Bár a vadászkutyák jól teljesítettek, egy-két nem várt fajta előzte be az alapvetően szaglásukért szelektált ebeket.
Az ELTE Etológiai tanszékének legújabb kutatásában azt vizsgálták, hogy mely kutyafajtáknak a legjobb a szaglása. Bár az lenne logikus, hogy az ezen tulajdonságukért választott és tenyésztett vadászkutyafajták lennének messze a legeredményesebbek ezen a téren, a kutatók eredményei mást mutatnak.
A Scientific Reportson is megjelent tanulmány szerint az egyes fajtacsoportok, mint a vadászkutyák (például a kopók), a munkakutyák (például a juhászkutyák) és a kombinált feladatra tenyésztett ebek (erre nagyon jó példa a vizsla) között nincs lényegi különbség, azonban az egyes fajták között már látszik, hogy ki a legjobb.
Salamon Attila, az ELTE NAP Szaglás Kutatócsoportjának szakértője azt mondta, hogy „Az eredmények azt mutatták, hogy a funkcionális kategóriák szerinti fajtacsoportok között nem volt különbség a sikerességben, viszont az egyes fajták teljesítménye jelentősen eltért egymástól. Ez arra utal, hogy a szaglási képességet inkább a fajtaspecifikus tulajdonságok befolyásolják, mint a tágabb fajtacsoportok jellemzői.”
A vizsgálat során egy egyszerű Természetes Keresési Feladatot adtak a kutyáknak, amely során egy cserépsor egyik darabja alatti jutalomfalatot kellett megkeresniük. Ebben a legeredményesebbek a beagle-ök voltak – akik ugye vadászkutyák –, utánuk viszont a terelő border collie-k értek be, megelőzve a golden retrievereket, a basset houndokat, a cocker spánieleket és a labradorokat. Ez azért furcsa, mert bár a border collie-t a világ egyik legokosabb fajtájának tartják, nem a szaglásuk miatt váltak világhírűvé.
Ami még a kutatásból kiderült, az az, hogy minél képzettebb egy kutya, annál lassabban találta meg a jutalomfalatot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kutyusok szaglása romlik, ha egyre több trükkre lesznek képesek. Csupán arról van szó, hogy a képzettebb példányok túl egyszerűnek találják a kiadott feladatot, és keresik benne a trükköt vagy az extra lehetőséget, amiatt az egyébként könnyű célt lassabban érik el.
Ezzel szemben jobban teljesítettek azok a kutyák, akikről gazdáik azt mondták, hogy fogékonyabbak a tréningre – tehát minél találékonyabb egy kutya a laboron kívül, annál jobban teljesített a kutatáson belül.
