Infláció ide vagy oda, a többségünk az őszi-téli hónapokban is szeretne utazni. A költségeink viszont egyre magasabbak, ezért inkább felkapunk még egy pulóvert vagy plédbe csavarjuk magunkat, csak a streamingszolgáltatásaink megmaradjanak.
Bár az egekbe szökő árak az élet szinte valamennyi területén éreztetik hatásukat, a folyamatos drágulás a mindennapi bevásárlásoktól a szabadidőnk eltöltésének módjáig hatással van a pénztárcánkra, az elszálló infláció ellenére a magyarok utazási vágya töretlen.
Csakhogy az árak elszabadulása nagyban befolyásolja azt, hogy hová, hogyan és mennyi időre utazunk. Egy friss kutatás szerint minden második utazni vágyó magyar olcsóbb úticélt választ vagy egyéb módon spórol, minden tizedik pedig a kiruccanás napjainak csökkentésével próbál faragni az árból.
A Kiwi.com repjegykereső Magyarország mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is felmérte, hogy az infláció milyen hatással van a következő hónapokban azoknak az utazási terveire, akik az elmúlt hat évben legalább kétszer jártak külföldön.
A felmérés itthon több mint ezer ember megkérdezésével készült 2022 októberében. A kutatás résztvevőitől azt is megkérdezték, hogy spórolnának-e azért, hogy utazzanak, és ha igen, hogyan tennék ezt. A válaszok tanulságosak, többek között az is kiderült, hogy a régióban nálunk a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik a pénzromlástól függetlenül oda utaznak, ahová szeretnének.
Magyar vagyok, úgyhogy nem jöhet össze minden
Összességében a hazai válaszadók 62 százalékának utazási terveit írta át az infláció, de hasonló (60-65 százalékos) eredményeket produkált a régió többi vizsgált országa is, leszámítva Csehországot, ahol a válaszadók kevesebb mint felének (47 százalékának) terveire volt hatással a drágulás.
A régióban vizsgált országok között azonban nálunk a legalacsonyabb azok aránya, akik az inflációtól függetlenül oda utaznak, ahová akarnak. Míg Csehországban csaknem a válaszadók negyedéről (24,8 százalék) mondható ez el, Romániában és Szlovákiában pedig nagyjából minden ötödikről (21,9 és 21 százalék), addig Lengyelországban 18,4 százalék, nálunk pedig mindössze 12,6 százalék ez az arány.
Előbb mondunk le a fűtésről, mint az esti sorozatozásról
A felmérés adatai szerint a magyar válaszadók több mint 80 százaléka spórolni is hajlandó, hogy a következő hónapokban utazhasson. A kutatás során arra is rákérdeztek, hogyan tennék ezt:
- A legtöbb ember – csaknem a megkérdezettek fele – azzal takarékoskodna, hogy nem venné meg magának a legújabb okostelefont, laptopot, fülhallgatót, hanem beérné a meglévő készülékeivel.
- A technológiai újítások után a kimenőinkről mondunk le leginkább az utazás érdekében. Tízből négyen (40,6 százalék) inkább áthívjuk a barátainkat ahelyett, hogy bárokban, éttermekben találkoznánk.
- A harmadik legnépszerűbb spórolási módszer a fűtéssel kapcsolatos: a felmérésben résztvevők közel 37 százaléka melegebb ruhákat venne fel otthon, hogy ne kelljen annyira feltekernie a fűtést. A fűtés mérséklése iránti hajlandóság szignifikánsabb magasabb nálunk, mint a többi vizsgált országban (átlagosan 28 százalék).
Szorosan a dobogósok mögött, szinte fej fej mellett, két zöld törekvés versenyzik egymással: a válaszadók 36,7 százaléka inkább megjavíttatná a meglévő dolgait az újak vásárlása helyett, 36,4 százaléka pedig felhagyna a fast fashion ruhák vásárlásával, és inkább kevesebb, de tartósabb ruhát venne, hogy felfedezhesse a világot.
Elég sokan, a kitöltők harmada (32,4 százaléka) kezdene el főzni, otthonról ebédet vinni a munkahelyére. Kisebb arányban (15,9 százalék) ugyan, de akadnak olyanok is, akik a streamingszolgáltatások korlátozására is hajlandóak lennének. Sorozat- és filmfüggőségünkre utalhat, hogy a régióban egyébként ez utóbbiról mindenhol inkább lemondanának, mint nálunk.
Úgy pazarolunk az előfizetésekkel, mintha nem lenne holnap
Egy másik, szintén a napokban publikált felmérés egyébként éppen arra jutott, hogy mi, magyarok gyakran még akkor sem válunk meg a streamingelőfizetéseinktől, ha kiderül, hogy nincs rájuk szükségünk, havi költségeinket szaporítva fölöslegesen fizetjük a ki nem használt szolgáltatások díját.
Minden harmadik ember legalább háromféle szolgáltatásra fizet elő, de csupán kétharmaduk érzi úgy, hogy valóban kihasználja az adott szolgáltatást és jó döntést hozott – derült ki a használatalapú autós szolgáltatásairól ismert Cristo alkalmazás megbízásából készített felmérésből.
A kutatás rámutatott: a korlátlan mobil-előfizetést és a telekommunikációs szolgáltatásokat szinte mindenki (90 százalék) rendszeresen használja, míg a streamingnél az előfizetőknek csupán a háromnegyede számolt be rendszeres használatról.
Ez a fajta fogyasztói gondolkodás ugyanakkor luxussá válhat, hiszen az előfizetések havonta akár negyvenezer forintos tételt is jelenthetnek a családi kasszában
– jegyezte meg az MTI által szemlézett felmérés.
A válaszadók 39 százaléka, főként a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek megszüntették egyes előfizetésüket, amikor azzal szembesültek, hogy felesleges. Ugyanakkor 42 százalék nem akart foglalkozni a dologgal, vagy későbbre halasztotta a döntést, és mindössze 15 százalék keresett alternatív, olcsóbb megoldást.
