Az európai médiaszabadság-törvény védi az újságírókat, illetve átláthatóvá teszi, hogy bizonyos médiaorgánumok kihez tartoznak. A törvényjavaslatot a magyarországi médiahelyzet is nagyban inspirálta. A Fidesz máris "brüsszeli cenzúratörvényt" emleget.
Az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely biztosítja az újságírók védelmét, és melynek értelmében a közmédiának függetlennek kell lennie bárminemű politikai nyomástól, írja a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az EP sajtóosztálya.
A 464 szavazattal, 92 ellenszavazattal és 65 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a média függetlenségének védelmére kötelezi a tagállamokat, és tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját. Az elfogadást követő 15 hónapban a tagállamoknak ezt kötelezően alkalmazniuk kell.
A törvény ezentúl:
- átláthatóvá teszi a médiaorgánumok tulajdonviszonyát;
- az újságírók kémprogramokkal való megfigyelését csupán akkor engedélyezi, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn;
- tiltja, hogy a hatóságok nyomást gyakoroljanak a médiaszakemberekre információszerzés céljából;
- előírja, hogy a közszolgálati médiaorgánumok vezetőit és vezetőtestületi tagjait átlátható és megkülönböztetésmentes eljárást követve, kellően hosszú hivatali időre kell kinevezni, és a munkaszerződésük lejárta előtt csak szakmai indokkal lehet nekik felmondani;
szabályozza, hogy a cégeknek az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről is számot kell adniuk, az állami hirdetésekre fordított közkiadásoknak szintén nyilvánosnak kell lenniük, továbbá a teljes éves összeg mellett médiaorgánumokra lebontva is fel kell tüntetni a költségeket.
Sabine Verheyen (EPP, Németország) jelentéstevő a plenáris vitában úgy fogalmazott:
A sajtószabadság világszerte veszélyben van, így Európában is: a máltai gyilkosság, a sajtószabadságot fenyegető veszélyek Magyarországon, és sok más példa egyértelműen bizonyítja ezt. Az európai médiaszabadságról szóló jogszabály a mi válaszunk erre a fenyegetésre, és mérföldkő az európai jogalkotásban. Értékeli és védi a média kettős szerepét: a médiát mint vállalkozást és mint a demokrácia őrzőjét
Magyarországot a döntés kapcsán nem csupán a német Sabine Verheyen, hanem például Vera Jourová cseh politikus is felmlegette, aki szerint az Európai Bizottságot a szabályok kidolgozásakor több tagállam is inspirálta, és ezek között Magyarország is ott volt. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő ezután a felszólalásában „brüsszeli cenzúratörvénynek” nevezte a jogszabályt, amely – szerinte – “újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”.
