Október 18-án tízéves lett Katy Perry nagysikerű, "Prism" című albuma. Ennek apropóján visszatekintünk az énekesnő karrierjére, és arra a kérdésre keressük a választ, vajon hol csúszott meg a 2010-es évek egyik legmeghatározóbb énekesnőjének karrierje.
Kettőezertíz van: aranykorukat élik a cicanacik, a repedezett körömlakkok, a fedorák, az Ice Watch karórák, Scooby Doo-fonálból készült karkötők villognak csuklónkon, te pedig annál menőbb vagy, minél magasabb szintet értél el Facebook Farmville-en. Lindsay Lohan börtönbe, Alekosz és VV Szandika a ValóVilág-villába vonult, a Harry Potter és a Halál ereklyéi 1. hamarosan a mozikba kerül, orrvérzésig pörgetjük az első érintőképernyős telónkon az Angry Birdsöt, és a múlt évtized legnagyobb cultural resetje is erre az időszakra datálható: a második Orbán-kormány bevonult a parlamentbe.
A suliból hazaérve mindenki azonnal bekapcsolta az éppen aktuális kedvenc csatornáját háttérzajnak, és vígan pörgette a Facebookot, az iWiW-et, esetleg státuszt cserélt MSN-en. Emlékszem, pont egy ilyen teljesen semmitmondó, átlagos hétköznapon esett meg, hogy bokros metateendőim közepette egy erősen tört magyarral beszélő lány hangja ütötte meg fülemet, és akkor egy kicsit minden magyar kisgyerek elhitte, hogy hollywoodi sztár lehet.
Az mindig hatalmas társadalmi visszhangot ver, ha a messzi Amerikából bárki magyar földre lép. Pláne, ha mindezt egy globálisan ismert, A listás celeb teszi, és bizony, Katy Perry abszolút az volt.
Virágzik 2024-ben a recessziós pop: minél gyorsabbak a popslágerek, annál rosszabb a gazdasági helyzetünk?
2024.9.20 13:17
Tudjuk, hazánkban még mindig igazán menő tudatosan vegzálni, lenézni mindazt, ami kommersz, könnyen fogyasztható, ami netán nem alternatív vagy absztrakt. Elég csak arra gondolni, hogy a magyar társadalom ügyeletes, ellenben végtelenül kínos megmondóemberei hogyan is fogadták a hírt, amikor Azahriah megfejelte az amúgy is történelminek mondható duplakoncertjét a Puskás Arénában egy harmadik fellépéssel. Minden, ami pop, az csak szar lehet – mondják ők. Csak általában pont a habzó szájú zenei ítészek azok, akiknek ízlésük maximum a Beatles-összessel kezdődik és ér is véget, és zenei impaktjuk tulajdonképpen mindig is annyira jelentéktelen volt, hogy nevüket hallván nem tudod eldönteni, hogy megint valami Zs kategóriás instacelebről van szó a Nyerő párosból, esetleg valami híresen ismeretlen alterbanda frontembere volt. Mondjuk véleményt alkotni még így is lehet – nota bene: demokráciában élünk, szólásszabadság van. Mégis, most feledjük el minden prekoncepciónkat a nemzetközi popzenével és popkultúrával kapcsolatban. Most Katy Perryről van szó, akiről, úgy tűnik, mindenki megfeledkezett.
@snaluvr_ im backkkk, not an edit but i thought this was funny #katyperry#harleysinhawaii#teacher#school#fypシ#fyp#uandii♬ U AND EYEEEEEE - 𝐧𝐨𝐚𝐡✩
Miss Katy Perry, született Katheryn Elizabeth Hudson, bár talán nem a világtörténelem valaha élt legnagyobb popdívája, zenei ráhatása, személyének és brandjének fontossága egyszerűen megkérdőjelezhetetlen, ha mélyrehatóan kívánunk beszélni a 2010-es évekről. Adatszerűen az alábbi elismeréseket tudhatja magáénak:
- kilenc dala és három nagylemeze vált toplistavezetővé a Billboard Hot 100 és Billboard Hot 200 listákon;
- eddig 48 millió albummal egyenértékű zenei egységet (1 megvásárolt album = 10 letöltés = 1500-szor lejátszott dal streamingplatformokon) és világszerte 135 millió eladott kislemezt tudhat magáénak;
- a Perry-féle 2015-ös Super Bowl Halftime Show a valaha volt legnézettebb showműsornak számított az amerikai foci történetében a maga 118,5 millió nézőjével, melyet csupán Rihanna volt képes felülmúlni 2023 februárjában „csekély“, mintegy 118,8 millió televíziós nézővel;
- három dala, nevezetesen a Dark Horse, a Feelsés a Roar,is túl van már több mint egymilliárd streamelésen a Spotify-on, a YouTube-on pedig a Wide Awake, a Hot N Cold, a Last Friday Night (T.G.I.F.), illetve a Budapesten forgatott Firework klipek is túllépték már ezt a mérföldkövet. Sőt, a Roar és a Dark Horse című számaihoz készült videók már bőven 3 milliárd megtekintés fölött járnak;
- az amerikai énekesnő bár még nem nyert Grammyt, karrierje alatt eddig összesen 13 alkalommal jelölték a díjra, többek között olyan illusztris kategóriákban, mint Az év albumja, Az év dala, Az év felvétele, A legjobb popalbum;
- négy világkörüli koncertturné keretein belül összesen 479 műsort adott mintegy négy és fél millió rajongójának, s a mai napig aktívan fellép Play fantázianéven futó Las Vegas-i koncerttermében.
Bizonygatnunk kellene még, hogy az énekesnő konkrétan a modern könnyűzene egyik legnagyobb csillaga? Nos, nagyon úgy néz ki, hogy igen, mivel mostanság könnyen lehet az az érzésünk, hogy teljesen megfeledkezett róla a világ.
Playback Péntek: Katy Perry és Future lemezeivel robbantjuk be a hétvégét
2024.9.20 13:04
Október 18-án lett tízéves a Prism, ami nemcsak Katy Perry karrierjének fontos állomása, hanem a 2010-es évek egyik legmeghatározóbb poplemeze is egyben, így most az évforduló apropóján arra keressük a választ, hogy 2023-ban miért nem releváns többé gyerekkorunk kedvence.
@stantwitterpop slay #nostalgia#throwback#memories#2013#fypシ#foryourpage#pop#unitedstates#unitedkingdom#english#katyperry♬ sonido original - stantwitterpop
Katy Perry megszületik
Nem kell freudi pszichoanalíziseket, traumahálót, netán álomtérképet felvázolni ahhoz, hogy megragadjuk Katy Perry marketing-, vagy mondjuk inkább művészeti sikerének titkát. Csupán 24 éves volt, amikor beszakította a rádiós sikerlistákat I Kissed a Girl című emblematikus számával, melyben – a cím után szabadon – leszbikus vízióiról vall. Adott egy feketehajú, miniszoknyás szapphói szépség, aki pink tollboákkal, Keshával (bizony ám!) a háttérben a női vagináról énekel, és ez a mindent elemésztő, misztikus női energia már többé-kevésbé elég ahhoz, hogy valaki rentábilis legyen a zeneiparban – vagy legalábbis anno ez még működött. Ha belegondolunk, tulajdonképpen Lady Gaga kezdeti sikerének és ismeretségének is ez volt a titka, nem is csoda, hogy a két popikon egyazon évben vált ismertté.
A 2008-as, One of the Boys című lemeze után – ami olyan ikonikus slágereket adott a világnak, mint már a sokat emlegetett Hot N Cold, a Thinking Of You, a Waking Up in Vegas vagy a Ur So Gay – nem volt többé kérdéses, hogy a jövőre nézve egy igencsak meghatározó zenész lépett a popszcénába. Pedig az imidzse ekkor még kevéssé vált kiforrottá. Szintén ez az a bizonyos időszak, amikor Perry házasságot kötött a manapság leginkább szexuális zaklatásairól ismert Russell Branddel, aki egyébként 2010-ben egy SMS-ben közölte vele válási szándékát. Ebből láthatunk is felvételeket az énekesnő Katy Perry: Part of Me című dokumentumfilmjéből:
@popcentralvideo She is so professional): #russellbrand#katyperry#nostalgia#viral#movieclip♬ original sound - Popcentral
Kérdéses volt, hogy vajon megfér-e a zenei térben két extravaganciájáról ismeretessé vált díva. Mivel Lady Gaga a maga szőke, heroinsikkes valóságával, polgárpukkasztó videóklipjeivel, közéleti megnyilvánulásaival egyértelműen alkalmasabb volt arra, hogy a 2000-es évek Madonnájává válhasson, Perrynek jutott a girl-next-door, a cuki szomszédlány szerepe, aki tulajdonképpen életigenlő, bulizós számaival mindent képviselt, csak pont nem a kertvárosi, Lilaakácköz-életérzést. Ezt feltehetőleg a menedzsmentje is érezte, így lényegében kiigazításként született meg a 2010-ben a 21. század popzenéjének egyik koronaékszere, a Teenage Dream.
Opus magnum
A Teenage Dream már végérvényesen bevéste Katy Perry nevét a legnagyobb zenészóriások neve közé, s a mai napig úgy hivatkoznak erre a lemezre, mint a „tökéletes popalbum“. Olivia Rodrigo például a szeptemberben megjelent, Guts című albuma kapcsán nyilatkozta, hogy erőteljesen merített inspirációt a lemezből.
Mondhatjuk úgy is, hogy a Teenage Dream kontinenstől, kultúrától függetlenül képes volt elvinni minden otthonba az amerikai álmot, a pomponlányos iskolákat, meg azt a cuki srácot a 11.b-ből, akit soha nem mertél megszólítani, de lefekvéskor mégis arról fantáziáltál, hogy szerelmet vall neked. Katy Perry lett minden tinédzser, vagyis a coming-of-age Teréz anyja slágergyanús hangszereléseivel, szívbemarkolóan egyszerű, rózsaszín rímpárjaival, na meg azzal a ténnyel, hogy a múlt évtized filmográfiai Neoton Famíliája, minden szexuális öntudatra ébredő homoszexuálisának kedvenc sorozata, a Glee egy időben szinte csak az énekesnő dalait dolgozta fel.
Ekkor egyébként még mindig fennállt egy Perry-misztikum, de ez tulajdonképpen csak azzal magyarázható, hogy az internet gyerekcipőben járt, és a bulvár még kevésbé lepte el a Facebook-hírfolyamunkat. Csupán annyit láttunk belőle, amit a marketingcsapata is láttatni akart, de mélyenszántó gondolatairól, lelkivilágáról vajmi keveset tudott bárki is. Vicces, szép, slágergyáros – elég, ha mindenki ennyit rak el belőle. A fentebb említett Part Of Me film kvázi pont ezt kívánta kitágítani, és megmutatni, hogy bizony a popdívák is érző emberek, de művészi ethosza (kialakított képe, imidsze) egyáltalán nem centralizálódott mentális egészsége köré. Arra még várnunk kellett.
Prism: az utolsó „nagy“ album
2013 zeneileg elképesztően pörgős év volt. A Tumblr-kultúra gyakorlatilag rögtönítélő bíróságként működött dalok és előadók relevanciáját tekintve. Megannyi, 21. századi tekintetben meghatározó dal született ebben az évben, csak hogy egy párat említsünk: a Get Lucky a Daft Punktól, a Young and Beautiful Lana Del Reytől, a Royals Lorde-tól, a Sweather Weather a Neighbourhoodtól, a Do I Wanna Know? az Arctic Monkeystól, a Wrecking Ball Miley Cyrustól.
Playback Péntek: Co Lee és Blaize, valamint Suki Waterhouse albumaival ünnepeljük péntek 13-at
2024.9.13 11:35
A legnagyobb popzenei párbaj az év augusztusára datálható: Katy Perry ugyanazon a napon szabadította ránk a Roar című slágerét, mint Lady Gaga az Applausecímű számát, ami az Artpop első single-je volt. Végül Perry került ki győztesként, aki 557 ezer digitális példányt adott el a szerzeményből, több mint kétszer annyit, mint Gaga, aki így is lenyűgöző 218 ezer letöltéssel kezdte meg új éráját.
A Roar, és ezzel együtt a Prism, nem csupán popkulturális kontextusa miatt számít meghatározó projektnek, az album összeállításában már sokkal esszenciálisabb, Katy Perry életét tekintve személyesebb hangvételű számok is helyet kaptak a korongon. Az instant rádióbarát fogadtatás most sem maradt el, bár érdemes megemlíteni, hogy itt már megpróbálták ráhúzni a vizes lepedőt cultural appropriation, vagyis kulturális kisajátítás vádjával.
A sikertelen karaktergyilkosság és zenei puccs ellenére Perrynek sikerült a Prismmel behúznia egy Grammy-jelölést, és az sem mellékes, hogy az album megjelenésének első hetén 286 ezer példányban kelt el – ez volt 2013 legnagyobb eladási hete egy női előadó albumának esetében. Ne feledjük, Gaga is ugyanabban az évben hozott egy lemezt, így ez mindenképpen nagy teljesítmény!
A szomorú számok szakításkor találnak be a legjobban, de jó-e ilyenkor érvágós zenét hallgatni?
2024.9.11 10:18
A Prism ugyanazokkal a Perry-féle zenei elemekkel dolgozott. Minden ízében popprojekt volt, s minden egyes dal garantálta a kőkemény partihangulatot a legmenőbb diszkókban. Valóban, 2013-ban úgy tűnt, hogy Katy Perry bármit csinálhat, azt mindig üdvrivalgás és áttörő siker fogadja, nem véletlen hát, hogy 2015-ben őt kérték fel a Super Bowl Halftime Showra, na meg a 2016-os, Rióban rendezett nyári olimpiai játékoknak is ő írta a hivatalos, végül nem annyira hivatalos himnuszát, a Rise-t. Csillaga magasan szállt, fénye erősen világított, úgy tűnt, ki sem apad. Aztán Katy Perry úgy döntött, szőke lesz, és az általunk ismert karrierje megszűnt létezni.
Mentális egészség, cipők és anyaság
Már 2017-ben járunk. Magyarországon jövőre választások lesznek, megszületik a Momentum, Lana Del Rey már nagyban a Lust for Life-érájában hesszel The Weeknddel, amikor is Katy Perry a semmiből egy új dalt, s vele együtt egy videóklipet eresztett ránk, a Chained to the Rythm-öt.
Katy Perry a szimbolikus fekete hajzuhatagának búcsút mondva nem csupán búzaszőke színben, de gyakorlatilag rövidre vágott, 2013-as Miley Cyrus-stilót idéző imiddzsel ment neki legújabb nagylemeze, a Witness promóciós időszakának, és ezzel karrierje is megkezdte mélyzuhanását.
A legelső probléma ezzel a művészeti időszakkal kapcsolatban egészen egyszerűen az emberi természetben keresendő: nehezen viseljük a változást. Társadalmunk rögtön gyanakodni kezd, amint egy közkedvelt előadó 180 fokos fordulatot vesz kinézetében, stílusában. Ez a fajta együttes ellenszenv jellemezte az imént említett Cyrus Bangerz-éráját is, ami a közutálat ellenére, pusztán a számokra és statisztikákra támaszkodva bebizonyította, hogy egy nagyszerűen teljesítő lemez volt. De ide sorolhatjuk a múlt évtized díváját, Lady Gagát is, aki 2016-os Joanne című countryalbumával akkorát bukott, hogy az még ma is fáj neki.
A promóciós időszak még két további dalt tartalmazott: Bon Appétit és Swish Swish. Az előbbi azzal került be a popkultúra egyetemes történelemkönyveibe, hogy fura vizualitása miatt minden jobbérzésű internetezőből leginkább az undort váltotta ki: Katy Perryt meggyúrják, megfőzik, felvágják, majd ételként felszolgálják. Azt ne is említsük, hogy kollab szintjén se volt túl szerencsés a homofób kijelentéseiről híres hip-hop bandával, a Migosszal összeszűrni a levet, főként mivel Perry híresen nagy támogatója az LMBTQ+-közösségnek, így sokan azt érezték, hogy az énekesnő hátba döfte őket. Ami pedig a Swish Swish-t illeti, hát ki tudná elfelejteni azt a napot, amikor Perry készen állt egyszer s mindenkorra megsemmisíteni a számhoz készült videóklippel legnagyobb bulvárnemezisét, Taylor Swiftet? Sajnos arra senki sem számított, hogy Miss Swift karakterének 2016-ban nyilvánosan, az interneten történő kivéreztetése után, amit többek között Perrynek is köszönhetett, végül ugyanazon a napon, szinte véletlenszerűen ledobja ránk Look What You Made Me Do videóját – Katy győzelemmenete elmaradt, viszont a Swish Swish öröksége a lehető legnagyobb internetes bukás.
Az új album gyakorlatilag alapjaiban ásta alá az egész Katy Perry-jelenséget: túl sok minden akart lenni, de végül semmi se lett – ez igaz zenei hangzására, ami circa öt teljesen különböző stílus között oszcillál, és tematikájára is. Ez lett volna a művészi „mélyalbum“, ami leginkább művészkedősre sikeredett, s ami már címében, és ezzel együtt címadó dalában, na meg a fura szemgolyós albumborítójában is az el nem ért mélységet tükrözi:
Mindannyian csak kapcsolódni szeretnénk valakivel/ Azt akarjuk, hogy lássanak minket/ Valaki olyanra van szükségem, ki beszéli a nyelvem/ Aki végigjárja velem ezt az utat/ Meglátna engem végre valaki?/ Te meglátnál engem legbelül?
Egyébként nem lehetne mondani, hogy a lemezen ettől függetlenül nem voltak jó számok. Sokan úgy gondolják a Hey Hey Hey karrierjének egyik legnagyobb slágere is lehetett volna, ha egyszerűen marketingcsapata átgondolja az új éra promócióját. Bár meg kell jegyeznünk, hogy a számhoz felvett videóklip ezúttal is a kulturális kisajátítás áldozatává vált, sőt, többen is rávilágítottak a klipben összeollózott történelmi katyvaszra, ami egyszerre érinti Jeanne d'Arcot, Marie Antoinettet és Mozartot is.
Mivel eddig egy folyamatosan jókedvéről, humoráról ismeretes előadóként könyveltük el Perryt, közönsége, rajongótábora nem igazán tudott mit kezdeni a ténnyel, hogy kedvencük depressziós, és meg nem értettnek érzi magát. Most csak képzeljétek el, Pitbull egyik napról a másikra érzelmes, szuicid gondolatokra épülő balladákat kezd pörgetni a legnagyobb szórakozóhelyeken. Vajon milyen lenne a fogadtatás?
Az, hogy Katy szőke lett, az hogy olyan, alapvetően rendkívül fontos dolgokról kezdett zenéjében beszélni, mint a mentális egészség és a depresszió, egyszerűen nem fért bele karakterének imidzsébe. A Witnesst megelőző három projekt, annak ellenére, hogy a Prismben már erősen megjelenik egy feminista vonal is, nem szélesítette ki annyira jellemét, hogy a publikum képes legyen befogadni a változást. Ezt csak gyakorlatilag megfejelte a tény, hogy a szerencse forgandó, a swiftiek pedig Katy Perry rajongóival ellentétben kitartottak Taylor Swift mellett, mikor az énekesnő karrierjének legmélyebb pontján volt.
Ez már szinte olyan volt, mintha az énekesnő túl komolyan vette volna Ash Ketchum szlogenjét, csak pokémonok helyett elhatározta, hogy összegyűjt minden olyan dolgot, ami valakit a mindenkori társadalmi elvárások szerint csontnélkül „lúzerré“ tehet. Azért nem mondhatni, hogy dollármilliomosként nagyon megviselte a Witness alulteljesítése, meg hogy rajta nevetett a teljes popipar papucsai miatt. Sőt, az elsöprő siker hiányában inkább életének egy olyan szegmensére fókuszált, amiről Russell Brandtől való válása óta nem igazán beszélt: Katy Perry szerelmes lett, és 2020-ban Never Wore White című számának videóklipjében bejelentette, hogy terhes a 2000-es évek sármőrjétől, Zöldlomb Legolasztól, azaz Orlando Bloomtól.
A hónapok teltek, Katy Perry pocakja egyre csak nőtt, a Witness pedig már betöltötte harmadik születésnapját is. Ha egy popdíva évekig az alkotószobába zárja magát, az mindig nagy médiafigyelmet kap – gondoljunk csak Rihanna esetére, aki már kerek hét éve nem adott ki új albumot, és írói „lustasága“ már gyakorlatilag közéleti viccé vált zenei körökben. Perry esetében nyilván várandóssága jó indok volt arra, hogy szünetet tartson, így nem is nehezedett rá bármiféle társadalmi nyomás. Aztán egyszer csak bejelentette, hogy jön az ötödik nagylemeze, a Smile, melynek vizualitása cirkuszi elemek köré fog épülni. Katy Perry ott szomorkodott a borítón egy bohóc képében.
Nyilván a koncepciónak mély üzenete van: a zeneipar egykori nagyágyújaként egyetlen feladata, hogy másokat szórakoztasson, csak úgy, mint egy bohóc. Ám tulajdonképpen ki is fog a bohóc érzéseivel törődni? – ezzel a gondolattal, akárcsak a Witness lemezén, ismételten csak egy létfilozófiai vonalat húzott be az énekesnő, ellenben ezúttal az arisztotelészi megközelítések valóban nem voltak rosszul csengők. Viszont emberi természetünknél fogva soha semmit nem találunk elég jónak, s bár Perry rajongói és közönsége egy emberként örült kisbabájának, Daisynek, és úgy en bloc anyai mivoltának, szép lassan mindenki rájött, hogy tulajdonképpen senki nem akar egy terhes nőt nézni, amint bohócjelmezben arról énekel, milyen szép is az élet.
A 80-es évek divatikonjai, akik egy életre beleégtek a kollektív emlékezetbe és a popkultúrába
2024.9.3 12:33
Egyrészt a bohócok Stephen King óta erősen közéleti no-go zónákká változtak, és legtöbbünk esetében az önfeledt móka helyett inkább a töméntelen groteszk horror forrásai, másrészt az egész albumötlet szépen rámutat a tényre, hogy az egykoron fiatal lány, aki legelső videóklipjében még egy selyem ágyneműhuzaton énekelt a női szeméremajkak vörösességéről, már anya. Ezen a ponton úgy is mondhatnánk, hogy Katy Perry simán lehetne az idő múlásának mérésére alkalmas mértékegység. 1 Katy Perry egyenlő lenne 1 évtizeddel.
Egyébként a Smile – csakúgy mint a Witness – gyéren teljesített a zenei ítészek között. Voltak, akik úgy nyilatkoztak, hogy megpróbált fényt vinni a sötétségbe, pont azzal a könnyedséggel, ami elődjéből hiányzott, viszont a kritikusok arra is szépen rámutattak, hogy Miss Perry valószínűleg túl sok önsegítő könyvet olvashatott projektje alatt, mert az csak úgy csöpög a toxikus pozitivitástól, amitől a Smile inkább klisés és parodisztikus lesz, mintsem komoly.
Utórezgések, Perry-öröksége
És hogy mi újság Perryvel azóta? Jogos kérdés, hiszen se új zene, se új videóklip, elmúltak már azok az idők, amikor vattacukorfelhőn énekel Snoop Dogg-gal. Helyette viszont szépen belecsúszott abba a médiacsapdába, ami minden ValóVilág-, Feleségek luxuskivitelben-, meg Sztárban Sztár-versenyzőnek is kijár, de amit legtöbbjük inkább kész lehetőségként él meg: mehetett tehetségkutatókba zsűrizni.
Playback Péntek: Moriones, Ótvar Pestis és Franko lemezeivel búcsúztatjuk a nyarat
2024.8.30 12:35
Bár ez szakmai körökben szinte egyet jelent egy karrier-öngyilkossággal, mint hogy azt sokan a karácsonyi coveralbumokról is vallják, Katy esetében meglepően pozitív lett a lecsengés: az emberek rájöttek, hogy egy kedves és mémelhető mentorra lelhetnek személyében.
@bestpopculture I mean #fyp#foryou#foryoupage#funny#lmao#lol#hilarious#iconic#funnyvideo#tv#katyperry#lgbt#pride#gay#pridemonth#queer#wig♬ original sound - Best Pop Culture
Az American Idolnak köszönhető népszerűsége miatt végül kapott egy Las Vegas residency-t is, vagyis egy saját koncerttermet, ahol fix showműsorával, a Play-jel az év több napján is várja rajongóit. A koncertsorozat meglepően jól teljesít. Ezentúl pedig már utalgat egy potenciális új érára is: a Play novemberben véget ér, viszont ő azóta ismét visszatért fekete gyökereihez – ez sokat sejtet. Mostanában TikTokon is egyre nagyobb hírnévre tett szert 2019-ben megjelent Harleys in Hawaii és 2021-es Champagne Problems című dalainak köszönhetően. Szóval úgy tűnik, hogy igenis jól van, köszöni szépen.
@ponchomendivil Best concert in my entire life, the sound was amazing tho (sorry for my iPhone audio). #KatyPerry#PlayKatyPerry#LasVegas♬ sonido original - Poncho M.
Katy Perry személye szépen rávilágít arra, hogy a médiában, főként a zeneiparban, ahol a trendek folyamatosan csak követik egymást, a konzisztencia, a vizualitás mégis rendkívül fontos. S bár úgy tűnik, hogy a művésznő nagy árat fizetett azzal, hogy meg kellett élnie saját bukását, vagyis flop éráját, talán mégis valóban ez mentette meg karrierjét. Gondoljunk bele, ha a továbbiakban is minden egyes szerzeménye instant rádiósiker lett volna, mi is különböztette volna meg őt az egyszerű, bármiféle művészi mélységet mellőző íróktól? Nem, ő már bizonyította, hogy több annál.
Katy Perry egy popdíva, akinek kijár, hogy megtapasztalja művészetének minden fentjét és lentjét. Azt, hogy mennyire is számít zseniális művésznek, mindenki döntse el maga. Mindettől függetlenül azonban a lényeg nem változik: cserben hagytuk, mindenki cserben hagyta, amikor a legjobban szüksége lett volna ránk. Tanuljunk a hibáinkból, és többet ne felejtsük el!
