Ebben a hónapban is jelentkezünk kiállításajánlónkkal. Ezúttal a Budapest Galéria és a Koreai Kulturális Központ kiállításait, kakasviadalból inspirálódott tárlatot, Gustav Klimt köré épülő immerzív élményt és szecessziós plakátkiállítást ajánlunk.
A plakát mint művészet
A plakát a nagyvárosi kultúra új műfajaként jelent meg a 19. század végén Párizs és London utcáin, ami a nagyvárosi életforma kifejeződése, valamint a tömeggyártás és fogyasztás eredménye volt. Ízig-vérig modern jelenség, a reklám eszköze, de már a kezdetekkor magas művészetként azonosította önmagát, melynek sajátos esztétikája, kiemelkedő alkotói és rajongói voltak. A Magyar Nemzeti Galéria legújabb tárlata a magyar plakátművészet első, szecesszió alatti aranykorát mutatja be.
Az Élet művészete – Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914) című kiállítás a korszak plakátművészeti és reklámgrafikai remekművei mellett megidézi a 19. és 20. század fordulójának szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, valamint iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva – hangzott el a tárlat sajtótájékoztatóján.
A kiállítás felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a gyógyfürdők látogatását és a különleges bálokat is.
A kiállításon mintegy 120 plakát szerepel olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, valamint a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, köztük Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton. A tárlat a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.
Magyar Nemzeti Galéria, 1014 Budapest, Szent György tér 2.
2025. április 4. – október 5.
Zeus bokszoló „csirkéi“
Zeus Milenko Steven Salas a harcra idomított állatokat beemelő kiállításával dél-amerikai gyökereihez nyúlik vissza. A Budapesten élő, Venezuelában született festő és előadóművész nagyapja, Teodosio Contreras híres harci kakasidomár volt, Zeus pedig sok időt töltött a családi farmon, ahol segített a kakasokat felkészíteni a viadalokra.
Hová menjünk, miket nézzünk áprilisban? André Kertész és Peter Lindbergh kiállításait, és Trump köré épülő tárlatot is ajánlunk
2025.3.29 8:28
Venezuelában a kakasviadal legális, és sok helyen egy olyan közösségi eseménynek számít, ami összehozza az embereket, a politikai ellentéteket félretéve gazdagok és szegények együtt vesznek részt benne. A viadalokat szigorú szabályok szerint tartják, a madarakat például lemérik és megvizsgálják előtte, de a harc gyakran tragikusan végződik. Zeus a nagyapjától számos módszert tanult meg a műfajról, és levonta a saját konklúzióját: minden viadal egyfajta találkozás, és a valódi harc az, amit az ember önmagával vív.
A visszatekintés során Zeus megalkotta 10 kakasból álló sorozatát, amelyben minden állat egy-egy emberi erényt jelképez. A művész arra hívja a látogatókat, hogy elgondolkodjanak saját életükön az olyan erények tükrében, mint az önszeretet, megbocsátás, bátorság, elfogadás, tudatosság vagy épp az egyensúly.
Mi az, ami elindít bennünket az úton, hogy ne csak kívülről, hanem belülről is változzunk? Mi az az erő, ami segít abban, hogy valódi kapcsolatokat építsünk a világunkkal, miközben folyamatosan növekszünk és fejlődünk? – a BorToDoorban megrendezett tárlat ezekre a kérdésekre keresi a választ.
BorToDoor, 1066 Budapest, Zichy Jenő u. 22.
2025. május 22. – június 22.
Az ember és a természet idődimenziói
A természetet mindig emberközpontúan értelmezzük, saját testünkhöz, működésünkhöz viszonyítva próbálunk megérteni más élőlényeket. Hosszú folyamat vezetett el oádig, hogy a nyugati filozófia elkezdett az állatokra önálló entitásként tekinteni, a növények hasonló integrálására pedig egészen friss keletű kísérletek vannak csupán. Bár az poszthumanizmus már megkérdőjelezi az ember kiváltságos pozícióját, a természet minden elemének tudatosságot tulajdonítani még mindig távoli gondolat.
A kiállítás ismertetője szerint a cím Gottfried Wilhelm Leibniz monadológiai elméletére utal, miszerint a világon minden egyfajta elme, ami képes visszatükrözni a világegyetem egészét. Azonban az olyan egyszerű létezők, mint a növények vagy a vegyületek – szemben az emberrel – nem rendelkeznek emlékezettel, nem képesek a gondolkodásra, így időtudatuk sincs, létezésük és törekvésük pillanatnyi csupán. Dezső Tamás és Szabó Nóra kiállítása az ember időről alkotott fogalmának pillanatnyiságát bizonyítva igyekszik ezt megkérdőjelezni.
Hová menjünk, miket nézzünk márciusban? 5 kiállítás, amivel ráhangolódhatsz a tavaszra
2025.3.1 9:28
A Pillanatnyi elmék a természet apró, folyamatosan változó, mégis időtlen jelenségeire irányítja a figyelmet. A két művész a természet különböző jelenségeit kutatják, azonban nem mondanak ítéletet vizsgálódásuk tárgyáról, nem használják metaforaként a természetet, hanem megfigyelésen alapuló alkotásokat hoznak létre. Felvetik, hogy az időszemléletünk is emberi léptékhez viszonyított, és rámutatnak, hogy a természet más idődimenzióban létezik – a kérész órákban, a fa évezredekben, a cseppkő évmilliókban.
A kiállított művek alapjául szolgáló létformák saját univerzumainak, valamint a műtárgyak finom szövedékének feltárásához lelassulás és elmélyült figyelem szükséges. De vajon tudjuk adaptálni ezt a fajta figyelmet a kiállítótéren kívül is?
– teszik fel a kérdést a szervezők.
Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158. (emelet)
2025. április 30. – július 6.
A koreai udvari hímzés mesterművei
Lee Jungsook (Í Dzsongszuk) önálló kiállítása egy különleges tradicionális mesterségbe enged betekintést, és a Csoszon-kori társadalmi viszonyokat is közelebb hozza. A dél-koreai iparművész több mint négy évtizedes pályafutása során a hagyományos koreai hímzés finom művészetét modern esztétikával ötvözte. A Koreai Kulturális Központban rendezett tárlaton több mint harminc műalkotás tekinthető meg, köztük királyi viseletek, paravánok, csomagoló kendők (bodzsági), függődíszek (norige) és buddhista szimbólumokat ábrázoló hímzések.
Az alkotások a Csoszon-dinasztia (1392–1897) udvari kultúrájába és a koreai népi hiedelemvilágba is betekintést nyújtanak, ami több mint ötszáz éven át határozta meg Korea társadalmi, politikai és kulturális fejlődését. Ez az időszak nemcsak a konfucianizmus elterjedését hozta magával, hanem a művészetek, köztük a hímzés virágzását is: a koreai hímzés a társadalmi rang és hatalom megjelenítésének egyik legfontosabb eszköze volt a Csoszon-korban.
Hová menjünk, miket nézzünk februárban? – 5 kiállítás, ha kultúrával vészelnéd át a tél utolsó hónapját
2025.2.1 9:23
A királyi család és az udvari hivatalnokok viseletét hímzett sárkányok, főnixek, bazsarózsák és más szimbolikus minták díszítették, amelyek az uralkodói tekintélyt és az egyéni státuszt hangsúlyozták. A katonai tisztviselők egyedi rangjelzéseit tigrisek és más mitikus állatok hímzései díszítették, míg a civil hivatalnokok viseletén felhők és darvak jelentek meg, de az esküvői öltözékek hímzései – például a hvarot, a királyi menyasszonyi ruha – szintén kiemelt szerepet kaptak a Csoszon-kori ceremóniákon.
„A koreai hímzés nem csupán dekoráció, hanem a történelem, a társadalmi státusz és a spirituális hitvilág tükre is” – vallja Lee, akinek célja, hogy a koreai hímzés esztétikáját és mély jelentéstartalmát a magyar közönség is felfedezze, ezáltal még szorosabb kulturális kapcsolat alakuljon ki Dél-Korea és Magyarország között.
Koreai Kulturális Központ, 1023 Budapest, Frankel Leó út 30-34.
2025. április 4. – július 3.
Színes-szagos Klimt
A bécsi szecesszió alapítója és ikonikus alakja, Gustav Klimt már életében közönségkedvenc volt, és a 21. század egyik legtrendibb alkotójának is számít, a Z generációs tiktokerek éppúgy rajonganak érte, mint a bécsi Belvedere múzeum kifinomult látogatói.
Hová menjünk, miket nézzünk novemberben? – 5 kiállítás az egyre hűvösebbre forduló időjárás mellé
2024.11.9 9:30
London, Dublin, Los Angeles, Miami és Antwerpen után Magyarországra érkezik a Gustav Klimt: The Immersive Experience című immerzív kiállítás, ahol a modern technika segítségével pillanthatunk be az egyik legnagyobb hatású festő világába és művészetébe.
A kiállítás ismertetőjében azt ígérik, a 2000 négyzetméteres kiállítótéren gigantikus virtuális világ eleveníti fel a legfontosabb műveket, valamint Klimt izgalmas életútját, a tárlat leglátványosabb eleme pedig egy arany alagút lesz. A kiállítást ugyanaz a csapat hozza el Budapestre, amely korábban a Van Gogh és Monet produkciókat is bemutatta, azzal a céllal, hogy a látogatók szórakoztató, látványos, edukatív és 21. századi módon, VR-élmény segítségével találkozhassanak Klimt világával.
BOK Sportcsarnok 1146 Budapest, Dózsa György út 1.
2025. május 19. – szeptember 30.
