Mi a közös egy leszbikus drámában, egy bérgyilkosos tragikomédiában, és egy transznemű szexmunkás vendettájában? A karácsony szelleme, természetesen!Összeszedtük a legjobb alternatív karácsonyi filmeket, amiket talán ne a nagyiddal nézz meg.
Carol (2015)
A Todd Haynes rendezésében készült Carol egy lenyűgöző, érzékeny és vizuálisan gazdag történet a szerelemről, amely két nő között bontakozik ki az 1950-es évek Amerikájában, ahol a homoszexualitás és az egyéni női vágyak meglehetősen tabu témáknak számítottak. A film Patricia HighsmithThe Price of Salt című regényén alapul, amely a két nő közötti kapcsolatot ábrázolja egy szigorú társadalmi normák által uralt időszakban. A főszereplők, Cate Blanchett és Rooney Mara, mindkét karaktert lenyűgözően alakítják: Carol, egy elegáns, de elhanyagolt feleség, Therese pedig egy fiatal, ártatlan nő, aki fokozatosan beleszeret a gyönyörű idősebb nőbe.
Haynes kivételes rendezői érzékkel ábrázolja a karakterek belső vívódásait, miközben minden egyes jelenet gyönyörű operatőri munka által elevenedik meg. A film egy időtlen és univerzális üzenetet tár elénk a szabadság kereséséről és a szerelem önmegvalósító erejéről.
Erőszakik (2008)
Martin McDonagh (A sziget szellemei, A guardista) fekete komédiája mesterien ötvözi a sötét humort és a mély érzelmeket. A történet két bérgyilkost, Rayt (Colin Farrell) és Kent (Brendan Gleeson) követi, akik egy rosszul sikerült küldetés után Bruges-be, azaz Belgium egyik mesebeli városkájába menekülnek.
A film atmoszférája egészen egyedülálló, mivel Bruges varázslatos, de kissé nyomasztó légköre tökéletes helyszínéül szolgál a karakterek bajtársi viszonyának kialakulásához és belső küzdelmeinek eszkalálódásához. McDonagh mesteri módon ötvözi a melodrámát a komédiával, így a film nemcsak tragikus, hanem rendkívül szórakoztató, tele felejthetetlen párbeszédekkel és helyzetkomikumokkal. Minden idők legikonikusabb ír duója, Colin Farrell és Brendan Gleeson hihetetlen kémia mellett alakítják főszerepeiket. A két karakteren keresztül a film felfedi a bűn és a bűntudat szövevényes kérdéseit, miközben a történet egyre sötétebbé válik.
A film egyaránt szól a megbocsátásról, a vétkek terhéről és arról, hogyan próbálnak a karakterek megbirkózni a saját tetteik következményeivel. Az Erőszakik egy szellemes, ugyanakkor szívszorító alkotás, amely egyedülálló módon pedzegeti a létezésünk alapvető morális kérdéseit.
Tangerine (2015)
A most következő filmet két fajta embernek szívből ajánljuk: annak, akinek pont karácsony előtt törték össze a szívét, és annak, akinek nagyon tetszett a szexmunkás realitást klisémentesen bemutató Anora.
Sean BakerTangerine című debütáló alkotásáról van szó, amely a Los Angeles-i transznemű szexmunkások világába kalauzol. Az energikus, szívhez szóló és társadalmi kérdéseket feszegető vígjáték középpontjában két barátnő, Sin-Dee (Kitana Kiki Rodriguez) és Alexandra (Mya Taylor) áll, akik karácsony reggelén arra ébrednek, hogy Sin-Dee barátja (és stricije) eltűnt és megcsalta őt. A két nő egyfajta vendetta reményében elindul felkutatni a férfit, miközben a Los Angeles-i éjszaka, a szexipar és a lokális transznemű közösség életterei szolgáltatják a környezetet.
Baker mesterien keveri a komédiát és a drámát, miközben szembesíti a nézőt a transznemű emberek által megélt diszkriminációval, elutasítással és a társadalom perifériáján való létezéssel. A film lenyűgözően hiteles és életszerű, hiszen Baker és operatőre, Radium Cheung, okostelefonokat használtak a film elkészítéséhez, hogy nyers, dokumentarista stílusban örökítsék meg a szereplők életét.
Nyomás! (1999)
Ha nem vagy képes többé megnézni az Igazából szerelmet, de ki vagy éhezve egy több szálon futó szövevényes karácsonyi sztorira, akkor itt az ideje napirendre tűzni a szégyentelenül bulizó fiatalok kalandjait bemutató Nyomás! (Go) című filmet, amely három párhuzamosan futó történetet mesél el. A film központjában egy felfokozott éjszaka áll, amely mindent megváltoztat: a történet egyszerre humoros, feszültséggel teli és meglepően érzelmes. A különböző karakterek – egy szórakozóhelyi eladó, egy drogkereskedő és egy pár, akik véletlenül keverednek a drogmaffia hálózatába – sorsait követhetjük, miközben a rendező, Doug Liman remekül használja a non-lineáris narratívát, hogy különböző perspektívákból tárja fel ugyanazokat az eseményeket.
A Nyomás!-t akár olyan szatírának is lehetne nevezni, ami egyedi módon reflektál a ‘90-es évekbeli fiatal felnőttek életérzésére, akik próbálnak navigálni a drogok, a szórakozás és az identitás kérdése között.
Spencer (2021)
A Spencer egy lenyűgöző pszichológiai dráma, amely a köztudottan bulimiában szenvedő Diana hercegnő három napját mutatja be, miközben a karácsonyi ünnepeket tölti a Windsori kastélyban.
Pablo Larraín rendezése mélyebb betekintést enged Diana belső világába. A film nem a hagyományos életrajzi filmek vonalát követi, hanem inkább egy szimbolikus, szinte álomszerű narratívát alkalmaz, amely Diana mentális és érzelmi állapotára összpontosít. A látványvilág és a zene – különösen Johnny Greenwood szerzeményei – különös feszültséggel és melankóliával töltik meg a filmet.
A filmben Diana hercegnő szerepe nemcsak a brit királyi család tagjaként, hanem egy fiatal nőként is megjelenik, aki próbálja megtalálni saját identitását egy elképesztően kontrollált környezetben. A film rávilágít a médiának és a királyi életformának való alávetettség pszichológiai terheire. A kastély fagyos, elzárt atmoszférája egyrészt a film cselekményének hátteréül szolgál, másrészt hitelesen illusztrálja Diana személyes küzdelmeit és belső dilemmáit.