Péntek 13-án inkább otthon maradsz a lakásban, nehogy baj történjen, vagy kineveted a barátaidat, akik felkiáltanak egy fekete macska láttán? Bárhogy is legyen, kizárt, hogy ne ismernéd az alábbi hiedelmeket, amiknek most összeszedtük az eredetét.
Miért mondunk bármit is, ha valaki tüsszent?
A magyar nyelvben azt mondjuk, hogy egészségedre, míg az angolszász országokban God bless you-t (Isten áldjon) illendő válaszolni arra, ha valaki eltüsszenti magát, de a tüsszentést számos jókívánság kíséri más kultúrákban is (sok helyen úgy tartják, hogy a tüsszentés elűzi a gonosz szellemeket.)
A szokás a hatodik században kezdődött I. Gergely pápa utasítására. Abban az időben szörnyű pestis pusztított Itáliában, aminek az első tünete a súlyos, krónikus tüsszögés volt, és ezt gyakran követte halál. Gergely pápa arra buzdította az egészségeseket, hogy imádkozzanak a betegekért, és elrendelte, hogy a tüsszentésre adott könnyed válaszokat, mint például a „Jó egészséget kívánok!“, váltsa fel az „Isten áldjon meg!“ Ha valaki egyedül tüsszentett, a pápa azt javasolta, hogy mondjon el egy imát saját magáért, „Isten segítsen meg!“ formájában.
Patkó
A patkót számos kultúrában szerencsét hozó kabalának tartják. A fémdarab mágikus erejébe vetett hit a görögökig nyúlik vissza, akik úgy gondolták, hogy a ló varázserejű, bajtól védő állat, ezért a patkó képes elűzni a gonoszt (a félhold alak egyébként a termékenység és a szerencse szimbóluma).
Jövőbelátás, belső vívódások, a múlt feldolgozása – Valójában mit jelentenek az álmaink?
2024.8.11 9:18
A patkók talizmán mivoltját átvették a rómaiak, és a keresztény kultúrkörbe is beszivárgott. Nagy-Britanniába a középkorban jutott el: az emberek patkókat erősítettek az ajtóra, mert úgy gondolták, hogy a boszorkányok félnek a lovaktól, és messziről elkerülnek mindent, ami az állatra emlékezteti őket.
Fekete macska az úton
Sok kultúrában előrevetít valamit, ha az ember fekete macskával találkozik, de nem mindig volt ez vészjósló. Az ókori egyiptomiak minden macskát tiszteltek, színtől függetlenül, és abban hittek, hogyha egy fekete macska keresztezi az utunkat, akkor szerencsénk lesz. A macskák pozitív hírnevét jóval később, a tizenhetedik század Angliájában is feljegyezték: I. Károly király egy fekete macskát tartott háziállatként, a cica halálakor pedig állítólag azon kesergett, hogy a szerencséje is elszállt. A babona „igazságtartalmára“ ráerősített, hogy másnap letartóztatták, és hazaárulással vádolták meg. A középkori Európa más részein viszont nem volt ilyen pozitív a fekete macska megítélése: úgy tartották, hogy a négylábúak a boszorkányok „bizalmasai“, vagy akár maguk az álruhába bújt szipirtyók, ezért ha fekete macska ment át előttünk, az balszerencsét hozott, és annak a jele volt, hogy az „ördög figyel minket.“
13-as szám
A 13-as számtól való félelem, vagyis a triszkaidekafóbia a skandináv mitológiára vezethető vissza. Az egyik mítoszban 12 istent hívtak meg vacsorázni az istenek városába, Asgardba, az elesett harcosok csarnokába (Valhalla). Loki, a viszály és a gonoszság istene megjelent a partin, és a résztvevők számát így 13-ra emelte. A többi isten megpróbálta eltenni őt láb alól, de a küzdelemben mindenki kedvence, Balder maradt alul.
A 13-as szám negatív konnotációja szépen lassan elterjedt Európa többi részén is, amire ráerősített a keresztény kultúrkörbe tartozó utolsó vacsora története, ahol Júdás volt a tizenharmadik vendég az asztalnál – a tanítvány, aki elárulta Jézust.
Egyes repülőtereken nincs 13-as beszállókapu, és vannak olyan légitársaságok, akik a gépeken is kihagyják a 13-as számú ülést, egyes országokban pedig a felhőkarcolók liftjeiből van száműzve.
Törött tükör
Az ókori görögöknél bevett szokás volt „tükörjóshoz“ járni, aki a tükörkép elemzésével mondta meg, mi vár ránk. Ahogy Milton Goldsmith történész Jelek, előjelek és babonák című könyvében (1918) kifejtette, „a jóslás víz és tükör segítségével történt, amit katoptromanciának neveztek. A tükröt vízbe mártották, és megkérték a beteget, hogy nézzen bele a pohárba. Ha a képe torznak tűnt, akkor valószínűleg meg fog halni; ha tiszta volt, akkor élni fog.“
Az első században a rómaiak tovább gondolták kicsit a dolgot: Israel Drazin könyve szerint úgy tartották, hogyha valaki belenéz a tükörbe, nemcsak saját képét, hanem a lelkét is látja, így ha az üveg összetörik, a lelkünk is összetörik. Akkoriban úgy hitték, az ember élete hétéves ciklusonként megújul, ezért a törött tükörben felsejlő kép inkább hét évnyi rossz egészséget és szerencsétlenséget jelentett, mintsem végzetes halált.
