt be kedd este.
„Mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor egy nemzet identitásához is hozzátartozik annak keresztnévkincse”
– fogalmazott Kósa Lajos az anyakönyvezhető utónevekről szóló törvény módosításának parlamenti vitájában.
Kósa azt nehezményezi, hogy az anyakönyvezés nem közhiteles módon zajlik, ugyanis az internetről kell utánanézni, hogy mely utónevek érvényesek. Ezentúl a kormány kultúráért felelős minisztere tenné közzé a választható keresztnevek listáját a Magyar Közlönyben, ha pedig új nevet szeretne hozzáadni valaki, a minisztérium konzultál kutatókkal, majd döntést hoz. Javasolta azt is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok kétharmados többséggel döntsenek a felvehető nevekről, ők eddig is függetlenül határozhattak az adható keresztnevekről.
„Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz”
– mondta a debreceni politikus, aki azt is nehezményezte, hogy a ma legnépszerűbb keresztnevek jelentős része nem kötődik a magyar hagyományokhoz, ráadásul 220 olyan név is van a jegyzékben, amiket senki nem visel.

A kormány ezzel a Nyelvtudományi Intézet munkáját nehezítené, ugyanis az intézet honlapján jelenik meg a választható keresztnevek listája, amire az ő bírálatuk után kerülhet fel új név.

A hírrel kapcsolatban megkerestük az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék egyik kutató-tanárát. Amennyiben szakmai állásfoglalása megérkezik hozzánk, azzal frissíteni fogjuk a cikket.