Ennek némileg ellentmondanak a távol-keleti országok sikerei, de a témában írt tanulmány szerzője, Polónyi István szerint a legerősebb PISA-eredményekkel és HDI indexszel bíró országok között többségben vannak a demokráciák.
Izgalmas kapcsolatra világított rá egy magyar kutató, Polónyi Istvántanulmánya, amely A diktatúrák és a humán fejlesztés címmel jelent meg Világpolitika és Közgazdaságtan című folyóiratban. A közgazdász és oktatáskutató Polónyi a PISA-mérések és a humánfejlettség-index (HDI) értékeit vetette össze az adott ország kormányainak autokratizmusának mértékével. Utóbbi mutatóhoz a tanulmány a Világbank jogállamiság indexének, valamint az EIU (Economist Intelligence Unit) demokrácia indexének sztenderdjei szerint mért értékeket használta fel.
A kutatás 2006 és 2022 között vizsgálta a változásokat, és erős korrelációt talált a jogállamiság és a HDI indexek, valamint a jogállamiság és a PISA szövegértés eredményei között.
Külön Magyarországra nézve is megállapítja Polónyi, hogy a demokrácia romlása együtt mozog a PISA-eredmények és HDI indexek romlásával.
„Magyarul: a hazai demokrácia romlásával romlik mind az iskolai teljesítményben, mind a humánfejlettség-mutatóban elért helyezésünk az országok között”
– idézi a tanulmányt a HVG.
A Demokrácia Index szempontjából Magyarország pozíciója folyamatosan esik vissza a 167 országot tartalmazó EIU-rangsorban, 2006-ban még a 38., 2022-ben viszont már csak az 56. helyen álltunk. A közép-európai posztszocialista országok között Magyarország 18 éve még a második helyen volt a csehek mögött, ma már csak Romániát előzi meg, azt is minimálisan.
A magyar PISA-eredmények 2010-ben romlani kezdtek, néhány éve pedig alacsony szinten stagnálnak, míg Magyarország rangsorban elfoglalt helyezése ezen a téren ingadozva romlik.
Polónyi tanulmánya bevezetőjében kitér arra is, hogy egyes vélemények szerint az autokráciában – a távol-keleti országokat alapul véve – jobb az iskolai teljesítmény. „És ez látszólag valóban így van, mivel a PISA szövegértés eredmények élén 2015-ben Szingapúr, 2018-ban Kína és Szingapúr, 2022-ben Szingapúr állt. (Bár érdemes azonnal hozzátenni, hogy mindvégig többségben voltak a demokráciák például az első tíz helyezett között).” Arra nem válaszol egyértelműen a tanulmány, hogy az említett autokratikus országok jó eredményei mire vezethetők vissza.