Az Oktatási Hivatal kutatásának eredményeiről a HÖOK sajtófőnöke is megszólalt. Szerinte a fiatalok azért dolgoznak egyetem mellett, mert a tanulmányi ösztöndíj nem elég, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig sok szülő nem tudja támogatni a gyermekeit.
Az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as felmérésének eredményei alapján a friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott – ezt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke azzal magyarázza, hogy a tanulmányi ösztöndíj összege nem elég. A kutatást idén februárban tette közzé az OH, és a 2018-ban, illetve 2022-ben végzett hallgatók helyzetét vizsgálta a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatait követve, összesen 9764 hallgató válaszát vették figyelembe.
Mivel a kutatás arra nem tér ki, hogy miért végzett ennyi hallgató bevételszerző tevékenységet a tanulmányai mellett, a Népszava a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnökét, Budai Marcellt kérdezte az eredményekről. Budai szerint egyértelműen anyagi okok állnak az értékek mögött, hiszen egy egyetemistának négy fő bevételi forrása lehet: a családi támogatás, a diákhitel, az ösztöndíjak vagy a munka.
A gazdasági recesszió miatt nem minden esetben adott a családi támogatás, az ösztöndíjak összege pedig évek óta stagnál. A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, ezzel szemben a maximális összeg 30 ezer forint körül mozoghat. Továbbá a kollégiumi férőhelyek számában nem történt jelentős változás, viszont az albérletárak folyamatosan emelkednek. Budai felhívta a figyelmet, hogy az egyértelmű pozitívumok mellett a munkavégzés negatívan is érintheti az egyetemistákat, hiszen így a hallgatók kevesebb időt tudnak tanulmányaikra fordítani, valamint az akadémiai közösségi életből is kimaradhatnak.
A megkérdezettek közül többen úgy gondolták, hogy egyáltalán nem kaptak használható tudást a tanulmányaik alatt. Ez az elégedetlenség a sporttudományban (25,9 százalék), az agrártudományokban (17,7 százalék), valamint a társadalom- és bölcsészettudományokban (16,5 százalék) diplomát szerzettek között volt a leglátványosabb.
A felmérés idején a megkérdezettek 6 százaléka dolgozott külföldön, a külföldi munkavégzés az agrár területeken végzettek között volt a legmagasabb (10,7 százalék). És még egy beszédes számadat: a válaszadók 56 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar felsőoktatási rendszer nem vagy egyáltalán nem készít fel a külföldi munkaerőpiacon való érvényesülésre.
