Az izlandi író szerint ez nem csupán egy személyes vélemény a magyar miniszterelnökről, hanem egy reális forgatókönyv. Úgy gondolja, Európa elbírná a menekültek áradatát, és bár a békés együttéléshez nehezebb út vezet, csak így válhatunk jobb emberré.
Jón Kalman Stefánsson izlandi író a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt Budapesten, aminek apropóján a Magyar Hangnak is interjút adott, melyben egyaránt beszélt a Margit-sziget lezárásáról, a klímaváltozás veszélyeiről és az ebből következő menekültválságról, valamint markáns kritikát fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben.
Az izlandi író elmondta: minden alkalommal, ha Budapesten jár, elmegy futni a Margit-szigetre, amit a közelmúltbeli áradások miatt hetekre lezártak, így ezúttal a Duna-parton futva csodálta meg a várost. A Magyar Hang az áradásokról és a klímaváltozás veszélyeiről is kérdezte a szerzőt, aki szerint a Föld egy csodálatos bolygó, ahol minden adott az élethez, azonban rajtunk áll, mit kezdünk vele.
„Megőrizhetjük vagy ostoba módon elpusztíthatunk mindent. Ez ilyen egyszerű. Elkerülni persze már nem tudjuk a klímaváltozás következményeit, de a folyamatot lelassítani igen. Elég csak belenézni a gyermekeink vagy az unokáik szemébe, hogy megértsük, mi a kötelességünk. Milyen bolygót örökölnek majd tőlünk? Valóban egy aszállyal, árvizekkel és háborúkkal sújtott világot akarunk rájuk hagyni? Mert ha így teszünk, egészen egyszerűen gazemberek vagyunk” – mondta.
Stefánsson ezután a klímaváltozás okozta menekültválságra is kitért: szerinte kegyetlenség ellenségként mutogatni azokra az emberekre, akik az éghajlati viszonyok vagy háborúk miatt menekülni kényszerülnek az otthonaikból. Szerinte Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is éppen ezt csinálja.
Ha van pokol, akkor Orbán Viktor ott fog égni sok ezer évig. Ez nem a személyes véleményem, ez egy valószínűsíthető forgatókönyv.
A Menny és pokol trilógia szerzője elmondta: ezek az emberek addigi életüket, szeretteiket, emlékeiket hagyják hátra, aki pedig erre rászánja magát, az végtelenül elkeseredett és segítségre szorul. Habár sokan menekülnek Európába, számuk elenyésző a kontinens teljes lakosságához képest, elbírná a menekültek áradatát, és ha a hataloméhes politikusok nem keltenének gyűlöletet, akkor erre minden európai magától is rádöbbenne. Az író szerint semmi másra nincs szükség, csak egy kicsivel több bátorságra és sokkal nagyobb, melegebb szívre.
„A gyűlöletkeltés a legegyszerűbb reakció, a demagóg politikusok pedig mindig a legrövidebb utat választják, csakhogy a legrövidebb út a pokolba fut. A békés együttéléshez hosszabb és nehezebb út vezet, de csak azt bejárva élhetünk jobb életet, és válhatunk jobb emberré. A kirekesztésnek mindig rossz vége van: ha egy ország kerítést emel, akkor előbb-utóbb saját magát zárja be. Beszéltünk a klímaválságról. Dél-Európa hamarosan lakhatatlanná válik a hőség miatt, mi lesz, ha Magyarország egy része ugyanígy jár, a magyarok akkor hová menekülnek majd? Nem zárhatjuk ki a világot, és nem feledkezhetünk el róla, hogy a Föld csak apró kék pötty az univerzumban. Mindannyian itt élünk, egy hajóban evezünk, meg kéne tanulnunk egy irányba húzni. Naivan hangzik talán, de ha nem így teszünk, akkor elveszünk.”