A hazai független sajtó vezető alakjai közösen tiltakoztak a civileket és szerkesztőségeket célkeresztbe állító új törvénytervezet ellen. A Kossuth téren Gulyás Márton, a Partizán alapítója kérdezte a 444, a Telex, a HVG és a 24.hu főszerkesztőit.
Független szerkesztőségek rendkívüli élő műsorral reagáltak a Fidesz által benyújtott, nevében átláthatóságot szolgáló, valójában a kormánytól független sajtót és civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslatra. Az élő adásban újságírókkal, elemzőkkel beszéltek arról, hogyha életbe lép a törvény, miért és hogyan lehetetlenülhetnek el a kormánnyal kritikus szervezetek.
A sajtószabadságért szólalt fel a 444 főszerkesztője, Uj Péter, aki szerint a kormány bevett módszerhez nyúlt: bonyolult jogszabályokba rejtve lehetetlenítené el a független szervezetek működését – ahogy azt korábban például a CEU-val is tette. „És aztán úgy tesznek, mintha nem lenne semmi látnivaló” – fogalmazott.
A szerkesztőségek vezetői felidézték: korábban is elveszítették már munkahelyeiket – elég a Népszabadság bezárásra vagy az Index "átalakítására" gondolni –, de mindig sikerült új lapokat létrehozniuk. „Ha megpróbálnánk megfelelni ennek a törvénynek, jönne egy újabb” – tette hozzá Uj Péter, aki szerint az ilyen szigorítások célja a demokrácia szűkítése.
A Telex főszerkesztője, Német Tamás szerint a javaslat világossá teszi: minden autonóm szervezet ellenségként jelenik meg a hatalom szemében. A cél már nem csak a kontroll, hanem a teljes ellehetetlenítés.
„Pedig ezek a szerkesztőségek a magyar emberekért dolgoznak” –
hangsúlyozta.
A HVG-t vezető Gergely Márton az átláthatóság hiányát emelte ki: a törvényt a nyilvánosság kizárásával, társadalmi egyeztetés nélkül nyújtották be. Szerinte ezek az újságok nem ideológiákat akarnak közvetíteni, hanem teret adni a demokratikus vitáknak – ezt akarja elfojtani a kormány.
Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője szerint már 2011-ben megfogalmazták, hogy a sajtószabadság megszűnt – de valami mindig megmaradt belőle. „Ezután is marad. Mindig lesznek magyar emberek, akik leírják az igazságot” – mondta. Ugyanakkor komoly károkat lát abban, hogy ezzel intézmények és hagyományok vesznek el.
Pető kiemelte: a törvény olyan abszurd elemeket is tartalmaz, amelyek szerint már egy külföldről indított előfizetés is idegen finanszírozásnak minősülhet. Arra is utalt, hogy az EU-s pénzekkel hazai oligarchák meggazdagodása mellett kampányolni „vagy cinizmus, vagy zseniális humor”.
A közös kiálláson felszólalt Lakner Zoltán politológus is, aki szerint a javaslat célja, hogy a kormánytól eltérő vélemények és tények ne juthassanak el a nyilvánossághoz.
A törvényt a „putyinizálódás” írásos bizonyítékának tartja, és úgy látja, az ország ezzel lényegében elindult az EU-ból való kilépés útján.
A közös összefogást a kedd éjszaka, Halász János fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslat előzte meg, ami lehetővé teszi a március 15. óta tavaszi nagytakarításként emlegetett programot.
Mit tud, és miért nem kopik ki a NER kedvenc kocsija, a Mercedes G-osztály, ami évek óta hatalmasat megy a kormányközeli körökben?
2024.4.9 17:57
A javaslat szerint abban az esetben, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet.
A törvényjavaslat szerint bármi, ami sérti, vagy negatív színben tünteti fel
- az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
- a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
- az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
Azok a szervezetek, akik felkerülnek a listára, külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó 1 százalékából, irányítóik közszereplőnek minősülnének, vagyonnyilatkozatot kellene tenniük.
Külföldi támogatás lesz minden külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más államtól, külföldi székhelyű szervezettől közvetlenül vagy közvetetten érkező vagyoni hozzájárulás, szolgáltatás, adomány, támogatás, pályázati pénz, juttatás, ajándék, kölcsön, bármilyen jogviszonyból származó bevétel.
Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be.
Lehetőség lesz emellett arra is, hogy a szerv helyszíni ellenőrzést tartson, ami során kivonuljon a listázott szervezetekhez, ott mindent átkutasson, és ehhez akár a rendőrség segítségét is kérheti.
Az egyelőre nem derült ki, hogy mikor és miként tesz majd javaslatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kormánynak arról, hogy kiket vegyen fel a listára.
