A magyar miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának ellenszegülve Magyarországra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Orbán Viktor a szokásos, pénteki Kossuth rádiós interjújában „felháborítóan pimasz“ és „cinikus“ döntésnek nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság Bejamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsát. A magyar miniszterelnök szerint a nemzetközi bíróság „egy folyó konfliktusba avatkozott bele politikai célból”.
„Ez a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, ráadásul még olaj is a tűzre. Ezért nincs más választás mint ellenszegülni ennek a döntésnek, ezért még a mai nap során meg is fogom hívni Benjamin Netanjahut, aminek semmilyen következménye nem lesz rá nézve, ellenszegülünk az elfogató parancsnak, ha elfogadja a meghívást” – mondta a miniszterelnök.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtökön adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter és a Hamász katonai vezetője, az izraeli lakosság elleni terrortámadást kitervelő Mohammed Deif ellen a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Az izraeli hadsereg szerint azonban Deif egy júliusi gázai légicsapásban meghalt.
Az izraeli kormányfőt és a novemberben menesztett védelmi minisztert a civil lakosság éheztetése mint hadviselési módszer; szenvedés vagy súlyos testi vagy egészségi sérülés szándékos okozása; kegyetlen bánásmód; szándékos gyilkosság mint háborús bűncselekmény; a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása; üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények miatt állítanák bíróság elé. A terrorszervezet fejeit többek között tömeges gyilkossággal, túszejtéssel és erőszakos szexuális cselekményekkel vádolják.
Azok az országok, amelyek aláírták a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó nemzetközi szerződést, a Római Statútumot, a saját területükön kötelesek őrizetbe venni és átadni a törvényszéknek az elfogatóparanccsal érintett személyeket. Az érvényesítés viszont már az államoktól függ.
Orbán: Ha Putyin mond valamit, az nem fecsegés
Orbán a közrádiós interjúban az Ukrajnában zajló, egyre hevesebb háborúról már Magyarország háborús fenyegetettségeként beszélt. Ezzel arra utalt, hogy az ukrán légierő szerint Oroszország csütörtök reggel megkezdte az interkontinentális ballisztikus rakétái bevetését.
Olyan eszközöket vetnek be, amelyekkel el lehet érni Ukrajnán kívüli területeket is. Ezek a hírek most már rólunk szólnak, Magyarország háborús fenyegetettségéről
– mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint jelenleg a legsötétebb órában vagyunk, de már csak két hónap, és a hajnal hirtelen be fog köszönteni, de addig „a korábbinál is sűrűbb sötétségben fogunk élni.“ Orbán ezzel a metaforával Donald Trump hatalomátvételére utalt, amelynek köszönhetően szerinte „a béke kézzelfogható közelségbe került.“
Orbán azt is elmondta, hogy a védelmi tanáccsal áttekintették a háború összefüggéseit, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha az Egyesült Államok kiszáll a háborúból, akkor Európa nem képes támogatni Ukrajnát.
A miniszterelnök kitért Vlagyimir Putyin tegnapi beszédére is, melyben bejelentette, hogy módosították a nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó doktrínájukat. Orbán ezt úgy kommentálta, hogy ha az orosz elnök mond valamit, „az nem fecsegés, annak van súlya meg következménye.“
Hozzátette: ezzel szemben Nyugat-Európában a beszéd egy részének nincs közvetlen következménye, a jelentős beosztásban lévő vezetők is „könnyedén engednek el tirádákat.“
