Az Oxfordi Egyetem már kilenc éve kirobbanthatatlan a THE-rangsor első helyéről, és bár a magyar egyetemek közül a Semmelweis és az ELTE pozíciója is stagnál, az Óbudai Egyetem nagyot lépett előre.
Idén is kijött a Times Higher Education World University Rankings egyetemi ranglistája, ami globális szinten rangsorolja a felsőoktatási intézményeket kormányok és egyetemek által benyújtott adatok, valamint olyan indikátorok alapján, amelyek öt területen – oktatás, kutatási környezet, kutatás minősége, ipar és nemzetközi kilátások – mérik egy-egy intézmény teljesítményét.
A Telex szemléje szerint a lista első helyezettje immáron kilenc éve az Oxfordi Egyetem. Az intézmény teljesítménye a kutatásai alapján bejegyzett szabadalmak számával, tanítási pontszámaival és az iparból áramló bevételekkel erősödött meg.
Második helyen a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) áll, ami ezzel az eredménnyel az Egyesült Államok lejobban teljesítő felsőoktatási intézménye. Az egyetem történetében ez az eddigi legmagasabb elért helyezés a rangsorban.
Tavalyi eredményéhez képest egy helyet javított, ezzel a harmadik helyre került a Harvard Egyetem, ami egyébként a világ összes felsőoktatási intézménye közül az egyik legnagyobb pénzügyi támogatást kapja: a 2023. június 30-án záruló pénzügyi évben mintegy 2,2 milliárd dollárt (kb. 800 milliárd forintot), ami a Harvard teljes működési bevételének több mint egyharmadát tette ki abban az évben.
A top 10-ben kizárólag angol és amerikai egyetemek szerepelnek, a dobogósok után (sorban) a Princetoni Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, a Stanford Egyetem, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Kaliforniai Egyetem, az Imperial College London és a Yale Egyetem következik.
A jövő nagy filmesei köztünk járnak: Jön a Cinemira, Magyarország egyetlen gyerekeknek és fiataloknak szóló filmfesztiválja
2024.10.4 14:05
A tizenegyedik helyen egy svájci egyetem, a Szövetségi Műszaki Főiskola áll, majd az ázsiai intézményeknek a tizenkettedik helyen szerepelő pekingi Csinghua Egyetem nyitja meg a sort.
Mind a Semmelweis, mind az ELTE pozíciója stagnál az előző évhez képest, ellenben az Óbudai Egyetemnek a tavalyi eredményeihez képest sikerült nagyot ugrania a rangsorban: a 1001-1200-as szekcióból a 601-800-as szekcióba került.
A vidéki egyetemek közül egyedül a Debreceni Egyetem került be az első ezerbe (801-1000).
A hír kapcsán a portál Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensének szavait idézi, aki még az év elején arról fejtette ki a véleményét, hogy miért nem tartja reálisnak, hogy valamelyik magyar egyetem bekerüljön a világ száz legjobb intézménye közé.
Fábri szerint nem lehet áthidalni a top százban szereplő egyetemek és a magyar intézmények közötti anyagi különbséget, ezek a listák inkább csak arra jók, hogy megmutassák, „a nemzetközi tudományiparban nagyjából hol tart egy egyetem“. Úgy látja, az ilyen rangsorok az oktatás színvonaláról semmit nem árulnak el, illetve az sem derül ki belőlük, a hallgatók hogyan érzik magukat ezekben az intézményekben.
Ezek a világ legnépszerűbb levesei – a listára két magyar fogás is felkerült
2024.9.13 12:10
Az ELTE docense arra is felhívta a figyelmet, hogy a hasonló listák élén rendre olyan országok intézményei szerepelnek, ahol több pénzt fordítanak oktatásfejlesztésre, akikkel versenyezni nem érdemes, mert nem ugyanazokkal az anyagi forrásokkal rendelkeznek. Itthon érdemesebb lenne inkább az oktatók és kutatók fizetését megnövelni, továbbá biztosítani az intézményi autonómiát – mondja.
