Izgatottan ültél be végignézni Mijazaki Hajao legújabb alkotását, de sok homályos folt maradt? A filmben megjelenő motívumokat és japán kulturális utalásokat bemutató cikkünk segíthet eloszlatni a ködöt a fejedben.
Mijazaki Hajao váratlanul új filmmel jelentkezett. Hét év kemény alkotói munka gyümölcse, A fiú és a szürke gém előzetes reklámkampány és ismertető nélkül került a mozikba, ahova maximum a korábbi Ghibli-filmek alkotta elvárásainkkal ültünk be. Taktikusan, a tömeget elkerülendő a premier után hetekkel néztem meg a filmet, és legnagyobb meglepetésemre majdnem teltház volt. Még ennél is jobban meglepett a groteszk lázálmot vizualizáló animációs film, tele kulturális utalásokkal és többértelmű szimbólumokkal. A Ghibli eddigi filmjei sem tartoztak a „háttérzaj“ kategóriába, de ebben az esetben még nagyobb figyelmet igényel a cselekmény. Ha picit is elkalandozik az ember figyelme, csak nehezen veszi fel újra az elvesztett fonalat.
Az intenzív élmény végén felmerült bennem a minimális felsőbbrendűség-érzetről árulkodó kérdés: Vajon milyen tapasztalattal hagyják el a termet a minimális japán nyelvtudással és kulturális ismeretekkel nem rendelkező nézők? Végül levontam a kissé pökhendi konklúziót, miszerint háttértudás nélkül sok rejtett üzenetet nehéz dekódolni. Viszont éppen emiatt a szubjektív filmélmény mindenkinek garantált. Ez a kis kulturális kisokos talán segítséget jelenthet azoknak, akik a film végén kérdéseikre kitérő, homályos válaszokat kaptak.
A cím
Nagy szívfájdalmamra a film értelmezését nagyban megkönnyítő eredeti Hogyan éltek? címet nem tartották meg a fordítók. Az eredeti japán cím utal a rendező fő inspirációs forrására, az azonos című mesekönyvre, mely nagy hatást gyakorolt rá gyerekkorában, éppen amikor a főhőshöz hasonlóan elemi iskolába járt. Elöljáróban leszögezném, hogy az erkölcsi témájú tanmesegyűjtemény csak töredékes nyomokban bukkan fel a filmben, tehát nem adaptációról beszélünk.
Mijazaki eddigi legszemélyesebb filmjéhez van szerencsénk, a fő filozófiai kérdést pedig már a premier előtt, a címadással felfedte. A japán nyelvben nincs jövőidő, így az eredeti Kimitachi wa dou ikiruka cím két értelmű:
A környezetváltozással és gyásszal küzdő Mahito szemén keresztül nézőként is erre, a látszólag egyszerű kérdésre keressük a választ.
Önéletrajzi utalások
A cím már elhintette, a cselekmény pedig megerősíti: a film erősen önéletrajzi ihletésű. A Ghibli-filmek rajongóit aligha éri meglepetésként egy újabb második világháború idején játszódó film. A rendező egész életét megpecsételte a gyerekkorában zajló nagy világégés. Mahito vadászgéptervező apját a rendező repülőgép-tervező apja ihlette, aki a császári légierőt látta el Zero Fighter gépekkel.
Akárcsak a főhős, gyerekként Mijazaki is testközelből tapaszalt meg egy kórháztüzet házuk második emeletén. A fiktív család vidékre költözése is valós eseményeken alapszik. A háború előrehaladtával a Mijazaki Repülőgépgyártó Vállalatot az egész családdal együtt átköltöztették Ucunomijába.
Anyaság
Sokak megrökönyödésére a megözvegyült apa elhunyt felesége húgát vette feleségül, azonban a 20.századi Japánban a gjakuenkon, vagyis az elhunyt házastárs testvérével kötött új házasság bevett módja volt a családi viszonyok és vagyon megőrzésének.
Mijazaki apja egyébként szintén újraházasodott. Az animátor és mangaíró anyját azután vette feleségül, hogy első felesége tuberkulózisban meghalt. Tehát ez a cselekmény szál is valós eseményeken alapszik.
A Mijazaki életműben gyakran boncolgatott anyaság, illetve annak hiánya ebben a filmben is központi szerepet kapott. A rendezőnek nyolc éven át nélkülöznie kellett kórházi ágyhoz kötött, tuberkulózisban szenvedő édesanyját. Felnőttként sem részesülhetett gondoskodásban, mivel anyja konzervatív nézetei összeférhetetlenek voltak baloldaliságával. Ellentmondásos kapcsolatuk a két anyafigurában nyilvánul meg: a halott anyja az áhított melegséget, míg a mostohaanyja, Nacukó kibékíthetetlen ellentétüket testesíti meg.
Nem lehet véletlen, hogy az anyai törődést nélkülözni kényszerült rendező munkásságában először jelenik meg az Ödipusz-komplexus. Sigmund Freud Oidipusz király drámáról elnevezett elmélete szerint a 3-7 éves fiúk szerelemhez hasonló érzelmeket táplálnak anyjuk iránt, apjukban pedig riválisukat látják.
A szürke gém
A békét, a szerencsét és a hosszú életet szimbolizáló daruval ellentétben azonban a gém akár baljós előjel is lehet, ugyanis a japán hiedelem szerint az állat a szellemekhez, istenekhez, halálhoz és a túlvilághoz kapcsolódik. Míg a fehér példányok istenek hírnökeiként, a tisztaság és az átalakulás jelképeként bukkannak fel a japán kultúrában, addig szürke rokonaikra a balszerencse hozóiként, a holtak kísérőiként tekintenek, akik szabadon szállnak az élők és holtak világa között.
Megnyugtatlak, nem a Covid ajándékozott meg utólag színtévesztéssel, a címszereplő szürke helyett valóban kék színben röpködött a vásznon. Ez nem csak az animátorok alkotói szabadságának köszönhető. Japánul ugyanis aoszaginak, szó szerint kék gémnek nevezik. A félig ember, félig állat figurák a mitológia univerzális szereplői, a japán folklór pedig különösen hemzseg az alakváltó természetfeletti lényektől. Ezek után senkit sem érhet meglepetésként, hogy egy öregember lakozik a madár begyében.
Miért éppen nagyorrú vénember és és még vénebb szobalány szegődik Mahito mellé? A régi Japánban úgy tartották, hogy a fiatalok és az idősek élet és halál határmezsgyéjén mozognak, így érzékenyebbek a természetfeletti erőkre. Tehát a gyerek és idős szereplőknek kvázi szabad bejárása van a lelkek birodalmába.
A gémember egyszerre bajkeverő és bajtárs, szándékai kifürkészhetetlenek. Az ellentmondásos karaktert valószínűleg Szuzuki Tosió, a Ghibli kereskedelmi sikerei mögött álló producer inspirálta. Marketingfogásaival gyakran kiverte a biztosítékot a fogyasztói társadalmat, és en bloc az emberiséget megvető Mijazakinál. A gém manipulatív, hazug természetének és Mahito makacsságának köszönhetően veszekedésekkel tarkított kapcsolatuk az ellenségeskedés-barátság spektrumán ingázik. Mégis kitartanak egymás mellett. A dokumentumfilmek és interjúk alapján pedig hasonló dinamika jellemzi Szuzuki és Mijazaki baráti munkakapcsolatát is.
A varavarák
Aki látott már Ghibli-filmet, megszokhatta a cukira kozmetikázott mitikus lényeket. Mijazaki ezúttal a születést és reinkarnációt mutatta be sajátos módon a kis kerekded fehér lényekkel. A varavarák a túlvilágra került, újjászületni képes lelkeket testesítik meg. Már amennyire egy kétdimenziós mesefigurát nevezhetünk megtestesülésnek. Nevüket valószínűleg a bájos hangzású varavara hangutánzó-hangulatfestő szóról kapták, mely egyaránt jelenthet kedélyes, vidám hangulatot és rendezetlen mozgást is. A bohókás, vidám lények szétszórva szállnak az ég felé, éppen, ahogy arra nevük is utal.
View this post on Instagram
A fehér apróságok erősen hajaznak a kulináris csemegének számító halspermára, a sirakóra. A spermium párhuzamnak természetesen meg van a maga ősi legendája, de ettől most mindenkit megkímélek. Mindenesetre a szó szerint fehér gyereket jelentő étel könnyen lehet, hogy a születés szimbólumaként a túlvilágról DNS-spirálban felszálló, újjászülető lelkek inspirációjaként szolgált.
View this post on Instagram
Egy másik gasztronómiai olvasat szerint a varavarákat a rizs ihlette, mely ősidők óta nemcsak szénhidrát, hanem egyenesen az élet forrása. Spirituális jelentőségét tovább fokozza, hogy rizsszemek a megszilárdult lelket szimbolizálják, emellett leggyakrabban valamilyen rizsételt mutatnak be az isteneknek.
Halbelsőség
Szokatlanul felkavaró látványban lehet részünk, például egy óriási hal kibelezésében. A japán hiedelem szerint a lélek, így maga az élet is a belekben lakozik, ezért zajlott japán rituális öngyilkosság a gyomor felvágásával. A gyomor felnyitásával (a harakiri) kiszabadíthatjuk a lelkünket húsvér börtönéből. Ezen a ponton megjegyezném, hogy a Ghibli-filmek általános mellékhatásai közé tartozik a melankólia, filozofikus hangulat és valamilyen bölcsész szak iránti megmagyarázhatatlan vonzalom.
A Challengers egy látvány- és hangorgiával felvértezett sportdráma, amit egy szerelmi háromszög súlya emel a műfaj átlaga fölé
2024.4.24 17:40
Valószínűleg az újjászülető lelkek, vagyis a varavarák azért fogyasztanak halbelet, hogy az abban rejlő életerőt megszerezzék. Ráadásul az élet keserédes körforgása is tetten érhető táplálkozási szokásaikban: egy élet véget ér, hogy egy új kezdődhessen.
@gkidsfilms No one guts a fish like Kiriko. 😳🔥 THE BOY AND THE HERON from Hayao Miyazaki and Studio Ghibli, now playing in theatres nationwide! #theboyandtheheron#miyazaki#studioghibli#kiriko#florencepugh♬ original sound - GKIDS
A madarak
Nemcsak illuminált állapotban érezhetjük magunkat a fellegek felett, hanem egy Mijazaki-film megtekintésével is. (Ráadásul a másnapos szédelgés és szekunder szégyenérzet veszélye nélkül.) A légi üldözős jelenetek, égi birodalmak és egyéb repülő objektumok nem hiányozhatnak a repülés szerelmeseként elhíresült rendező alkotásaiból. Ezek után máris új megvilágításba kerülnek a filmben felvonultatott madárfajok, melyek egyike feltehetően Mijazaki lélekállata.
Gyerekkorunk legnagyobb hazugsága, miszerint a gólya hozza gyerekeket, a filmben ironikus csavarral jelenik meg. A pelikánok a túlélés érdekében megeszik a földi világba felszálló varavarákat, vagyis a újra megszületni készülő lelkeket. Állatjogi szempontból az emberiség tojásfogyasztási szokásainak kritikájaként is olvasható.
Imádják a rajongók a Deadpool & Rozsomák trailereit, de hogy lehet a káromkodó szuperhős a megoldás a Marvel összes problémájára?
2024.4.23 19:20
Az emberevő papagájok a gondolkodás nélkül cselekvő emberek szimbólumai, akik emberségességüket sutba dobva ösztönlényekké vállnak. Elnézést kérek mindenevő embertársaimtól, de az óriás törpepapagájok épp úgy fenik késeiket Mahitóra és társaira, ahogy a húsfogyasztásban sokszor mértéket nem ismerő társadalmunk az állatokra. (Úgy tűnik, ezen a ponton forradalmi hevülettel felébredt bennem a lappangó, vérszomjas Ace Ventura.)
Az emberhúsra éhező madarakban a tücsökinváziótól kezdve az erdőtüzekig napjaink bármely váratlan veszélyforrására is ráismerhetünk. Ugyanakkor a csoportszellemtől és kielégíthetetlen éhségüktől vezérelve cselekednek, így a szélsőségekre hajlamos fogyasztói társadalmat és a mértéktelen tömegfogyasztást is szimbolizálhatják.
A madárraj a fasiszta és náci diktatúrákra jellemző fanatikus csordaszellemmel követi a Papagáj királyt. Valószínű az örök társadalomkritikus és pacifista Mijazaki, ahogy korábban is tette, Mussolini és Hitler alakjából inspirálódva fogalmazott meg kritikát az egyeduralmi rendszerekkel és azoknak való behódolással szemben. Még a törpepapagájok zászlaján szereplő madár is kísértetiesen hasonlít a náci birodalmi sasra.
A nagy-nagybácsi
A legmisztikusabb karakter mögött egyaránt állhat maga a rendező és Takahata Iszao is, aki 2018-ban bekövetkezett haláláig egyszerre volt Mijazaki alkotó-, versenytársa, barátja és mentora. Már javában zajlottak a munkálatok, mikor a Ghibli másik géniusza távozott, ezt követően Mijazaki két hónapig képtelen volt folytatni a munkát. A 2023-as Miyazaki’s 2399 days című dokumentumfilm tökéletesen bemutatja, hogy változtatta meg drasztikusan Takahata halála a cselekményt.
Mahitót jelöli ki az általa felépített világ vezetésére, épp ahogy Takahata Mijazakira hagyta a közösen alapított stúdióval együtt alkotói örökségét is. Egy másik értelmezés szerint akár Mijazakira is reflektálhat, aki a könyvekbe beleőrült nagy-nagybácsihoz hasonlóan teljesen az által alkotott világ megszállottja lett, és emiatt részben elvesztette a valóvilággal a kapcsolatot.
A szülőszoba
Japán ősi vallása, a sintó tisztátalannak tart minden halállal, betegséggel és vérrel kapcsolatos dolgot, így szülést és a menstruációt is. A vérrel való legkisebb érintkezés is kegarét, vagyis lelki tisztátalanságot eredményez, a „mocskos lelkű“ személy pedig kárt tehet a közösségben. Ebből kifolyólag a nők egy a társadalomtól elszigetelt házban szülhettek, és a szülés utáni hónapokban el sem hagyhatták a szülőházakat, amelyek egészen az 1970-es évekig használatosak voltak.
Hasonló szabályok vonatkoztak a menstruáló nőkre is, akik nem látogathattak buddhista templomokat, sintó szentélyeket és szent hegyeket sem. A vérrel szennyeződött nők és családtagjaik továbbá nem használhattak közös vízforrást, sőt tüzet sem, ugyanis a kegare másokra is ráragadhat. A nők szennyezettségétől való viszolygás még napjainkban is felütheti fejét. 2018-ban egy szumó mérkőzésen egy nő rontott a ringbe, hogy elsősegélyt nyújtson a beszéd közben összeesett helyi polgármesternek, azonban a bemondó távozásra szólította fel. Miután egy férfi befejezte az újraélesztést, rituális tisztítószertartást hajtottak végre a szent helynek számító dojóban.
@alce.edits#theboyandtheheron#kimitachiwadouikiruka#studioghibli#ghibli#ghiblistudio#totoro#chihiro#hayaomiyazaki#hayomiyazakiedit#bestanimation#newmovie#animemovie#ghiblimovies#anitok#viral♬ som original - Alce
Mindezek fényében érthető, miért szigorúan tilos belépni a szülőszobába a nagy-nagybácsi birodalmában.
A papírcsíkok
A túlvilágon vajúdó Nacukó felett hosszú papírcsíkok lengedeznek, melyek szintén spirituális jelentőséggel bírnak. Mijazakit a side ihlethette meg, vagyis a meghatározott módon vágott, hajtogatott fehér papírcsíkok, melyeket szent szalmakötélről, faágról vagy fapálcáról lógatnak le. Utóbbiak funkcionálhatnak a megtisztulás eszközeiként, míg előbbi szent terek, például sintó szentélyek határát jelöli ki. A side segítségével bármilyen tér, tárgy vagy személy megtisztítható, sőt spirituális csatornává válhat.
