2023.9.23 9:41
Olvasási idő 4:04
Szécsi Krisztián

Slay, periodt, YASSS és kween – Az ELTE BTK docense elmondja, miért nem gáz szlenget használni

Slay, periodt, YASSS és kween – Az ELTE BTK docense elmondja, miért nem gáz szlenget használni
Forrás @jarrenblair/ X
TÁRSADALOM EGYETEM IDEGEN NYELV MAGYAR NYELV MAGYARORSZÁG SZLENG TANULÁS

A naponta változó szlenghasználat nem csupán az idősebb generációknak, de akár a fiataloknak is feladhatja a leckét. Az ELTE BTK egyetemi docensét, Dr. Szabó Dávidot kérdeztük, hogy valóban van-e félnivalónk a szlengkifejezések használatától.

Nemrégiben kritika érte szerkesztőségünket. No, ez nem olyan meglepő, hiszen az írott sajtó csak úgy működik igazán jól, ha véleményre, állásfoglalásra készteti olvasóit, s az újságírói megközelítés – főként egy véleménycikk kapcsán – nem minden esetben találkozik a fogyasztói szemlélettel. És ez nagyon is jó! Különbözőek vagyunk, így szép a világ.

Egy korábbi anyagunk kapcsán nyelvészeti kérdések sora merült fel a kommentszekcióban, hiszen többen is sérelmezték a videóban feltűnő Z generációs szlengek létjogosultságát. Sokan kellemetlennek, sőt, a magyar nyelvre nézve egyenesen károsnak gondolták bizonyos angol kifejezések magyarosítását.

És képzeljétek, ezzel a kérdéssel nem vagytok egyedül, hiszen pár hete pont szerkesztőségünkben robbant ki a kérdés: lehet-e magyar újságírásban olyan kifejezést használni, hogy „ezt nem láttuk jönni“, mely egyértelműen az angol „I didn't see it coming“ átvétele. 

Hogy meginduljon az értelmes, higgadt társadalmi kommunikáció, és hogy talán kevésbé legyünk könnyen ítélkezők a szlengszavakkal és kifejezésekkel kapcsolatban vagy csak, hogy ne húzzuk fel szemöldökünket, amikor meghallunk egy ízes „Slay!“-t, volt egyetemi tanáromat, Dr. Szabó Dávidot, az ELTE BTK Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének habilitált egyetemi docensét kérdeztem a témában. Dávid óráin a műfordítás izgalmas tudományán keresztül mindig hangsúlyos szerepet kapott a szleng és a nemsztenderd nyelvhasználat problematikája.

A műszempilla, a műköröm és a csókos ajkak egyetemes jelei egy gusztusos „slay”-nek. Forrás @rreactionpics/ X

 

Miért ódzkodunk ennyire a szlenghasználattól? Ezesetben is él a „stílus maga az ember” elve? Azonnal rossz ember lenne az, aki szlengeket használ?

Embere válogatja, sokan vannak, akik nem ódzkodnak tőle. Nyilván az iskola, a neveltetés, sok minden magyarázza, és az is, hogy a szleng nemsztenderd, és erősen csoport- és szituációfüggő jelenség.

A sztenderd a tudatosan kialakított nyelvi normát, normatív nyelvhasználatot jelenti. Ami ebbe nem fér bele, a szlengtől a hagyományos földrajzi értelemben vett dialektusokig, azt nemsztenderdnek nevezzük.

A szleng használatához kapcsolódó közegben alighanem sokkal kevésbé ódzkodunk tőle, főleg, ha az adott környezetben otthonosan mozgunk. És miért lenne rossz ember a szlenghasználó? Szinte mindenki használ néha valamilyen szlenget. Ami pedig a „stílus maga az ember” elvét illeti, természetesen vannak, akiknél a szleng használata természetesebben adja magát, de ez az egyéniségen túl még sok mindentől (életkortól, foglalkozástól stb.) függhet.

A mai fiatalok gyakorta szembesülnek azzal a kritikával, hogy már nem is tudnak „rendesen” magyarul beszélni. Ez valóban így lenne?

Ez a probléma valójában nem igazán tartozik a szleng kérdéskörébe, de persze azt is érintheti. Nem gondolom, hogy a mai fiatalok ne tudnának rendesen beszélni. Amikor én fiatal voltam, már akkor is ugyanezt mondták.

A nyelv egyfolytában változik, a világ egyfolytában változik, erre az örök jelenségre reagálnak sokan – szerintem meglehetősen közhelyesen – ilyen módon.

Ami nem jelenti azt, persze, hogy konkrét esetekben ne lehetnének tényleges problémák is.

A régebbi magyar nyelv valóban egy tisztább magyar nyelv volt, behatásoktól mentes?

Dehogy! A XIX. sz. közepén még többen beszéltek Pesten németül, mint magyarul, és a pesti nyelvre gyakorolt német hatás hosszú ideig érezhető volt, talán még ma is az. Egészen a XIX. sz. közepéig a latin volt a hivatalos nyelv. A történelmi Magyarországon számtalan nemzetiség élt, akik nem feltétlenül beszéltek magyarul. Csak egy példa a szlenggel kapcsolatban: cigány elemek a magyar szlengben (tolvajnyelvben) már a XVIII. században jelen voltak, de könnyen lehet, hogy már korábban is.

A magyar nyelv flexibilitása már az olyan egyszerű szavaknál is átüt, mint a 'kutya'. 'Lugylugy', 'kizsgugya', 'gizskugya' – egyre jobban beépülnek a fiatalok mindennapi szókincsébe. Forrás Kisgugya/ Facebook

 

Mi mondható el a mai magyar szlengről? Csakis az angolból táplálkozik?

Nehéz röviden erre mit mondani. Eleve nagyon sok féle szleng létezik, a szleng típusa függ korosztálytól, lakóhelytől, foglalkozástól, nemtől és még sok minden mástól.

A mai tizenévesek nyelvében az a benyomásom, nagyon erőteljesen jelen vannak az angol eredetű elemek, de ettől még nyilván ők is bőven használnak nem angol eredetű szlengszavakat. A szlengre egyszerre jellemző a változékonyság és egyfajta stabilitás. A cigány eredetű 'csaj', 'csávó' is szlengszavak, csak inkább a közszlengre jellemzőek, és nem annyira a tizenévesek szlengjére. Ettől még ők is használhatják őket.

Nemrég végeztünk egy kollégámmal egy kutatást 18-35 évesek körében tulajdonnévből eredeztethető szlengszavak kapcsán (pl. karen, lujza, pista, jóska stb.). A ma is használt elemek nagy része nem angol eredetű, valószínűleg a karen az, de eredetileg a Karen sem angol név.

@thenewswithkamerajunior Why Karens are called Karens #karen#karensalert#karensgoingwild#edutok♬ original sound - The News with Kamera Junior

 

Amióta világ a világ, a közös nyelvek jöttek-mentek. Évszázadokon keresztül a francia volt a meghatározó idegen nyelv több európai országban, majd a német, jött az orosz, s most az angol nyelvé a főszerep. Miért is akarjuk mi ennyire tudatosan visszaszorítani az angol térhódítását?

Kérdés, hogy ki akarja? Teljesen természetes jelenség, hogy a különböző nyelveken beszélő emberek érintkeznek egymással és szavakat vesznek át egymástól. Ez mindig így volt. A magyar is tele van más nyelvekből kölcsönzött szavakkal, a búzától (ótörök eredetű) az asztalon (szláv eredetű), táncon (német eredetű), spenóton (német eredetű) át egészen az emailig (angol eredetű). Miért lenne az email rosszabb, mint a többi? Csupán sokkal újabb, de olyan nagyon már ez sem új.

Kiemelt tartalom
Hogyan érdemes ápolni a baráti kapcsolatainkat a középiskola után? – 7 tipp, amivel könnyebb lesz időt szánni egymásra Hogyan érdemes ápolni a baráti kapcsolatainkat a középiskola után? – 7 tipp, amivel könnyebb lesz időt szánni egymásra 2024.5.13 18:48

Nyilván nagyon függ az idegen eredetű elemek megítélése attól, mennyire integrálódtak az adott nyelvben. És attól is, milyen beszédhelyzetben, milyen célból használjuk a nyelvet. Más az idegen eredetű szavak megítélése egy tudományos cikkben, egy regényfordításban vagy a mindennapi baráti társalgásban. Az természetes, hogy a világpolitikai, gazdasági folyamatokkal összefüggésben változik, melyik az éppen domináns nemzetközi nyelv. A franciát is féltik az angol hatásoktól, közben az angolban csaknem tízszer annyi francia eredetű szó van, mint a franciában angol. Bizonyos esetekben (Franciaországban erre is vannak példák) ezt értelmes nyelvpolitikával valamennyire lehet kezelni, de életerős élő nyelvek esetében én nem érzem ezt a jelenséget különösen veszélyesnek.

Valóban erőszakos az angol nyelv terjedése? Te milyennek látod?

Erőszakos?

Nem a nyelvek erőszakosak, hanem az emberek.

Én inkább nagyon erős, domináns jelenlétről beszélnék.

„Éljen örökké a kínai-szovjet barátság” – propaganda a múltszázadból. A homoerotikus, szinte fóliázni való poszteren túl szép képet kapunk a Szovjetunió ázsiai, valóban erőszakos kultúrpolitikájáról is. Forrás 1.bp.blogspot.com

 

Te többek között frankofón kultúrák szleng nyelvét kutatod. Hogyan és pontosan mit is takar ez? Hogyan lehet a szlenget kutatni?

Leginkább a franciaországi (párizsi) francia szlenget és a budapesti magyar szlenget kutattam-kutatom. Sokféleképpen lehet: készítettem párizsi külvárosokban magnóra vett szociolingvisztikai interjúkat, csináltattam Budapesten tanítványaimmal résztvevői megfigyelést, amikor valaki a saját közegében jegyez fel kifejezéseket, csináltam kérdőíves kutatásokat Franciaországban és Magyarországon is, de vizsgáltam szépirodalmi anyagot és dalszövegeket is. Foglalkozom a szlenghasználat műfordítási kérdéseivel is. De ha a valós nyelvhasználatra vagyunk kíváncsiak, a résztvevői megfigyelés a leghatékonyabb módszer, de ennek a megszervezése egyben a legbonyolultabb is.

Alexander Graham Bell találmánya, a diktafon a nyelvészet, a szociolingvisztika egyik gyakran használt eszköze lett. Forrás Bettmann / Contributor
Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!