ma 2025.5.21 9:11
Olvasási idő 1:36
Maier Péter

A kormány legújabb agymenése, hogy ők akarnak dönteni arról, milyen keresztneveket adhatnak a magyar szülők

KULTÚRA FIDESZ KERESZTNÉV NYELVÉSZET

Kósa Lajos szerint az nem járja, hogy magyar embereket Oráliának vagy Legolasznak hívnak. A kormány ezzel a Nyelvtudományi Intézettől venné el a keresztnevek érvényesítésének jogát.

A kulturális miniszter tenné közzé a választható keresztnevek listáját a Magyar Közlönyben a kormány új törvényjavaslata szerint. Erről a Magyar Nemzet számolt be kedd este. 

„Mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor egy nemzet identitásához is hozzátartozik annak keresztnévkincse”

– fogalmazott Kósa Lajos az anyakönyvezhető utónevekről szóló törvény módosításának parlamenti vitájában.

Kósa azt nehezményezi, hogy az anyakönyvezés nem közhiteles módon zajlik, ugyanis az internetről kell utánanézni, hogy mely utónevek érvényesek. Ezentúl a kormány kultúráért felelős minisztere tenné közzé a választható keresztnevek listáját a Magyar Közlönyben, ha pedig új nevet szeretne hozzáadni valaki, a minisztérium konzultál kutatókkal, majd döntést hoz. Javasolta azt is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok kétharmados többséggel döntsenek a felvehető nevekről, ők eddig is függetlenül határozhattak az adható keresztnevekről.

„Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz”

– mondta a debreceni politikus, aki azt is nehezményezte, hogy a ma legnépszerűbb keresztnevek jelentős része nem kötődik a magyar hagyományokhoz, ráadásul 220 olyan név is van a jegyzékben, amiket senki nem visel.

Kiemelt tartalom
A pápa nyelve: 10 latin kifejezés, amit mindenképpen hallani a konklávé alatt, de csak kevesen értenek A pápa nyelve: 10 latin kifejezés, amit mindenképpen hallani a konklávé alatt, de csak kevesen értenek 2025.5.6 15:07

A kormány ezzel a Nyelvtudományi Intézet munkáját nehezítené, ugyanis az intézet honlapján jelenik meg a választható keresztnevek listája, amire az ő bírálatuk után kerülhet fel új név.

Kósa Lajos, Fidesz képviselője expozét tart az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 20-án
Kósa Lajos, Fidesz képviselője expozét tart az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 20-án Forrás MTI/Koszticsák Szilárd
Ha már nemzeti hagyományok, megnéztük, hogy maga Kósa Lajos mennyire rendelkezik „magyar keresztnévvel”, elvégre a használt nevek jelentős része más nyelvekből érkezett, csak éppen egy másik korban, tehát azóta volt idejük, hogy rendesen beivódjanak a magyar kultúrába.
Szóval, ha már itt tartunk, az internet szerint a Lajos keresztnév – az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa szerint – a régi germán Chlodovech névnek a francia Louis formájából származik. A középkorban terjedhetett el Magyarországon, tehát Kósa középkori alteregója simán mondhatta rá, hogy „nem kötődik a magyar hagyományokhoz”. Persze, ma már hülyeség ezt mondani, hiszen a történelmünk elég szignifikáns szereplőit hívják Lajosnak, csak ilyenkor azt sem érdemes elfelejteni, hogy a történelem nem a mi születésünkkel zárul le, hanem végtelenül megy tovább, és ami most nem az úgynevezett nemzeti hagyományok része, az idővel simán azzá válhat. Például, ha születik egy Gida nevű magyar gyerek, aki focista lesz, és a Real Madridban fog játszani, akkor utána senki nem mondja majd, hogy a Gida nem a nemzeti hagyományok része. Vagy, ha mondja, akkor mondja a Lajosra is!

A hírrel kapcsolatban megkerestük az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék egyik kutató-tanárát. Amennyiben szakmai állásfoglalása megérkezik hozzánk, azzal frissíteni fogjuk a cikket.