Talán a távolság, talán a kultúra miatt tartják sokan Japánt az egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb országnak, tény azonban, hogy ott járva egy teljesen más világot ismer meg az ember. A Sony Pictures gyűjtése Japánba kalauzol.
Tudtad, hogy Japánban köszönéskor a meghajlás szöge 5-től 90 fokig terjedhet? Vagy hogy van olyan vonat, amelyik 320 km/órával közlekedik, másodpercre pontosan érkezik és a kitakarítására pontosan 7 perc áll rendelkezésre? Azon, hogy a távol-keleti szigetországban a WC státuszszimbólum már meg sem lepődünk, ahogy azon sem, hogy Brad Pitt megtáltosodik egy jegesteától, Justin Bieber holdingtársaságot hirdet, hiszen a Jóbarátok Joey-jának kék rúzsa óta tudjuk, hogy a hollywoodi sztárok a japán reklámokba szinte hazajárnak.
Nyáron mutatták be a Kotaro Isaka japán regényíró Bullet Train című könyve alapján készült filmet, amely a magyar mozikba A gyilkos járat címmel került. A New York Timesnak adott interjújában maga a könyv szerzője mondta, hogy kiváló hollywoodi filmet lehetne készíteni belőle. Hacsak nem vagy megrögzött Japán rajongó, akkor biztosan sok újat tudhatsz meg a film kapcsán a szigetországról a forgalmazó, Sony Pictures gyűjtéséből.
A koronavírusjárvány csúcsán készült film forgatásának is a Sony adott helyszínt Kaliforniában, szóval a Tokió és Kiotó közötti távról képfoszlányok jelennek csak meg benne. A David Leitch rendező által megálmodott film lényegében egy száguldó vonatutat ölel fel a japán fővárosból Kiotóba és egyik legfőbb szereplője egy aktatáska. Bérgyilkosok, mentális problémákkal küzdő profi bűnöző, jakuzák, jakuzába beépülő orosz maffiózó, szende kislánynak látszó szociopata haladnak együtt egyre csak fogyatkozva a célállomás felé. A forgatás tehát a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően stúdiókörülmények között zajlott, nem a tényleges vonatúton, de azért számos olyan eleme van a filmnek, ami valós képet fest Japánról. Lássuk!
1. Kiöregednek a jakuzák? Egyre kevésbé vonzó a gengszterélet
A világ egyik legismertebb és legrégebbi bűnszervezetének története a 17. századra nyúlik vissza. A jakuzák tagjai eleinte utcai árusok és szerencsejátékosok voltak, a második világháború után azonban egy gengsztercsoporttal egészültek ki. Az 1990-es évek első feléig a jakuzák és a japán kormány hallgatólagos megállapodásban voltak egymással. E szerint a jakuzák folytathatták illegálisnak számító tevékenységeiket cserében a turisták védelméért és a rendőrségnek eljuttatott alvilági hírekért. 1995-ben azonban elmérgesedett a viszonyuk.
A kormány immár fellépett a szervezett bűnözés ellen. Ez ugyan nem jelentette a jakuzák bukását, de őket sújtja leginkább a Japánban egyre nagyobb problémát okozó társadalmi elöregedés, mert a mai fiatalok számára már korántsem olyan vonzó a gengszterélet, mint az elődeiknek volt. A hagyományaik mindig érdekesek lesznek, A gyilkos járatban is természetesen jakuzák mozgatják a szálakat.
2. Még a meghajlás szöge sem mindegy – Több benne a matek, mint hinnénk
Japán filmekben gyakran láthatjuk, hogy meghajlással köszöntik egymást. A gesztus mögött valójában erős filozófia és még erősebb matek áll. A japán társadalomban nagymértékű a hierarchia, így a meghajlás szöge sem mindegy: minél tiszteletreméltóbb egy személy, annál mélyebben kell meghajolni előtte. Egy általános üdvözlés 5 fokos szögben történik és maximum 45 fokot ölel fel. A 90 fokos meghajlás rendkívüli ritkaságszámba megy, csak a legnagyobb hatalmú embereket üdvözlik így.
3. A japán csodavonat, ami másodpercre pontosan érkezik
Lássuk, mióta vannak Japánban ilyen elképesztően gyors és másodpercre pontosan érkező vonatok. Japán az 1964-es tokiói olimpiára elrendelte a vasútvonal kiépítését, amellyel megmutatták a világnak, hogy csúcstechnológia kifejlesztésével és alkalmazásával a második világháborúban elszenvedett veszteségek után képesek talpra állni. A világszerte ismert nagysebességű, 320 km/órával közlekedő tájfun-és földrengésbiztos vonatok, a sinkanszenek évente összesen fél percet késnek, a személyzetnek pedig mindössze 7 perc áll rendelkezésére a szerelvények kitakarítására, amelyek így is csillognak a tisztaságtól. A vonatokon (angolul bullet trains) a kalauzok a kocsiba be-és kilépéskor is meghajolnak. A film ugyan egy 12 órás éjszakai utat mutat be, de a valóságban a Tokió-Kiotó közti 515 km-es távot 140 perc alatt teszi meg a száguldó vonat. Elképesztő, nem igaz? Dedikáltan csendes fülkéket és bárt ne keressünk a valódi sinkanszenen, hisz ezek a stúdió ötletei voltak, de anime figurával simán találkozhatunk!
4. Anime a vonaton
Japán és az anime elválaszthatatlanok. Ugyan az anime rajzfilmet jelent, de mára rengeteg tematika szerint külön célcsoportoknak szólnak anime filmek, sorozatok, videójátékok. Kihagyja vajon az amúgy a japán életet átölelő anime a vonatokat? Természetesen nem! A japán vonatokon csöppet sem szokatlanok a különböző vicces, érdekes tematikák. Japánban nemcsak azért utaznak, hogy eljussanak A pontból B pontba, hanem magáért az utazás élményéért is. Így van például kívül-belül teljesen Pokemon tematizált vonat, a sinkanszenek közül pedig az egyik legcukibb a Hello Kitty bullet train.
Így gyúrta magát gladiátorrá Paul Mescal, hogy hitelesen nézzen ki a Colosseumban
2024.11.30 10:57
Természetesen A gyilkos járat sem maradhatott anime nélkül! A fehér-rózsaszín színekben feltűnő hatalmas szemű animét, az úgynevezett Momomont kifejezettan a film kedvéért alkották meg, sőt – spoiler – az egyik bérgyilkosnő pont ezt a jelmezt öltötte magára, hogy jól elpüfölje főszereplőnket. Ha anime rajongó vagy, akkor bizonyára észrevetted, hogy egy egész anime csoportot kreáltak a film miatt, amelyek feltűnnek Brad Pitt mögött a tokiói állomáson. És persze Momomon részt vett anno a filmbemutatókon is, és ma már ilyen figurát mi is vehetünk magunknak, ahogy Momomonnal díszített különböző tárgyakat is.
5. WC, mint státusszimbólum
Az okoswc-k forradalma az 1960-as években indult Japánban, manapság pedig a társadalmi jólét mérőeszközeként is szolgál. Nem csoda, hiszen olyan luxus funkciókkal rendelkezik, mint az ülőke fűtése, automatikus fel-és lehajtása, sőt zene is segíti a teljes ellazulást, és akkor a tökéletes (le)öblítőrendszerről még nem is beszéltünk. Mi több, Japánban akad olyan gyártó is, akinek még saját wc-múzeuma is van. Hogy A gyilkos járatban is fontos szerepet kapott, az Brad Pittnek köszönhető, aki a forgatás előtti napon dobta be az ötletét a rendezőnek. A kellékeseknek gyorsan kellett tehát lépnie, de a színész elégedett volt az eredménnyel és elidőzött a funkciók kipróbálásával, mielőtt leforgatták volna azt a jelenetet, amikor a wc-ben elbújva keresett menedéket a többi gyilkos elől.
+1: A reklámok hősei a Hollywoodi sztárok
A nyugati kultúrákkal ellentétben Japánban a reklámfilmekben szereplés nem jár megbélyegzéssel. Sőt, olyan színészek tűnnek fel a gyakran szürreálisan humoros produkcióikban, akiket a szakma kiválóságának tartanak. Az a trend, hogy a japán reklámokban hemzsegnek a nyugati sztárok már a 80-as éveken kezdődött és napjainkban is virágzik. Nem meglepő például, ha Brad Pitt megtáltosodik egy japán gyártmányú jegesteától, ha Bruce Willis japánul beszél egy autóreklámban vagy ha Natalie Portman haja japán gyártmányú sampontól fénylik. A japánok Justin Bieberről sem feledkeztek meg, ő egy holdingtársaság reklámjában szerepelt.
