Egy szarmata sírhelyen bukkantak rá a féldrágakövekből és üvegből készült díszekre.
Valódi ritkaságok felfedezéséről tett közzé fotókat nőnapon a miskolci Hermann Ottó Múzeum, régészei ugyanis csaknem kétezer éves ruhadíszeket találtak egy egyelőre meg nem nevezett helyen.
A kincsekre egy most feltárt szarmata temetőben találtak rá, ahol harminchárom női temetkezési helyből huszonnégyben találtak olyan, ruhákat díszítő gyöngysorokat, amelyeket a II. századtól a IV. század végéig hordhattak szoknyákon és nadrágokon. Az esetek többségében ezek a díszek üvegből készültek, de előfordult, hogy borostyánt és más féldrágaköveket használtak fel a díszítéshez.
A szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, vagyis méd származású volt. A szkíták korábbi dominanciája utáni időszakban, a Kr. e. 3. századtól keleti szomszédaik, a különféle szarmata népek egyre erőteljesebben nyomultak nyugat felé, míg végül a mai Magyarország területén is megtelepedtek, ahol négyszáz éven át fontos szerepet töltöttek be.
