A Virágos Magyarország verseny részeként idén is megválasztották Magyarország legszebb főterét, fasorát és tanösvényét. Ha belföldi kiruccanást tervezel, a díjazottak listája lehet téged is inspirálni fog.
Idén újra átadták a legvirágosabb településeknek járó elismeréseket, a Virágos Magyarország 2022-es győztesei között több mint 50 díj talált gazdára: a nagyvárosok kategóriájában Debrecen, a 30 ezer lakosnál kisebb városok között Makó nyert, míg Zalakaros az ezer főnél népesebb kisvárosok díját húzta be, a legkisebb falvak közül pedig a Somogy megyei Gyugy lett a legvirágosabb település.
A verseny részeként több tematikus díjat is átadtak: megválasztották például az ország legszebb főterét, fasorát és tanösvényét is. Ezeknek a különdíjaknak az országos sajtó valamiért jóval kisebb figyelmet szentelt, a győztesek névsorát egy pdf-fájlból tudjuk kibogarászni, pedig az őszi-téli vakációk, kiruccanások tervezésekor kimondottan jó támpont lehet egy ilyen lista.
A környezetszépítő versenyen a legszebb főtér díját a „parkok, szobrok és a fürdők városa”, Nagyatád nyerte, az év tanösvénye a bábolnai Fehérló tanösvény lett, az év fasorának járó elismerést pedig az egri Érsekkert gesztenyefasora kapta – ezen kívül elismerték az év óvodakertjét is, ezt a címet a XIX. kerületi Zöld ágacska óvoda hozta el.
A nagyatádi Széchenyi tér lett az ország legszebb főtere
A Somogy megyei, kb. tízezer fős Nagyatád egy emberléptékű kisváros sok zöldterülettel és tágas közterekkel. Központja, a Széchenyi tér is egy látnivalókban gazdag, zöld szigetecskét idéz a levegőből nézve.
„Ez a tér igazán egy park, egy jellemzően vadgesztenye fákkal, platánokkal évszázada telepitett, sétautakkal, padokkal, szobrokkal meglévő ligetes terület. Ez az árnyas park alkalmas a sétára, leülésre, beszélgetésre, nézelődésre“ – írják a város honlapján.
Ha tanösvény, akkor Bábolna és a Fehérló
Bábolnát a lovai tették világhírűvé, még a címerében is egy felugró, arany színű arab telivér köszön vissza. Az alig párezer fős, Komárom-Esztergom megyei városka a ménese miatt vált ismertté, az itteni ménesbirtokokat a századforduló idején már „a lótenyésztés Mekkájaként“ emlegették.
A bábolnai látványosságok többsége is az arablótenyésztéshez köthető: lovarda, ménesudvar, istállók, kocsigyűjtemény, ménestörténeti kiállítás, az egész Európában egyedülálló Híres Lovak Emlékparkja – nem csoda, hogy a most díjazott tanösvény is a Fehérló nevet viseli.
Az egri Érsekkertben magasodik az év fasora
Eger legismertebb parkjának területe már a 13. században érseki vadászterület volt, a természetes erdőt Eszterházy Károly püspök elkerítette, így sokáig érseki magánterület volt, csak 1919-ben nyitották meg (tanácshatalmi nyomásra), száz évvel később pedig Szmrecsányi Lajos érsek nevét vette fel.
Az érsekkerti fasor 250 darab fehér virágú vadgesztenyéből áll, ezek túlnyomó részét a 20. század elején, illetve a 2. világháború után telepítették. Árnyékukban kellemeset bóklászhatunk a város tüdejének tartott park látványosságai – például a romantikus kőhídjáról könnyen megismerhető tavacska, a kert közepén álló szökőkút vagy a Múzsák ligete – között.
