2023.12.7 18:16
Olvasási idő 2:51
Masszi-Rigó Csilla

Meglepő adatok: Vajon tízből hány magyar szeret az Európai Unió tagja lenni?

Meglepő adatok: Vajon tízből hány magyar szeret az Európai Unió tagja lenni?
Forrás Unsplash / Oliver Cole
UROPE EU EURÓPAI UNIÓ POLITIKA

Hogyan viszonyulnak a magyarok az európai uniós tagsághoz? Vajon mennyien mennének el szavazni, ha a jövő héten lennének az európai parlamenti választások, és az állampolgárok hány százaléka elégedett vagy éppen elégedetlen az EU-val?

Az Európai Parlament által közzétett „Parlaméter 2023” felmérés szerint az uniós polgárok továbbra is támogatják az EU-t, és nagyobb érdeklődést mutatnak a közelgő európai választások iránt.


Tízből több mint hét polgár szerint országa számára előnyös az EU tagság. A válaszadók a főbb okok közé sorolták az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék), és az uniós országok közötti jobb együttműködést (34 százalék) is. Hasonlóképp, az EU-ról alkotott kép 2023 márciusa óta stabil: az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Unióról.

A magyar válaszadók 73 százaléka szerint előnyös az ország uniós tagsága, 40 százalék nevezte meg az új munkahelyek teremtését legnagyobb előnyként, 34 százalék szerint a gazdasági növekedés, és 29 százalék szerint az életszínvonal emelkedése a főbb okok. Az EU-ról a magyarok 41 százalékának pozitív (2023 márciusához képest 2 százalékpontos csökkenés), 47 százalékának semleges (3 százalékpontos növekedés), 12 százalékának pedig negatív (1 százalékpontos csökkenés) a képe.

Az uniós polgárok 70 százaléka szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (mindkettő 29 százalék) szorosan követi ezeket a témákat, míg a jelenleg kilencedik helyen álló migráció és menekültügy (18 százalék) 7 százalékpontos növekedést mutat tavaly tavasz óta.

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 

EurópaiParlament (@europaiparlament) által megosztott bejegyzés

A magyarok 76 százaléka gondolja, hogy az EU tevékenysége közvetlen hatással van az életére. A közegészségügy (41 százalék), az új munkahelyek teremtése valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme (31 százalék-31 százalék) és a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelem (30 százalék) azok a területek a magyarok szerint, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie. A migráció és a menekültügy kezelése a magyarok 17 százaléka szerint kezelendő kiemelten.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeire így reagált:

Az elmúlt öt évben végig figyeltünk; és az Európai Parlament teljesített. Küzdünk a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a klímaváltozás ellen, azért, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az olyan uniós értékeket, mint a demokrácia, az emberi jogok és a szólásszabadság.

Ahogyan a szakpolitikai prioritások is tükrözik, a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európait érintenek, habár a mutatók az elmúlt hat hónap során némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 tavaszán) úgy véli, hogy életszínvonala a következő egy évben csökkenni fog. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése.

Kiemelt tartalom
REFRESHER-TESZT: Te melyik magyar köztársasági elnök lennél? REFRESHER-TESZT: Te melyik magyar köztársasági elnök lennél? 3 nappal ezelőtt

A magyarok esetében 80 százalék gondolja úgy, hogy életszínvonala a következő évben csökkenni fog (ugyanakkor ez az arány 7 százalékponttal kisebb, mint márciusban), míg 25 százalék azok aránya, akiknek gondot okoz a számlák kifizetése – szemben az európai 37 százalékos átlaggal.

A magyarok 67 százaléka már biztosan elmenne szavazni az európai parlamenti választásokra. Forrás Európai Parlament

A 2024-es európai választások közeledtével az európaiak többsége (53 százalék) azt szeretné, ha a Parlament fontosabb szerepet játszana; ez a többségi vélemény 21 tagállamban. Az európaiak többsége (57 százalék) érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt, ami 2023 tavaszával közel megegyező adat (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi európai választásokat megelőző hasonló időpontban, 2018 őszén. 68 százalék tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha az európai választások egy héten belül lennének, ami 9 százalékponttal magasabb, mint 2018 őszén.

A magyarok 51 százaléka látná szívesen, ha az Európai Parlament szerepe növekedne; 63 százalékuk (tehát az uniós átlagot jóval meghaladó hányaduk) érdeklődik a közelgő uniós választások iránt, és ez az arány a 2018. szeptemberi méréssel összevetve jelentősen, mintegy 8 százalékponttal magasabb.

Az EU-tagországok lakosainak 68 százaléka menne el szavazni, ha a következő napokban lennének a parlamenti választások, korban viszont egyelőre az 55 év feletti korosztály a legérdekeltebb. Forrás Európai Parlament

Amennyiben egy hét múlva lennének az európai választások, úgy a magyarok 67 százaléka szavazna valószínűleg; ez az adat nem változott a 2023. márciusihoz képest. A magyarok 43 százaléka tudja (év, hónap), mikor lesznek az európai választások, míg az uniós átlag ebben a tekintetben 28 százalék.

Ez az Eurobarométer megmutatja, hogy Európa számít. Ebben a nehéz geopolitikai és társadalmi-gazdasági helyzetben a polgárok bízhatnak abban, hogy az Európai Unió megtalálja a megoldásokat. Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon

– mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

A kutatás részletes eredményei itt olvashatóak.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.