A cyberpunkot gyakran a futurisztikus stílusok és műfajok gyűjtőszavaként él a köztudatban, pedig valójában egy jóval komplexebb szubkultúráról van szó. Cikkünkben a cyberpunk mélységeit igyekezzük feltárni.
A történelem során a divat mindig is a társadalom tükörképe volt. Legyen szó politikai összeomlásról, gazdasági recesszióról vagy politikai ideológiákról, az öltözködés az új jelenségekkel párhuzamosan változott. E vizuális reakciók gyakran szubkultúrákban nyilvánulnak meg, de olyan új mozgalmakat is eredményez, mint a cyberpunk, amit gyakran általánosítva a futurisztikus stílusok és műfajok gyűjtőszavaként használnak, de mások filozófia vagy technológia centrikus sc-ifi-műfajként tekintenek rá.
Amikor az ember istent játszik
A cyberpunk művek egy high-tech, low life elképzelés alapján szerveződő, dehumanizált világot mutatnak be, ahol a mesterséges intelligencia, a virtuális világ és más technológiai vívmányok átveszik az irányítást a társadalom felett. A punk aspektus leginkább a gépek elleni lázadásban nyilvánul meg, így mint stílus tekinthető lázadásként a vizuális normatívák ellen.
A vizuális vonalon maradva, egy elég kötetlen esztétikáról beszélhetünk, hiszen valamennyi cyberpunk alkotás létrehozta saját egyedi világát, esztétikáját, de az újragondolt, fiktív életkörülményekhez adaptált ruhák visszatérő elemei. A túlzottan zsúfolt, ingergazdag világokban az osztálykülönbségek szülte osztályharcra is reflektálnak. Egyszerre jelenik meg felső osztály luxusa, és az ezzel szöges ellentétben álló alsó osztály öltözködése és alapvetően utóbbi él a köztudatban a cyberpunk stílusként.
Masnikkal, csipkékkel és extra cukisággal hódít a Lolita-szubkultúra, aminek semmi köze a kiskorúak fetisizálásához és Nabokovhoz
2024.10.23 10:52
A cyberpunk-filmek jellegzetes motívuma a háború, és a harcban álló karakterek állandóan mozgásban vannak, így elengedhetetlen a praktikusság, ez pedig általában cargo nadrágok, bomber dzsekik, overálok, kezeslábasok és militáris öltözékek formájában manifesztálódik. A cyberpunk-disztópiák általában erősen valamilyen klímakatasztrófa bekövetkezte utáni világot mutatnak be, ahol (dramaturgiai okokból is) visszatérő elem az eső. Így a szereplőket gyakran láthatjuk hosszú esőkabátban, arcmaszkban, csuklyában, sőt általában az egész testük fedett. A katasztrófák brutális következményeihez a ruhák segítik az alkalmazkodást, az új környezetben pedig a formák helyett a funkcionalitáson, kényelmen van a hangsúly.
A szélsőséges elemeknek való kiszolgáltatottság a színpalettán is érződik. Mi szükség van színes, mintás ruhákra egy nukleáris katasztrófa után? A fekete, khaki, szürke és a kosz megannyi árnyalata jobban illeszkedik egy összeomlott társadalomba, hiszen nemcsak a néplelket tükrözi, hanem a cudar körülményekhez is jobban passzol.
A fejlett tudomány révén az emberi test és a technológia kapcsolata új szintre emelkedett: a karakterek testébe mechanikus alkatrészek kerülnek, amelyek lehetetlen cselekedeteket tesznek lehetővé. Ily módon az emberi test megszűnik, mint valami mulandó, természetes, érinthetetlen organizmus és módosítható, technológiai elemmé válik.
@retrowl_vintage Everyday is Halloween #steampunk#victorian#gothic#cosplay#castle#outfit#steampunkoutfit#tophat#corset#twirl#spinning#redhair#steampunkgoggles#clock#clockbag#steampunkdress♬ Black No. 1 - Live Cover - Path To Nihil
Sokoldalú street style divatirányzatként természetesen a sötét és posztapokaliptikus világból, futurizmusból, sci-fi elemekből és az anti-autoriter motívumokból merít. A cyberpunk stílus nem követ egy meghatározott szabályrendszert – rengeteg teret adva így az önkifejezésnek. Persze megannyi alstílusa kibontakozott, mint a steampunk (mechanikus elemekkel teli újragondolt viktoriánus ruházat), a cybergoth (neonnal tarkított kibergót stílus), a desert punk (tulajdonképpen a Dűne jelmeztára), mind egy üzenetet hordoz: feszegessük az elfogadhatóság határait, és határozzuk meg a saját valóságunkat egy olyan világban, ahol a virtuális világ pont olyan valóságos, mint a fizikai világ.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Cyberpunk a kifutón
A pesszimista jövőképek a divattervezőket is megihlették. Thierry Mugler elsők között reflektált az egyre népszerűbb sci-fi műfajra latex ruháival és robotszerű dzsekijeivel.
Jean Paul Gaultier, a legcampesebb sci-fi-film, Az ötödik elem jelmeztervezőjének 1995-ös téli kollekciója (1195 – Cyber) a technológia, BDSM, a sci-fi és a számítógépes innovációk, valamint a divat kapcsolatát járta körül.
A 20471120 az 1990-es egyik undergroundból kinőtt, Párizst meghódító japán márkája volt. Nakagava Maszahiro gyakran merített a disztópikus sci-fikből, ami nem meglepő, hiszen a márkanév az alapító által elképzelt világvége dátumát jelöli. A 1998-as Yikes kollekció pedig jól példázza cyberpunk iránti érdeklődését.
A Dior 1999-es a kollekciója négy hónappal az első Mátrix film után jelent meg. John Galliano alkotásai révén pedig a cyberpunk bebetonozta magát a magas divatba.
A Julius_7 a 2010-es évek derekán az egyik legkeresettebb avantgárd márka volt. Bár a jelenlegi formája már csak árnyéka a korábbi gótikus esztétikának, a 2009-2014 között megjelent kollekciók minden idők legikonikusabb disztópikus cyberpunk ihletésű kreálmányai közé tartoznak.
