Mario Vargas Llosa a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért kapta meg korábban a Nobel-díjat.
Nyolcvankilenc éves korában meghalt Mario Vargas Llosa irodalmi Nobel-díjas perui-spanyol író – adta hírül az MTI.
„Mély szomorúsággal tudatjuk, hogy édesapánk, Mario Vargas Llosa vasárnap Limában, családja körében, békében elhunyt” – jelentette be legidősebb fia, Alvaro az X-en.
Az elmúlt hónapokban megszaporodtak a hírek a közélettől több hónapja visszavonult író romló egészségi állapotáról. Fia, Alvaro tavaly októberben azt mondta, hogy apja „közeledik a 90. életévéhez, egy olyan korhoz, amikor az embernek kicsit vissza kell vennie a tevékenységének intenzitásából”, de egészségi állapotát nem pontosította.
A perui középosztálybeli családban született Mario Vargas Llosa a kolumbiai Gabriel Garcia Marquez és az argentin Julio Cortazar mellett az 1960-as és 1970-es évek latin-amerikai irodalmi fellendülésének egyik legkiemelkedőbb képviselője volt. Halála a latin-amerikai irodalom aranygenerációja korszakának végét jelzi, amelynek ő volt az utolsó nagy képviselője.

Regényei erősen kötődnek a valósághoz, cselekményüket részben saját élményei (A város és a kutyák), részben valós történelmi események (Háború a világ végén) ihlették. Elbeszélései több idő- és térbeli síkban játszódnak, jellemző rájuk a töredékes és összekevert narráció, a nézőpontok és a narrátorok váltogatása.

1990-ben a Demokratikus Front vezetőjeként Peruban indult az elnökválasztáson, de a második fordulóban alulmaradt. 1993-ban megkapta a spanyol állampolgárságot. Mario Vargas Llosa számos irodalmi díj birtokosa, 2010-ben Nobel-díjjal is kitüntették a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért“, majd 2012-ben Mexikóban megkapta az első ízben kiosztott Carlos Fuentes irodalmi díjat. 2015-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem az irodalomtudományok doktorává avatta.