Hogyan viszonyulnak a magyarok az európai uniós tagsághoz? Vajon mennyien mennének el szavazni, ha a jövő héten lennének az európai parlamenti választások, és az állampolgárok hány százaléka elégedett vagy éppen elégedetlen az EU-val?
Az Európai Parlament által közzétett „Parlaméter 2023” felmérés szerint az uniós polgárok továbbra is támogatják az EU-t, és nagyobb érdeklődést mutatnak a közelgő európai választások iránt.
Tízből több mint hét polgár szerint országa számára előnyös az EU tagság. A válaszadók a főbb okok közé sorolták az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék), és az uniós országok közötti jobb együttműködést (34 százalék) is. Hasonlóképp, az EU-ról alkotott kép 2023 márciusa óta stabil: az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Unióról.
Az uniós polgárok 70 százaléka szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (mindkettő 29 százalék) szorosan követi ezeket a témákat, míg a jelenleg kilencedik helyen álló migráció és menekültügy (18 százalék) 7 százalékpontos növekedést mutat tavaly tavasz óta.
A magyarok 76 százaléka gondolja, hogy az EU tevékenysége közvetlen hatással van az életére. A közegészségügy (41 százalék), az új munkahelyek teremtése valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme (31 százalék-31 százalék) és a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelem (30 százalék) azok a területek a magyarok szerint, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie. A migráció és a menekültügy kezelése a magyarok 17 százaléka szerint kezelendő kiemelten.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeire így reagált:
Az elmúlt öt évben végig figyeltünk; és az Európai Parlament teljesített. Küzdünk a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a klímaváltozás ellen, azért, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az olyan uniós értékeket, mint a demokrácia, az emberi jogok és a szólásszabadság.
Ahogyan a szakpolitikai prioritások is tükrözik, a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európait érintenek, habár a mutatók az elmúlt hat hónap során némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 tavaszán) úgy véli, hogy életszínvonala a következő egy évben csökkenni fog. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése.
A magyarok esetében 80 százalék gondolja úgy, hogy életszínvonala a következő évben csökkenni fog (ugyanakkor ez az arány 7 százalékponttal kisebb, mint márciusban), míg 25 százalék azok aránya, akiknek gondot okoz a számlák kifizetése – szemben az európai 37 százalékos átlaggal.
A 2024-es európai választások közeledtével az európaiak többsége (53 százalék) azt szeretné, ha a Parlament fontosabb szerepet játszana; ez a többségi vélemény 21 tagállamban. Az európaiak többsége (57 százalék) érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt, ami 2023 tavaszával közel megegyező adat (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi európai választásokat megelőző hasonló időpontban, 2018 őszén. 68 százalék tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha az európai választások egy héten belül lennének, ami 9 százalékponttal magasabb, mint 2018 őszén.
A magyarok 51 százaléka látná szívesen, ha az Európai Parlament szerepe növekedne; 63 százalékuk (tehát az uniós átlagot jóval meghaladó hányaduk) érdeklődik a közelgő uniós választások iránt, és ez az arány a 2018. szeptemberi méréssel összevetve jelentősen, mintegy 8 százalékponttal magasabb.
Amennyiben egy hét múlva lennének az európai választások, úgy a magyarok 67 százaléka szavazna valószínűleg; ez az adat nem változott a 2023. márciusihoz képest. A magyarok 43 százaléka tudja (év, hónap), mikor lesznek az európai választások, míg az uniós átlag ebben a tekintetben 28 százalék.
Ez az Eurobarométer megmutatja, hogy Európa számít. Ebben a nehéz geopolitikai és társadalmi-gazdasági helyzetben a polgárok bízhatnak abban, hogy az Európai Unió megtalálja a megoldásokat. Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon
– mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
A kutatás részletes eredményei itt olvashatóak.
