REFRESHER-KVÍZ: Te mennyire ismered az idegen nyelveket? 👅 🌎

Bár ahány kutatás, annyi kutatói meglátás, de mégis egyfajta általános konszenzus alapján bolygónkon jelenleg is fellelhető nyelvcsaládok száma valahova 140 és 147 közé esik. A legfontosabb közülük: afroázsiai, altaji (bár ennek legitimitása nagyon is vitatott), ausztroázsiai, ausztronéz, dravida, eszkimó-aleut, indoeurópai, kaukázusi, koiszan, niger-kongói, nílus-szaharai, sino-tibeti, tai-kadai, és amibe a tudomány mai állása szerint a magyar is tartozik, az uráli nyelvcsalád.

Rendkívül nehéz mérni, hogy számra pontosan hány nyelv is létezik a Földön, de a kutatók eredményei alapján mintegy 7000 önálló nyelvet beszélnek napjainkban bolygónkon.

Bizony lingvisztikailag a legszínesebb ország a délkelet-ázsiai Pápua-Új Guinea, ahol mintegy 900 nyelvet használnak aktívan a mai napig – a legtöbbek ezek közül törzsi nyelvek. Ami a további állításokat illeti: a magyar nyelv kutatói szerint nyelvünk 10 régióra bontható; léteznek végartikulus, úgynevezett 'hátravetett névelők' (például 'az asztal' bolgárul 'масата' (ejtsd: mászátá), melyből a szóvégi 'та' az egyes számú és nőnemű határozott névelőt jelöli); a jelnyelvek száma pedig körülbelül 300.

Nyelvek szinte naponta halnak ki. Kontinensünkön csak az elmúlt 100 évben megközelítőleg tíz nyelv és dialektus tűnt el, melyből az utolsó 2013. június 5-ére datálható, amikor a Lettországban egykoron használt lív nyelv utolsó élő anyanyelvi használója is meghalt. Ami a további állításokat illeti: az egykoron orosz területnek számító, de ma már Alaszka részét képező Aleut-szigeteken beszélt őslakos nyelveket cirill betűvel írják; az angolban már csak a személyes névmások neme ('he', 'she', 'it') miatt is igaz állításunk, ám irodalomban, diplomáciában gyakorta hivatkoznak országokra és elvont fogalmakra nőnemű entitásokként (például: 'Liberty, she is precious to me', azaz 'A szabadság fontos számomra'); a latin nyelv képes volt kifejezni azt a szót, hogy 'igen', ám tette mindezt csupán határozószókkal ('etiam', 'sic', 'ita'), szerkezetekkel ('hoc est', 'id est') és igékkel ('aio', szó szerint 'igent mondok', 'megerősítek valamit'), szóval gyakorlatilag nem volt önálló szavuk erre.

Bár a román nyelv ma már latin betűkkel ír, az 1860-as évekig cirill ábécét használt.

A koreai nyelvet könnyen felismerhetjük ábécéjében (hangul) használt köröcskékről, függőleges vonalairól. A kínai ránézésre is már sokkal bonyolultabbnak tűnik, a japán pedig három írásrendszert is használ – ez a fajta külalaki inkoherencia azonnal feltűnhet még a laikusoknak is.

A francia nyelv könnyen felismerhető ékezeteiről: à (tompa ékezet), é (éles ékezet), â (kúpos ékezet), ï (tréma), ç (cedilla). Emellett ha az alábbi betűkapcsolatokkal találkozol, szintén nagy eséllyel francia szöveget olvasol: 'oi', 'oy', 'ou', 'œ', 'au', 'eau', 'eu'.

Bár ránézésre minden laikus orosz szövegnek nézheti, ez bizony fehérorosz. Könnyen felismerhető azon betűiről, melyet például az orosz nem használ: 'і', 'ў'.

Bár ez is csak valami 'krikszkraksznak' tűnhet, a grúz nyelv művészi írásmódját egy pillanat alatt felismerhetjük körkörös vonásairól. A betűknek mintha kis pocakjuk lenne, az ovális és szabályos körformák pedig egymásba olvadnak.

Ez az omega (szó szerint: nagy o), a görög ábécé utolsó betűje.

A pszí a görög ábécé 24. s egyben az utolsóelőtti betűje.

A kopt nyelv az egyiptomi nyelv utolsó állapotait foglalja magába, a korai, az óbirodalmi, a középbirodalmi, az újbirodalmi és a démotikus nyelv után – körülbelül a 2. és a 3. század között alakult ki. A koptot – pontosabban annak bohairi dialektusát – ma már ritkán, csupán a kopt ortodox egyház szertartásain használják. Az elmúlt évtizedekben még egyházi körökben is visszaszorította az arab nyelvű liturgia. Ábécéje a görög írásból és kisebb részben az egyiptomi démotikus írásból átvett betűket használja. A 17. században lényegében kihalt.

Mind arab szavak, akárcsak az 'alkímia', 'algebra' vagy a 'cukor'.

A duális egy igen archaikus dolognak számít a nyelvtörténetben. Anno például az ógörög teljességében, a latin már csak nyomokban, és a későbbi szláv nyelvekben csupán maradványokban maradt fenn. A magyar árulkodik duális emlékekről: két – kettő. A szlovén azonban a mai napig használja. Például 'punca' – 'lány', 'punce' – 'lányok', 'punci' – 'két lány'.

Tonális nyelvek közé tartozik a klasszikus kínai, a mandarin, a kantoni, a thai, a tibeti, de a vietnámi nyelv is.

'Mā', 'má ', 'mǎ', 'mà' – a tonális nyelvekben a legnagyobb szívás, hogy a legkisebb hiba is komoly jelentésbeli különbségeket rejthet magukban.

Néhány olyan országban, mint Ausztráliában, az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban, nincs hivatalos nyelv, amelyet nemzeti szinten egységesen elismertek volna. Azonban léteznek olyan régiók is a Földön, ahol ez éppen ellenkezőleg van. Bolíviában például 37, Indiában 22, Dél-afrikai Köztársaságban pedig 11 hivatalos nyelv is létezik.

„A tehenek esznek füvet“ – SVO-nyelvnek (a latin Subiectum-Verbum-Obiectum, vagyis alany-ige-tárgy rövidítése) nevezik nyelvészetben azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany-ige-tárgy sorrendet követi. Ilyen nyelv például az angol, a francia, a kínai, a héber, az arab és még sokan mások. Léteznek még SOV-nyelvek (alany-tárgy-ige), VSO-nyelvek (ige-alany-tárgy), VOS-nyelvek (ige-tárgy-alany), de még OVS- (tárgy-ige-alany) és OSV-nyelvek (tárgy-alany-ige) is.

Bár ógörögül nem, de újgörögül bizony érettségizhetünk még hazánkban.