2023.8.6 1:39
Olvasási idő 4:17
Szöllősi Anna

A legnagyobb red flagek, amik a toxikus párkapcsolat ismérvei – Így ismerheted fel a pszichológiai bántalmazás jeleit

A legnagyobb red flagek, amik a toxikus párkapcsolat ismérvei – Így ismerheted fel a pszichológiai bántalmazás jeleit
Forrás IMDB / Netflix / Házassági történet
ÉLETMÓD PÁRKAPCSOLAT PSZICHOLÓGIA TOXIKUS KAPCSOLAT

A netet időről időre elárasztják a videók, amik a toxikus kapcsolat red flagjeit sorakoztatják fel, és ezekre nagy szükség is van: a mérgező viszonynak lehetnek olyan jelei, amiket nem egyszerű felismerni, kilépni belőle pedig sokszor még nehezebb.

Az biztos, hogy tökéletes kapcsolat nem létezik, és két ember szerelme maximum ideig-óráig elég a boldogsághoz; egy nagy adag erőfeszítés és kompromisszum is kell ahhoz, hogy – amúgy bármilyen emberi kapcsolat – működőképes legyen. Egy romantikus viszonyban csúcsok és mélypontok váltják egymást, néha beteszi a lábát a balhézás és dráma, de egy toxikus kapcsolatnál többről van szó, mint megszaporodott nézeteltérésekről vagy megfogyatkozott romantikáról.

Fizikai és pszichológiai bántalmazás 

A toxikus, vagyis mérgező címke arra utal, hogy a partner valamilyen káros gyakorlatot, akár bántalmazást – fizikai, pszichológiai vagy mindkettő – alkalmaz a partnerével szemben, az áldozat pedig csapdában érzi magát, és (bár ritkábban), az is előfordul, hogy mind a két fél egyenlően mérgezően viselkedik. 

Forrás IMDB / Dune Entertainment /500 nap nyár

Könnyebb felismerni, amikor valaki fizikai erőszakkal fenyegetőzik, vagy ha tettlegességig fajul a dolog: a Women's Experience with Battering Scale kutatása olyan konkrét példákat hoz fel, mint például: „azt érzem mellette, hogy nem vagyok biztonságban még a saját otthonomban sem“ vagy „meg tud ijeszteni anélkül, hogy hozzám érne.“ A fizikai fenyegetés vagy bántalmazás esetén – akár velünk, akár mással történik – intuitív módon érezhetjük, hogy nagy a baj, de a pszichológiai kényszerítés és manipuláció nehezebben ismerhető fel, és szintén szörnyen toxikus lehet. 

Kiemelt tartalom
Anemoia: ezért hiányolunk olyasmit, amit soha nem éltünk át Anemoia: ezért hiányolunk olyasmit, amit soha nem éltünk át 2024.4.15 17:49

A pszichológiai manipuláció megnyilvánulhat abban, ha valaki a partnerét elszigeteli a környezetétől, aki ezáltal eleshet az anyagi és érzelmi támogatástól; korlátozza, hogy kivel találkozhat, értéktelenséget sugall („semmit sem érsz nélkülem“), megfigyeli az internetes tevékenységét vagy megalázó szabályokat kényszerít rá. Ha a delikvens a manipuláció eszközével rábírja a partnerét, hogy kételkedjen saját magában és észlelésében, azt a jelenséget gaslightingnak (gázlángozás) nevezzük.

Angliában és Walesben egy 2015-ös törvény szerint például bűncselekménynek számít, ha valaki pszichológiai manipuláció által érzelmi és mentális károkat okoz, az általunk megkérdezett ügyvéd szerint viszont itthon inkább a személyiségi jog megsértése körébe sorolandó, durvább esetben büntetőjogi kategóriába is eshet. 
A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik: a főszereplő házaspár otthonában lévő gázlámpák elhalványulnak és egyre csökkenő fénnyel világítanak, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve, hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. Forrás IMDB / Metro-Goldwyn-Mayer / Gázláng (1944)

A pszichológiai bántalmazás és toxikus kapcsolat intő jelei 

1. A bizalom hiánya

Egészséges esetben a partnerünk a biztonságot, stabilitást jelenti, támaszkodhatunk rá és sebezhetőek lehetünk mellette, a bizalom hiányában azonban ezek a feltételek nem tudnak teljesülni.

2. Ellenséges kommunikáció

Az ellenséges kommunikáció feszültséget és további bizalmatlanságot szülhet a partnerek között. A nyílt formái közé tartozik a

  • kiabálás,
  • szitkozódás és bántó kifejezések használata,
  • tárgyak dobálása vagy összetörése, 
  • fizikai megfélemlítés, erőszakkal való fenyegetőzés.

Az ellenséges kommunikáció nehezebben észrevehető jelei közé tartozik a

  • rendszeres hallgatás egy vitában,
  • a te-állítások (te folyton ezt vagy azt csinálod) vagy hibáztató kijelentések használata,
  • folyamatos félbeszakítás,
  • a vitában a cél az azonnali visszavágás, nem pedig az, hogy meghallgassuk és megértsük a partnert.

3. Kontrolláló magatartás

Egyik félnek sincs joga ahhoz, hogy irányítsa a másik gondolatait vagy cselekedeteit. A partner valószínűleg kontrolláló magatartást tanúsít, ha

  • megmondja, hogy mi a „helyes“,
  • szakítással fenyegetőzik,
  • folyton tudni akarja, kivel vagy és mit csinálsz, 
  • megpróbálja átvenni az irányítást a pénzügyeid felett,
  • elszigetel a számodra fontos emberektől, ha pedig velük vagy, folyton ott akar lenni,
  • úgy csinál, mintha nem tudnád, miről beszélsz,
  • hozzáférést szeretne a személyes eszközökhöz, mint például telefon vagy e-mail fiók.

A toxikus kontroll egy specifikusabb formája a szexuális kényszerítéshez kapcsolódik (amikor fizikai vagy verbális fenyegetés és manipuláció hatása alatt arra kényszerülünk, hogy szexuális aktusban vegyünk részt az akaratunk ellenére). Például: „A partnerem megfenyegetett, hogy lefekszik egy másik nővel vagy elhagy, ha én nem fekszem le vele“ vagy „azt mondta, hogy kötelességem lefeküdni vele.“

4. Hazugság

A szakember szerint a hazugságok – legyenek bármennyire is kicsik vagy kegyesek – idővel fixen aláássák a bizalmat.

 Ha a partnerünk hazudik, az azt jelzi, hogy a hűsége „önmagának“ szól, nem a kapcsolatnak 

mondta el Jeni Woodfin terapeuta az Insidernek. 

5. Elvesz és nem ad

Ha egy kapcsolat huzamosabb ideig egyoldalú, tehát csak az egyik fél foglalkozik a másik igényeivel, az egy elég erős red flag lehet. Mert az egy dolog, hogy tekintettel vagy a partneredre, de ha azon kapod magad, hogy gyakran mondasz nemet magadnak, hogy igent mondhass a másiknak, akkor érdemes lehet meghúzni a határokat.

Az egyoldalú kapcsolat jele lehet, ha 

  • a partnered ritkán kezdeményez beszélgetést, vagy küld elsőként sms-t, 
  • hosszú idő telik el, míg válaszol az üzenetekre, 
  • gyakoriak a félbeszakadt beszélgetések,
  • azon kapod magad, hogy újra és újra megkéred a partnered, hogy változtasson, 
  • egyenlőtlen a munkamegosztás a háztartásban, és/vagy egyenlőtlen a felelősségvállalás a kapcsolatban.

6. Kimerültnek érzed magad

Nemhiába lett annyira divatos a me time kifejezése: fontos, hogy egy párkapcsolatban magunkkal is töltsünk időt. A mérgező kapcsolatokban nem ritka, hogy ezeket az energiákat a másik személyre fordítjuk – nem a jó értelemben, hanem a szüntelen veszekedéseken keresztül – és nem csoda, hogy az ember egy idő után teljesen elfárad ebben.

Forrás IMDB / Netflix / Házassági történet

7. Folyton mentegetned kell az ismerőseitek előtt

Ha gyakran kerülsz olyan helyzetbe, hogy a partnered védelmére kényszerülsz, és mentegetned kell őt, az már régen rossz. Könnyű beleesni a „te nem ismered úgy, mint én“ hozzáállás csapdájába, de azért érdemes lehet meghallgatni egy – általunk szeretett – kívülálló véleményét, aki talán képes rávilágítani olyan negatív tulajdonságokra vagy viselkedési mintázatokra, amit magunknak nem tudunk beismerni.

Merre tovább? 

A toxikus vagy bántalmazó viselkedés az egészségünkre is kihathat: ha a párkapcsolatodból fakadó stressz befolyásolja az alvásod, úgy érzed, érzelmileg kimerültél (például bűntudatot, szégyent vagy félelemet érzel), ha fizikai tüneteket (például szorító érzés a mellkasban, hányinger vagy stagnáló fejfájás) produkálsz és/vagy ha rettegsz a partnereddel való találkozástól, mindenbizonnyal toxikus kapcsolatban létezel, amin sok esetben nehéz vagy nem is lehet változtatni, és amiből egyáltalán nem könnyű kilépni sem. 

Kiemelt tartalom
Rózsaszín ködtől a partnerségig: minden, amit a párkapcsolatok 5 legfontosabb szakaszáról tudni érdemes Rózsaszín ködtől a partnerségig: minden, amit a párkapcsolatok 5 legfontosabb szakaszáról tudni érdemes 2024.3.29 9:43

Ha a fenti red flageket tapasztalod, ülj le a partnereddel, fejezd ki az aggodalmad és kommunikáld felé az érzéseidet (adott esetben egy párterapeuta is segítségre lehet.) Fontos azt is lejegyezni, hogyan reagál a jogosan megfogalmazott kritikára a partnered, tud és akar-e változtatni – egy adott ponton pedig meg kell fontolni, hogy a viselkedése miként befolyásolja a kapcsolatot és az életed nemcsak most, de a későbbiekben is.

Ha úgy döntesz, kilépnél a kapcsolatból és nincs dolgotok egymással, néhány tipp, hogy hova fordulhatsz segítségért.

  • Kérj támogatást egy terapeutától vagy civil szervezettől, akik segíthetnek egy „biztonsági terv“ kidolgozásában, és további támogatást adnak. 
  • Nem kell egyedül csinálnod: nyílj meg a barátaidnak a családodnak, akik érzelmi támogatást tudnak nyújtani, vagy akár kézzelfogható segítséget. 
  • Ha nem mersz vagy nem szeretnél egyedül a partnered elé állni, vagy félsz, hogy elbizonytalanodsz, vigyél magaddal egy barátot, aki melletted lesz az elváláskor. 
Ha bántalmazás (akár, szóbeli, lelki, fizikai, szexuális vagy gazdasági erőszak) áldozata vagy, hívd ingyenesen a NANE Segélyvonalat a +36 80 505 101-as telefonszámon, ha pedig jogi természetű kérdésed van, keresd bizalommal a PATENT Egyesület szintén igyenes jogsegély-szolgálatát a +36 21 20 22 083-as számon.
Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, Instagramon, YouTube-on és a Facebookon is!